DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha frakciótársaimmal jól beosztjuk az időnket, akkor a hátralévő fejezetek tárgyalása során a rám eső időben, durván öt percben megvédhetem azokat a módosító indítványokat, amelyek tízmillió magyar állampolgártársunk egészségügyének feltételrendszerét, az ide jutó forrásokat, az ágazat fejlesztését szolgáló módosító indítványokat, és magának ennek a kimagasló hatékonyságú ágazatnak az érdekeit lennének hivatva valamelyest védeni.

Nem tudom, hogyan lehetne szégyenkezés nélkül beszélni ebben az Országgyűlésben, amelyiknek erre a fontos témára - mint a társadalombiztosítás 1900 milliárd forintja; mint az egészségügyi ágazat költségvetése - ebben a késő esti órában, időkeretben ennyi ideje és ennyi figyelme van.

Azt gondolom, tévednek azok a képviselőtársaim, akik azt hiszik, hogy hét óra tájban el lehet dugni egy olyan költségvetési vitában ezeket az indítványokat, amelyeknek a tárgyalási módja maga is méltatlan a Magyar Országgyűléshez.

A nagyon rövid időkeretre való tekintettel csak az 571., 572. általunk benyújtott ajánlási pontban, a 141., 142. ajánlási pontban, az ajánlási kötetnél a 279. pontban más képviselők által benyújtott indítvánnyal, továbbá a 225. és 226. pontban érintett ajánlásokkal összefüggésben szeretnék szólni.

Tisztelt Országgyűlés! Abban a kötetben szerepel, amelyet önök, kormánypárti képviselők is megkaptak - a Miniszterelnöki Hivatal adta ki -, hogy ennek a nagy hatékonyságú ágazatnak az állami költségvetésből finanszírozandó szolgáltatások működtetésére a következőket kellene fordítania: kutatás, oktatás, az egészségügyi ellátás célprogramjai infrastrukturális megteremtése, fejlesztési költségek. Ugyanott olvasható, hogy az ellátás színvonalának emelését közvetlenül biztosító gép- és műszerberuházások aránya és mértéke csökkent.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök nem engedték, hogy az Egészségügyi Minisztérium költségvetésében az ágazati célprogramokhoz műszerfejlesztéseket, többletforrást biztosítsunk, és most abba a lehetetlen helyzetbe kerültünk a képviselőtársaimmal, hogy egymástól, egymás fejezeteiből, egymás programjaiból kell a fejezeten belül forrásokat találni. Így történhetett meg, hogy miközben a daganatos betegségek kezelésére szolgáló programra nem került elég pénz, eközben képviselőtársaim arra kényszerülnek, hogy a debreceni egyetem ciklotronfejlesztéséből elvegyék az összes pénzt, és eltelepítsék az ország más végeihez, mondjuk, Szegedre és más megyei, önkormányzati kórházakba.

Így történt meg, hogy miközben a prevencióra is központi forrásokat kellene biztosítani, most a képviselőtársaim arra kényszerülnek, hogy a kutatás-fejlesztésből kelljen forrásokat előhozni az "Ép szív" program megvalósítására. Így fog megtörténni, hogy az egészségügy feltételrendszerének biztosítására, az aneszteziológia és intenzív terápiás eszközpark fejlesztésére mi pedig a minisztérium egyéb működési költségvetési kereteiből leszünk kénytelenek a módosító indítványainkkal forrást teremteni.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, ez a költségvetés így, ahogy a kormánypárti képviselők gondolják, megtervezik, módosító indítványaikkal átszabják, az egészségügy számára a hátralévő két évben veszett fejsze, ezért csak arra lehet javaslatot tenni, hogy mi az, ami ebből menthető - azt gondolom, nem sok minden. A módosító indítványok az ágazat alapvető forráshiányát nem tudják pótolni, még akkor sem, ha ezeknek a célprogramoknak a megvalósítását valamennyire is pótolni lesznek képesek, az állam ugyanis nem tartotta magára nézve kötelezőnek azt, amit leírt: ezeknek a fejlesztéseknek a forrása az állami költségvetés kell hogy legyen. Elnézi, hogy a fejlett országokhoz képest a közösségi források nálunk drasztikusan csökkennek; míg a körülöttünk lévő országokban a közfinanszírozás még mindig eléri a 90 százalékot, Magyarországon ez már nem éri el a 70-et, mert 69,1 százalék.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök alultervezték az inflációt, a pénzromlást, alultervezték a keresetkiáramlást követő járulékbevételt, nem engedték meg, hogy az egészségbiztosítás kasszájában többletforrások képződhessenek, de önök megengedik, hogy a Magyar Televízió köztartozását egy tollvonással elengedhessük, holott ez a forrás elegendő lett volna nagyon sok fejlesztési programra - az több, mint az a 3,2 milliárd forint, amennyit mi a kórházak ez évben hátralévő működéséhez még biztosítani szerettünk volna. Kármentésként mondjuk, hogy ne nyissák össze a kasszákat, hogy ne megint az ágazat maga legyen a vesztese a gyógyszerár-támogatások szűkreszabottságának. Miközben ez a kassza nem lesz tartható, önök képesek voltak beadni egy indítványt, és ebből a gyógyszerkeretből fognak havonta - képviselői indítványra - még 36 millió forintot elvonni a vényellenőrzésekre.

Van ebben a Házban kormánypárti képviselő, aki egyáltalán arra is odafigyel, hogy ez az ágazat működőképes legyen? Ha a mi indítványainkat nem fogadják meg, akkor legalább arra kérem önöket, hogy szíveskedjenek elolvasni a stratégiai füzeteket, és legalább valamennyi ismeretet szerezzenek meg az ágazat fejlesztése érdekében - legalábbis a stratégiai célokból.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

(19.00)

Forrás: parlament.hu