ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! A KSI természetesen fontos ügy, remélem, folytatódik ott az az utánpótlás-nevelés, amely eddig is szép sikereket hozott - azonban óvnám a képviselő urat attól, hogy ilyen szembeállításokat tegyen. Egy államélet rendkívül szerteágazó területeket ölel fel, és mindegyikre szükség van. Éppen úgy szükség van sportolók nevelésére, az oktatás, az egészségügy támogatására, mint a külkapcsolatok ápolására, az ország megbecsülését maga után vonzó nemzetközi rendezvények megszervezésére - ezek szembeállítását nem tartom szerencsésnek.

Nem beszéltem a római útról, erről sem tudok önnek így hirtelenjében számokat mondani. Ön bizonyára tudja, hogy ez valójában két delegációt magába foglaló út volt, hiszen a köztársasági elnök is és a miniszterelnök is ott járt. Ön is tudja, hogy ezer esztendeje esett meg, hogy Szent István királyt megkoronázták, ez volt az a rendezvény, amellyel Magyarország Rómában, a Vatikánban megemlékezett erről az eseményről; nagy örömmel fogadtak bennünket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mindösszesen négy nemzetnek adatott meg, hogy a kereszténység 2000. jubileumi évében egy ilyen köszönő ünnepséget rendezhessen Rómában. Én örülök annak, hogy sikerült ezt a lehetőséget megszereznünk, és tisztességgel helytálltak a fellépő fiatal magyar zenészek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu