DR. FAZEKAS SÁNDOR, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 13B24652/2000/3. számú megkeresésében kérte az Országgyűlés állásfoglalását Csurka István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene dr. Béres Béla feljelentést tett rágalmazás vétsége elkövetésének alapos gyanúja miatt.

A feljelentés szerint a Magyar Fórum című hetilap 2000. október 19-ei számában "Magyar szemmel" címmel Csurka István a feljelentő személyét érintő cikkben a következőket írta: "Mindezeken túl Torgyán Józsefnek van egy kabinetfőnöke, aki minden titkainak tudója, és akinek a kezében minden szál összefut, s aki Erdélyből érkezett. Ennek a fiatalembernek megadatott, hogy a legsötétebb Ceaus
escu-időkben a Sorbonne-on tanulhatott állami ösztöndíjjal. Aki csak egy kicsit is ismeri a román viszonyokat és módszereket, annak semmi kétsége sem lehet afelől, hogy ez bizony olyan elkötelezettséget is kellett hogy jelentsen, amely nem érhetett véget azzal, hogy az illető megérkezett Magyarországra. De még ha csak megérkezett volna! Most azonban kabinetfőnök. Hogyan van ez? Csak nem úgy, hogy már diákkorában is FVM-kabinetfőnökséget tanult?"

(18.50)

Az idézett cikkrészletben foglaltakat a feljelentő a becsülete csorbítására alkalmas, valótlan állításnak tartja, mivel Ceaus
escu bukásakor mindössze húszéves volt, és párizsi egyetemi tanulmányait 1994-től magyar állampolgárként és budapesti lakosként a francia kormány ösztöndíjának elnyerése után folytatta a Sorbonne-on.

Az Országgyűlés mentelmi bizottsága az ügyet a 2001. február 6-ai ülésén tárgyalta. Itt két álláspont körvonalazódott. A többségi álláspont szerint a feljelentő kabinetfőnök köztisztviselői beosztásban közszereplőnek minősül, erre tekintettel az ügyben alkalmazni kell az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozatában foglaltakat. Az említett határozat figyelembevételével az érintett képviselő a feljelentő által sérelmezett nyilatkozatában nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait, ezért az annak büntetőjogi értékelésére irányuló törekvés zaklató jellegű és zavarná képviselői tevékenységét. A mentelmi jog felfüggesztésének mellőzése egyébként nem akadályozza a feljelentőt a hatékony polgári jogi eszközök igénybevételében.

A kisebbségi álláspont szerint Csurka István a cikkben megfogalmazott kijelentéseivel túllépte az alkotmányosan védett korlátokat. Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatának indokolása szerint ugyanis "tényállítások tekintetében a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére, a tudatosan hamis közlésre". A kisebbségi álláspont kialakításában ezen kívül még szerepet játszott az is, hogy Csurka Istvánnak a jelzett cikkben foglalt kijelentései nem függenek össze képviselői munkájával.

Tisztelt Országgyűlés! Ezen kisebbségi álláspont bővebb kifejtésére egyébként várhatóan hamarosan sor fog kerülni, de elöljáróban hadd legyen szabad kifejtenem, hogy a mentelmi bizottságban kialakult többségi álláspont a fentieken túlmenően a bizottság eddigi gyakorlatával is összhangban van. Az ismertetett alkotmánybírósági határozat és a köztudottan paritásos bizottság által kialakított gyakorlat a tárgybani ügyhöz hasonló esetekben eddig következetes volt, pártállástól függetlenül. Mi ezt az elvi álláspontot képviseljük továbbra is, és fel szeretnénk hívni, fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ebben a ciklusban az alábbiakban felsorolásra kerülő, rágalmazás miatti mentelmi ügyekben a következő határozati javaslatokat hozta meg a bizottság. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Így Burány Sándor ügyében 12 igennel, tehát egyhangúlag az volt a javaslat, hogy ne függessze fel a mentelmi jogát az Országgyűlés az érintettnek; itt a feljelentő Körmendy-Ékes Judit volt. Szanyi Tibor ügyében 12 igennel, tehát egyhangúlag szintén az volt a javaslat, hogy ne függessze fel a mentelmi jogot az Országgyűlés; a feljelentő Balogh Gyula, FKGP, országgyűlési képviselő volt. Eörsi Mátyás ügyében 12 igennel, tehát egyhangúlag szintén az volt a javaslat...

Forrás: parlament.hu