DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Úgy gondolom, hogy a magyar agrárium 1999. évi jelentése olyan részletes írásbeli anyag, amelyet tisztelt képviselőtársaim megkaptak; és ezzel a jelentéssel kapcsolatban elkészült egy olyan agrárgazdasági tanácsi állásfoglalás is, amely részletesen foglalkozott ezzel a jelentéssel. Ezt nem kívánom most megismételni, hiszen sokkal fontosabb az, hogy az ország lakossága tájékoztatást kapjon azokról a folyamatokról, amelyek 1998. július 8-át, tehát a polgári kormány hivatalba lépését követően az agráriumban bekövetkeztek.

(14.50)

Ismert az az alapállás, amelynek lényege az, hogy az agráriumból mintegy 1000 milliárd forintot kivontak. Ez az 1000 milliárd forintos kivonás egy olyan összeg, amelyet a gazdaság egyetlenegy ága sem tudott volna elviselni, valóságos isteni csodának fogható fel, hogy az agrárium mégis nemcsak hogy elviselte, hanem az exportteljesítményt illetően ebben az évben olyan eredményt produkált, amely egyértelműsíti, hogy az agrárgazdaság jelentősen erősödik, és ehhez mindjárt hozzátehetem, hogy nincs a magyar agráriumnak egyetlen olyan mutatója sem, amely most 2000-ben nem javult volna, éppen annak a szerkezetátalakító politikának a következményeként, amelybe mi 1998. július 8-án belefogtunk.

Érdemes azért visszatekinteni annyiban az elmúlt időszakra, tehát a '98. július 8-a előtti, a korábbi kormányok időszakára, hogy a mezőgazdasági beruházások szinte semmivé váltak. Az 1993. évi adat a legmegdöbbentőbb, hiszen az ipari beruházásokhoz képesti arány ekkor erre az évre, 1993-ra 1,89 százalékra csökkent, tehát alatta maradt a 2 százaléknak, és az a körülmény, hogy ilyen körülmények között kellett az agrárium ügyében előrelépni, jelzi ennek a problémakörnek a sokrétűségét.

Azért, hogy nyomban összevethető legyen a korábbi időszaknak a teljesítménye az állandóan javuló jelenlegi helyzettel, fontos rámutatnom arra, hogy a mezőgazdaság összes termelési értéke folyó áron előreláthatóan 1165,5 milliárd forint lesz, ez 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Fontos adat, hogy a növénytermesztés 56 százalékkal, az állattenyésztés pedig 44 százalékkal járul hozzá a mezőgazdaság összes termelési értékéhez. A növénytermesztés termelési értéke 78,2 milliárd forinttal lesz nagyobb, mint volt 1999-ben, az állattenyésztés termelési értéke pedig várhatóan 63 milliárd forinttal lesz magasabb az előző évinél. Ez tehát mutatja azt a fejlődési folyamatot, amely az agráriumban elindult, és ezért ezeket a számokat mindenképpen szükséges a nyilvánosság előtt is elmondanom.

A bruttó hozzáadott érték, tehát a GDP az 1999. évi csökkenés után folyó áron 15 százalékkal nő 2000-ben, ez 54 milliárd forinttal több, mint volt 1999-ben. A folyó áron számított nettó hozzáadott érték várhatóan 20 százalékkal emelkedik, szemben az 1999. évi 15 százalékos csökkenéssel.

Ami talán a legkedvezőbb adat, és ezért engedjék meg, hogy erre is hivatkozzam, a mezőgazdaság nettó jövedelme szintén magasabb lesz, mint 1999-ben volt. Ugyanis a várható jövedelme több mint kétszerese lesz az 1999. évinek, ami 29,7 milliárd forint volt, és a mezőgazdaság várható jövedelme ebben az évben 69,1 milliárd forint. Noha hozzá kell tennem, messze nem nem vagyok elégedett ezekkel a számokkal sem, azért azt mégis fontos lerögzíteni, hogy a padlón lévő mezőgazdaság felemelése ügyében a polgári kormánynak sikerült számos, nagyon jelentős eredményt elérnie.

Én úgy gondolom, hogy abból a tényből fontos kiindulni, hogy lássa a tisztelt Ház is, és az ország közvéleménye is láthassa a folyamatokat, hogy 1998. július 8-án, a hivatalba lépésünk alkalmával meghirdettük a mezőgazdaság szerkezetátalakítását, összekötöttük a mezőgazdaság fejlesztését a vidékfejlesztéssel, alapelvként kimondtuk, hogy a mezőgazdaság fejlesztése elképzelhetetlen a vidék fejlesztése nélkül, a vidék fejlesztése pedig elképzelhetetlen a terület fejlesztése nélkül; egy olyan komplex fejlesztést dolgoztunk ki és hoztuk nyilvánosságra.

Igaz, hogy a mezőgazdasági állandó bizottság megemlítette az összefoglaló jelentésében, hogy ezt az európai uniós csatlakozásig terjedő középtávú stratégiai tervünket a kormánnyal nem fogadtattuk el, de szeretném megjegyezni, hogy nyomban hivatalba lépésünk után ezt a középtávú stratégiát meghirdettük, és az, hogy a kormánynak az volt az álláspontja, hogy a kormányprogramban megtalálható az agrárium középtávú fejlesztése, ez egy kormányálláspont, amelyet az agrárkormányzat természetesen tiszteletben tart, de fontos tudni, hogy az ekkor meghirdetett fejlesztési program nyomon követhető, egyértelműsíthető, és ennek egyes elemeire rá kívánok mutatni.

Itt kiemelném mindenekelőtt azt a tényt, hogy eddig a mezőgazdaság energiafelhasználó volt. Mi a szerkezetátalakítás kapcsán hozzákezdtünk egy olyan helyzet kialakításához, hogy a mezőgazdaság legyen energiatermelő, energialeadó, energiaeladó, hiszen az agrárolló rendkívüli módon szétnyílt, annak visszaszorítása érdekében nemzetgazdasági szinten, kormányzati szinten számos intézkedést kell hozni, a tárca saját lehetőségein belül viszont az ilyen szerkezetátalakító programmal nagyon jelentősen hozzá tud járulni az agrárium jövedelmezőképességének megteremtéséhez, és éppen az előbb hivatkoztam arra, hogy 2000-ben több mint kétszerese az agrárjövedelem, mint volt 1999-ben.

A szerkezetátalakítási program kapcsán meghirdettük, nem az Európai Unió követelménye ez, amint ez tévesen a médiában meg szokott jelenni, mi hirdettük meg, hogy mintegy egymillió hektár termőföldet ki kell vonni a jelenlegi termelésből és más művelési ágba kell fogni, hiszen számos olyan térségben folyik mezőgazdasági termelés, ahol óriási kockázattal lehet csak mezőgazdasági termelést folytatni. Utalok itt az árvízi, meg rendszeresen visszatérően jelentkező belvízi térségekre.

(15.00)

Ezért ennek a programnak a meghirdetése a magyar mezőgazdaság szerkezetátalakításának fontos része. Ennek vannak nagyon jó eredményei is. Itt utalnék például a nagykörűi ártéri területen folytatott cseresznyetermelésre, vagy utalnék arra, hogy olyan ártérierdő-, olyan energiaerdő-programokat dolgoztunk ki, amelyek egyértelműsítik, hogy a szerkezetváltás kapcsán ilyen tényezőket is fel kell használnunk. S hadd legyen szabad arra hivatkoznom, hogy az a stratégiai terv, amelyet a miniszterelnök úr elfogadott az agrártárca vezetőjével folytatott, egész nyáron át tartó egyeztetések kapcsán, mind arra utalnak, hogy milyen irányban fejlődik tovább az agrárium.

Itt kiemelném, hogy van egy tízéves erdősítési tervünk, ez 60 milliárd forintra vonatkozik, évente 5 milliárd forint pluszt használhatunk fel erre. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy van egy olyan öntözőrekonstrukciós és új öntözőrendszer kialakítására vonatkozó hatéves tervünk, ahol évente 5 milliárd forint plusz jut erre a fejlesztésre. Itt külön kiemelném, hogy olyan magas szintű fejlesztési elképzelésekbe illeszthető be a mi új öntözőrendszerünk kialakítása, amiről megalapozott nemzetközi szakvélemények akként nyilatkoznak, hogy ez a következő évezred technikája, és a Nyugat számára is lenyűgöző lehet, hogyha ez megvalósul.

Szeretném megemlíteni, hogy hozzáfogtunk olyan elhanyagolt kérdések rendbetételéhez, mint például a telekkönyvi állapot rendezése. Ötéves, egyes vonatkozásokban tízéves elmaradás is volt a földhivatali nyilvántartásban, rendkívül közel kerültünk ennek a felszámolásához.

Nem történtek eddig lépések abban az ügyben, hogy készüljön el az Országos Geodéziai és Térképészeti Intézet közreműködésével történő felmérése az agráriumnak, és természetesen ehhez én hozzáértem az élelmiszeripart is, amely hű képet ad a valóságos helyzetről.

A bábolnai felmérésekből tudjuk, hogy bizony úgy 25-30 százalék is lehet a valóság és a földhivatali nyilvántartás közti eltérés. Amíg ezt rendbe nem tesszük - rögtön zárójelben megjegyezném, ez egy hatmilliárdos program, amelynek a megbízása már hónapokkal ezelőtt megtörtént, elkezdődtek a munkák, a munkák hozzávetőlegesen egy évig tartanak -, enélkül nem lehet a nemzeti földalapot, amely közben fel fog állni, eredményesen elkezdeni működtetni, hiszen ha a valóságos állapot és a tényleges állapot a nyilvántartott állapottól eltér, akkor talán nem kell említenem, hogy ez milyen nehézségeket okozna.

Megemlíthetném, hogy az állampárti időkben a korábbi kisparcellákat összeszántották, ennek következtében a teljes belvízelvezető rendszert tönkretették. 35 800 kilométer hosszúságú belvízelvezető rendszert kell rehabilitálnunk, illetőleg újra megvalósítanunk ahhoz, hogy évről évre ne kártérítést fizessünk, hanem inkább egy eredményes termelés hasznát tudjuk az agrárium érdekében felhasználni. Itt megemlíteném, hogy erre is van egy olyan hatéves programunk, amelyre 32 milliárd forint fordítható.

Rendkívül fontosnak tartom a fejlesztési elképzelések közül, hogy az egész vízgazdálkodás ügyét a Kárpát-medencei négy ország átfogó rendszerével kívánjuk megvalósítani, hiszen Magyarországon egyszerre van árvíz, belvíz és aszály, mint ahogy ez volt az elmúlt időszakban is. Az tény, hogy az árvíz, a belvíz és az aszály miként sújtja a magyar mezőgazdaságot, számos adat áll rendelkezésre, erről is tudom önöket tájékoztatni. De itt külön ki kell emelnem, hogy mi egy olyan rendszert kívánunk kiépíteni a környező országok együttműködésével, amelynek lényege, hogy a Magyarországra, a magyar síkságra a hegyekből lezúduló óriási vízmennyiség egy részét fel tudjuk fogni még a hegyekben, más részét pedig szükségtározók vagy egyéb tározók építésével Magyarországon is tudjuk felfogni és kezelni, majd az aszály idején ezt a vízmennyiséget visszajuttatni.

Amint ismeretes, hozzákezdtünk a bioolaj- és a különböző alternatív energiaprogramunk kialakításához. Ezekre is jelentős összegeket fordítunk, és kívánunk fordítani a jövőben is. Most már több mint egy éve egy kísérleti üzemünk működik ebben a körben, és elkészítettük egész Magyarországra vonatkoztatva a bioolaj-sajtoló üzemek felállításának a szerintünk szükséges elhelyezkedését, mennyiségi, minőségi mutatóit. Elkészítettük azt a térképet, amelyen nyomon követhető, hogy hova kívánunk bioolaj-tankolókat felépíteni.

Itt megemlíteném, hogy az Országgyűlés a 2000. évi költségvetésében a javaslatunknak helyt adott, és nullszázalékos adókulcs alá vonta a bioolaj mezőgazdasági hasznosítását, és ugyanezt, amit bioolaj vonatkozásában elmondottam, a bioetanolt illetően is meg kívánjuk valósítani. Miután elég sok ellentétes vélemény is elhangzott ezekben az ügyekben, a fejlesztési irány e vonatkozásában elmondhatom, hogy az Európai Unióban jelenleg ötmillió kilogramm bioolaj felhasználását támogatják. Azok az országok, amelyek az Unió tagjai, mentesülnek a 10 százalékos ugaroltatási kötelezettség alól, ha a bioolaj kisajtolására alkalmas terméket állítanak elő.

2010-re ezt a mennyiséget az Európai Unióban a tervek szerint 18 millió kilogrammra kívánják felemelni, így, miután a jelenleg támogatott ötmillió kilogrammhoz viszonyítva mindösszesen 3,2-3,3 millió kilogrammot állítanak elő, egyértelmű, hogy Magyarországnak ez a stratégiai fejlesztése jó irányú, már csak azért is, mert a bioolaj olyan környezetkímélő, ha egy liter a földbe kerül a gázolajból, az képes megfertőzni akár egymillió liter tiszta ivóvizet, a bioolaj meg egy hét alatt felbomlik. Ebből látható, hogy rendkívül jó irány felé haladunk.

(15.10)

A bioetanolt illető elképzeléseinket pedig alátámasztani látszik, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) úgy tűnik, hogy Kaliforniában kötelezővé fogják tenni ennek a részét.

Nagyon fontosnak tartanám, hogy elmondjam (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy milyen egyéb módon igyekszünk a jövőt illetően...

Forrás: parlament.hu