BALOGH LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Szeretném külön köszönteni az olajbizottság itt lévő tagjait. Az a megtiszteltetés ért minket, hogy módunk van erről a J/3500. számú jelentésről vitázni. Átnézve az első változatot, a második változatot, itt van a kezünkben a harmadik változat, újra és újra átolvasva, nem marad más, mint hogy kimondjuk, kimondjam: ez a jelentés annyit sem ér, mint az a papír, mint amire nyomtatták. Nemcsak azért, mert tele van helyesírási hibával, nemcsak azért, mert tele van nyomtatási hibával, nemcsak azért, mert tele van ferdítéssel, hanem azért is, mert nem mond igazat. Ezeknek a véleményeknek az igazolására később még visszatérek.

Elöljáróban: a Magyar Demokrata Fórum ezt a jelentést elfogadni nem tudja. Tehát a Magyar Demokrata Fórum frakciója nem fogja megszavazni. Azt hiszem, az ellenzéki képviselőtársaim számára ez nem egy nagy újdonság, hisz a parlamenti vizsgálóbizottság ülésein a vita után ezt elmondtam akkor, amikor az ellenzéki képviselők szavazataival belénk fojtották a szót, akkor, amikor nem engedték meg, hogy a társadalom elvárásainak megfelelően konkrét anyagokkal, konkrét adatokkal töltsük fel ezt a nagyon hiányos, nagyon nagy prekoncepcióval készült jelentést.

Nagyon sajnálom, hogy az előttem szóló Kóródi Mária különös dolgokat állított itt elsősorban a kettős árrendszerről. (Dr. Kóródi Mária elhagyja az üléstermet.) Azt is sajnálom, hogy a képviselőtársam elmegy a teremből, és nem tudom neki elmondani a válaszomat az általa itt elmondottakra, amiket ő állított.

Először is azt állította, hogy a kettős árrendszert már 1990-ben, az új kormány hatalomra lépése pillanatában meg kellett volna szüntetni.

Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy akkor ez nem jelentett volna mást, mint hogy a háztartási tüzelőolaj árát fölemeljük a gázolaj árára. Tehát nyilván azt képviselte képviselő asszony, azt állította, hogy nekünk, az MDF vezette kormánynak akkor a tüzelőolaj árát radikálisan meg kellett volna emelnünk, hogy ugyanannyiba kerüljön, mint akkor a gázolaj ára.

(15.40)

Nagyon csodálkozom ezen, hisz annak idején a legnagyobb ellenzéki pártként a Szabad Demokraták Szövetsége egyetlenegyszer sem élt ilyen javaslattal a parlamentben. Akkor sem javasolta az áremelést, amikor a taxisblokád idején tevékenyen részt vett a blokádépítésben. Akkor ennél kisebb áremelést hajtott végre az akkori kormány, s a Szabad Demokraták Szövetsége az utcára ment a blokádozókkal együtt ez ellen az áremelés ellen.

Nagyon csodálkozom, mert a Szabad Demokraták Szövetsége most fogalmazta meg azon igényét, hogy nyitnak a társadalom egésze felé, és nem csak Budapest-centrikusan nézik a világot. Annak idején, a '90-es években a vidéki társadalom nagy része olajjal fűtött. Az olajkályhák világát éltük. Abban az időben, ha megemeltük volna, az akkori kormány megemelte volna a tüzelőolaj árát, az valóban nagy problémát nem okozott volna a fővárosban, viszont a legszegényebb, legelesettebb falusi és kisvárosi rétegre radikálisan nehéz terhet raktunk volna. Tudom, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének ez nem okozott volna akkor problémát, de hogy ma sem okoz problémát, azt már nem értem.

A másik: számon kéri rajtunk, a mostani kormányon a rendőrség által elért eredményeket. Én nagyon szívesen segítenék Kóródi képviselő asszonynak, ha a hivatalos adatokat megnézné, hogy '90 és '94 között, különösen '93-'94 fordulóján milyen mutatókat ért el az akkori rendőri vezetés a bűnelkövetőkkel szemben. Ezek a mutatók hasonlóak, mint a mostani eredmények. Csak közte volt egy négyéves másik ciklus, ahol radikálisan romlottak ezek a mutatók, épp akkor, amikor szabad demokrata belügyminisztere volt ennek az országnak.

És még azzal sem tudok mit kezdeni, hogy Boross-Pintér-doktrína. Mire? Képviselő asszony itt azt mondta: arra, hogy ki kell egyezni a maffiával. Hát ilyet senki nem mondott! Lehet, hogy képviselő asszony épp nem volt a teremben, amikor az egykori miniszter urakat meghallgattuk, mert az sűrűn előfordult a bizottsági ülésen is, ugyanúgy mint most, hogy nincs a teremben, csak állít valamit, vagy valakitől hallott valamit. Nagyon sajnálom!

De visszatérve ehhez a jelentéshez: mit vártunk mi a bizottság munkájától? Azt vártuk, hogy a társadalommal együtt mi, képviselők is nyomára tudunk jutni, hogyan alakult ki az olajbűnözés, hogyan alakult ki a szervezett bűnözés, és mit lehetett volna tenni ez ellen, illetve ma mi a teendő ezzel kapcsolatban. Kérem, képviselőtársaim, ez a jelentés erről egy sort nem ír! Innentől kezdve nyugodtan megállapíthatjuk, hogy sem a bizottság, sem az országgyűlési képviselők, sem a társadalom elvárásait nem tükrözi ez a jelentés. (Felmutatja.)

Nem tudjuk, illetve tudjuk, csak nincs benne a jelentésben, hogy kik olajoztak, hogyan alakult ki a szervezett bűnözés, kik voltak a haszonélvezői. Igen, a bizottsági munka során ezekre fény derült. Csak sajnos a jelentés elfogadói megakadályozták a bizottságot abban, hogy ezek az eredmények belekerüljenek a jelentésbe. Hogyan dolgozott a bizottság? Először voltak zárt ülések. Majd amikor vége lett a zárt ülésnek, és a képviselők hazamentek, köztük én is, kiderült, hogy a zárt ülésen konspiratív módon becsempészett úgynevezett tanúkat hallgatunk meg - mert ugye a bizottságnak nincs joga tanúkat meghallgatni -, eljátszottuk a színjátékot, hazamentünk, és a televízióban egy sokkal hosszabb interjút láttunk a titkos tanúval. Eljátszatták velünk ezeket a színjátékokat. Majd zárt ülések után sajtótájékoztatók, szelektív sajtótájékoztatók! Olyan sajtótájékoztatók, amelyekről később kiderült, hogy nem felelnek meg a valóságnak. Rágalmak; ügyészi vizsgálatok.

És kérem, még hogy nem volt elég ideje a bizottságnak a munkára?! A Nógrádival kapcsolatos adatok és a Nógrádi állításaival foglalkozó bizottsági ülések elvitték az időt. Nagyon meglepődtem itt az előttem fölszólalók véleményétől. És sajnos bebizonyosodott, hogy jól hallottam, mert a jelentéssel is ugyanez a probléma, mint az itt elhangzottakkal. Itt kérem, az előttem beszélő képviselők egy része Nógrádi Zsoltot pozitív színben tüntette föl. Én még emlékszem arra, hogy a Nógrádi-meghallgatás után, az elnök úr sajtótájékoztatója után a Fidesz, az MDF és külön az MSZP és az SZDSZ is követelte a rendkívüli bizottsági ülést a minősíthetetlen ügyek tisztázására. Most valami megváltozott! Nógrádi Zsolt újra szalonképes lett a jelenlegi ellenzék körében. Nem értem! Mi történt időközben?

Nem tudjuk valóban, hogy kik álltak Nógrádi mögött. Nem tudjuk, hogy kik készítették föl. De egy biztos, azt már mindenki elismerte, hogy fölkészítették. Milyen céllal? És milyen eredménnyel?! Kérem, az eredmény itt van; a Nógrádi mögött álló csoportok fölkészítésének eredménye itt van, ebben a jelentésben. Hisz az volt a cél, hogy ne érjük el azt, amiért mi idejöttünk. Ez van a jelentésben - a nagy semmi! És ezért mi ezt elfogadni nem tudjuk.

A meghallgatások alapján a föltett kérdésekre, az általam is föltett kérdésekre meg lehetett volna fogalmazni a válaszokat. Tettünk is egy-két kísérletet. Kérem, miután a rádióhallgatók és a képviselők nagy része sem ismeri ennek a jelentésnek a szövegszerű mélységét, engedjék meg nekem, hogy egy idézetet fölolvassak, épp egy Nógrádi Zsoltról szóló részt. Betűhűen próbálom olvasni: "Meghallgatta továbbá Nógrádi Zsoltot, aki tanúvallomásában az olajszőkítés és az olajszármazékok szabálytalan forgalmazása kapcsán a szervezett bűnözés és egyes állami tisztviselők között összefonódásokról..." Kész! Ennyi van benne. Se írásjel a végén, se a mondat nincs befejezve. Kérem, az egész jelentés ilyen színvonalú, mint ez a mondat.

Hogy mi mit szerettünk volna e helyett? Azt is fölolvasom. Sajnálatos módon ennek a résznek a jelentésbe való beemelését az SZDSZ, az MSZP és a bizottság elnökének szavazatával meggátolták. Ez így hangzik, amit mi szerettünk volna ide, ehelyett: "2000. június 8-án Nógrádi Zsolt, aki saját bevallása szerint is olajmaffiózó volt, nyilatkozatot tett az olajhamisítási ügyekben az úgynevezett olajbizottság előtt. Szabó Iván volt pénzügyminisztert, Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Lezsák Sándor országgyűlési képviselőt, korábban az MDF elnökét az olajügyekben való részvétellel és más súlyos bűncselekményekkel vádolta.

(15.50)

Pallag László országgyűlési képviselő, a bizottság elnöke a legfőbb ügyésznél különböző feljelentést tett. A Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatala feljelentéskiegészítést követően az ügyekben nyomozást rendelt el.

2000. augusztus 23-án a parlament rendkívüli ülésén Polt Péter legfőbb ügyész bejelentette: "az ügyészségi nyomozóhivatal a beszerzett bizonyítékok alapján az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben Lezsák Sándor és Szabó Iván jelenlegi, illetve volt országgyűlési képviselőkkel, Pintér Sándor korábbi országos rendőrfőkapitánnyal, jelenleg belügyminiszterrel, valamint a Magyar Szocialista Párt meg nem nevezett pénztárnokával kapcsolatba hozott cselekmények tárgyában a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette." A határozat azóta jogerőssé vált.

Ez utóbbi meg nem nevezett személy köztudottan az a Máté László, akinek a neve az úgynevezett olajgate kapcsán is felmerült már. Nógrádi Zsolt ellen hamis vád miatt büntetőeljárást indított az ügyészség. Kérem, aki olvassa a jegyzőkönyvet vagy hallgatja a rádiót, le tudja mérni a két passzus közötti különbséget. Nemcsak nyelvhelyességi ügyben, hanem akképpen is, hogy melyiknek milyen a valóságtartalma.

Amit bele szerettünk volna tenni ebbe a jelentésbe, az pontosan fedi a legfőbb ügyész úr véleményét is. Ami itt belekerült, az nem más, mint az a rész, amire ellenzéki képviselőtársaim is utaltak: Nógrádi Zsolt újbóli felértékelése.

De azért valamit nagyon rosszul mondtam: hiszen azt mondtam az előbb, hogy ez a jelentés nem nevez meg felelősöket. Kérem, egyetlen felelőst megnevez. Ez a jelentés mindannyiunk szégyenére felelősnek nevezi a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét. Ez tarthatatlan. Ez tarthatatlan! Ilyen jelentést elfogadni egy bizottságban, ami nem tesz mást, mint megpróbálja a bűnüldözés törvényi alapjait megrengetni a társadalom egésze előtt - ez elfogadhatatlan! Elfogadhatatlan a Magyar Demokrata Fórum számára.

Végezetül nyugodt szívvel mondhatom mindezek ellenére, hogy számomra bebizonyosodott, hogy egyetlen kormány sem támogatta intézményesen a szervezett bűnözés kialakítását. Voltak azonban olyan közéleti személyek, akik egyes tevékenységük során dokumentálhatóan, bizonyíthatóan segítették a bűn elkövetőit. Ezekre még majd az elkövetkező időben vissza fogok térni.

Én mindenféleképpen szeretném megköszönni a hivatalos szerveknek azt a segítségét, amellyel a munkánkat támogatta. Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben számomra egyetlenegy gátat nem állítottak, és ugyanolyan játékszabályok alapján dolgoztam, mint ellenzéki képviselőtársaim; bemehettem bármilyen dokumentumot elolvasni, megtekinteni - az aláírásom is ott van ezeken a helyeken -, ezt bárki megtehette volna. Valóban újabb és újabb dokumentumokat is bekérhettünk; én magam több ilyen új dokumentumot is bekértem - ellenzéki képviselőtársaim is megtehették volna.

Ugyanúgy, mint az utolsó bizottsági ülésen, külön megköszönöm a sajtó támogatását, hiszen a korrupció ellen csak a nyilvánossággal együtt tudunk harcolni, és kell is hogy harcoljunk a nyilvánossággal együtt, használjuk ki a sajtó adta nyilvánosságot ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a korrupció fölszámolásához.

Nagyon sajnálom, hogy a konkrét eredmények nem kerültek bele a jelentésbe. Annak ellenére, hogy voltak konkrét eredmények. Például konkrét eredménynek tekinthetjük azt, ami a november 20-ai bizottsági ülésen is történt. A 2000. november 20-ai bizottsági ülésen meghallgatásra került Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter, Draskovics Tibor volt pénzügyminisztériumi közigazgatási államtitkár és Csobánczy Péter volt pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár. A bizottság tagjai arra kértek választ tőlük, hogy 1996-ban a Kuvait Petróleum Magyarország Kft. - ismertebb nevén Q8 - esetében milyen indokok vezérelték a Pénzügyminisztérium vezetését, hogy a VPOP által kiszabott 83 millió forintról szóló jövedéki bírság tekintetében utasítsa a VPOP-t a bírság 100 ezer forintra történő mérséklésére.

Képviselőtársaim! Jól hallották, a Pénzügyminisztérium munkatársairól van szó! Arról a Pénzügyminisztériumról, amelynek az lenne a feladata, hogy az állami bevételeket gyarapítsa. Itt egy hatóság, a VPOP szabott ki büntetést. S mi történik? 83 millió forint büntetés befizetése helyett a Pénzügyminisztérium utasítja a VPOP-t, hogy 100 ezer forintra mérsékelje ezt a büntetést. Gratulálunk! Ezeknek nyomuk van - a határozatokat aláírták.

Képviselőtársaim! Tisztelt Rádióhallgatók! Erről van szó. Arról van szó, hogy az MSZP, az SZDSZ és sajnos a bizottság elnöke nem volt partner ahhoz, hogy ezeket a konkrét tényeket beemeljük a jelentésbe azáltal, hogy mindenki számára ismertté legyenek ezek a nevek és ezek a bűncselekmények. Egyébként az ügyben a legfőbb ügyész óvást nyújtott be a pénzügyminiszterhez, egyúttal kérve a minisztert, hogy döntésének előkészítéséből zárja ki a Pénzügyminisztérium azon vezetőit és beosztottait, akiknek az utasítás létrejöttében szerepük volt vagy lehetett. Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter az óvást helybenhagyta.

Ezen a bizottsági ülésen derült fény a MIT 2000. Kft. tekintetében a halasztott vámfizetési engedély megadásának körülményeire is. A MIT 2000. Kft. halasztott vámfizetési engedélyét a VPOP visszavonta, majd Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára mint illetékes fellebbviteli szerv határozatot hozott a halasztott vámfizetési engedély meghosszabbításáról, majd ezt az engedélyt telefax útján továbbította a céget képviselő ügyvédnek. A vizsgálóbizottság fideszes és MDF-es tagjai a TÜK szabályai szerint a legfőbb ügyészhez fordultak a fenti ügyek kivizsgálására.

Jól tetszettek hallani. Előtte a bizottsági ülésen Csobánczy úr kioktatott, hogyan gondolom én azt, hogy határozatokat hoznak a Pénzügyminisztériumban! Egy három éve országgyűlési képviselőnek tudnia kell, hogy a Pénzügyminisztériumban nem hoznak határozatokat! Vagy hogy gondolom én, hogy ők faxon küldenek különböző határozatokat különböző olajvállalkozóknak!

Kérem, ez a nagy hang csak addig tartott, amíg be nem mutattuk a határozatokat és a faxmásolatokat. (Dr. Lentner Csaba: Úgy van!) Ez kérem, szégyen! És az még nagyobb szégyen, hogy ez nem kerülhetett be a jelentésbe. Azért nem kerülhetett be, mert sajnos, akik ezt a jelentést azonnal, a 19. oldalnál lezáratták s megszavaztatták, megakadályozták! Értjük, hogy miért: szolidaritásból. Szolidaritásból, az előző kormánnyal való szolidaritásból.

Ezek súlyos dolgok. De kérem, nyolc hónap alatt nagyon sok embert hallgattunk meg. Számomra mégis ez a meghallgatás volt a legtanulságosabb! Ennyiszer nem hallottam még azt, hogy "nem emlékszem". Minden egyes konkrét kérdésre Draskovics úr és Csobánczy úr csak annyit mondott: nem emlékszem, nem emlékszem. Ő a kft.-k nevére sem emlékezett, a faxra sem emlékezett, sőt úgy emlékezett, hogy a Pénzügyminisztériumban nem születnek határozatok. Kérem, pechjük volt: a dokumentumok megvoltak, a dokumentumok megvannak. Megvárjuk a legfőbb ügyész úr vizsgálatának eredményeit. Ígérem az MDF-frakció és a Fidesz-frakció nevében, hogy nyilvánosságra fogjuk hozni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. A többi konkrét ügyet majd a vita során fogom a tisztelt Ház számára elmondani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(16.00)

Forrás: parlament.hu