VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!

Két beruházásvédelmi megállapodás, egy kettős adóztatást elkerülő egyezmény, valamint két nemzetközi szervezet tőkeemelésében való részvételről szóló előterjesztés szerepel a tisztelt Ház napirendjén. Engedjék meg, hogy ezek közül csak kettőt emeljek ki. Az egyik a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és vagyonadó területén Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt egyezmény ügye. A másik pedig az egyik fejlesztési bank tőkeemelésének kérdése lesz.

Ennek a magyar-lengyel egyezménynek a módosítását a két országban érvényben lévő, eltérő jogszabályi háttér következtében kialakult, a nyugdíjasokat érintő sajátos helyzet indokolta. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény fő szabályként úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjak és más hasonló térítések csak abban az országban adóztathatók, ahol a nyugdíjat kapó személy rezidens. Ennek megfelelően Lengyelországban lehet megadóztatni azoknak a magyar állampolgároknak a Magyarországról származó nyugdíjjövedelmét, akik időközben Lengyelországban váltak belföldi illetőségű személlyé.

A nyugdíjak megadóztatása nem kötelező, de a lehetőséggel élhet a lengyel adóhatóság. A fenti gyakorlat az OECD-országokéval megegyező, hiszen a nyugdíjak bruttó kifizetések és ténylegesen adóznak. Magyarország esetében azonban a társadalombiztosítási nyugdíj, az első és a második pillér nem kerül bruttósításra, az összege meglehetősen alacsony, így a Lengyelországban élő magyar nyugdíjasok, akik nyugdíjjövedelmüket Magyarországról átutalva kapják, hátrányos helyzetbe kerülnek.

A módosító jegyzőkönyv hatálybalépését követően lehetőség nyílik arra, hogy a Lengyelországba Magyarországról átutalt nettó nyugdíjak már nem tartoznak a lengyel adójogszabályok alá, így azok csak Magyarországon lesznek adókötelesek.

Ezek után még engedjék meg, hogy röviden az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának alaptőke-emelésében való részvételről szóljak. Magyarország ennek 1998 óta tagja. A belépéskor jegyzett, mintegy 11,6 millió euró összegű részvény készpénzben előírt 11 százalékos befizetési kötelezettségének időarányos részét teljesítettük. Az utolsó 320 ezer eurós részlet befizetését a 2001. évi költségvetési előirányzat tartalmazza.

A jegyzett tőke 0,83 százalék magyar tulajdonrészt, illetve szavazati arányt jelent. A bank hitelezési tevékenységének az elmúlt időszakban történt jelentős bővülése miatt tőkeemelés vált szükségessé. A bank eszközállománya módot ad arra, hogy az emelést a bank a tartalékok terhére hajtsa végre, azaz a tagoktól még a szokásos 11 százalék készpénzbefizetést se kérje, hanem azt a tartalékok bevonásával számukra befizetésként jóváírja.

A Magyarországra jutó tőkeemelés mintegy 15,3 millió euró összegű pótlólagos részvényvásárlást jelent, amely 1,7 millió euró összegű befizetésnek és 13,6 millió euró összegű lehívható tőkerésznek felel meg. A tényleges befizetéssel nem járó tőkeemelés tőkejegyzésében való részvétel minden tagország, így Magyarország számára is előnyös. Országgyűlési határozattal azonban meg kell erősíteni a bank tőkeerejét jelző, a teljes befizetendő és lehívható tőkeemelésről szóló banki határozatot.

Végül pedig engedjék meg, hogy a Világbank beruházásait biztosító leányintézetnek, a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökségnek az ügyéről szóljak. Ennek Magyarország 1988 óta tagja, 0,59 százalékos szavazati arányt megtestesítő tulajdonrésszel.

A Világbank beruházási tevékenységének elmúlt időszakban történt jelentős bővülése megnövelte ennek az ügynökségnek a szolgáltatása iránti igényt. Ez tette szükségessé, hogy ebben tőkeemelés történjen meg. Magyarország vállalta, hogy ennek a 4,6 millió dollár tőkejegyzésnek mintegy 820 ezer dolláros összegű tényleges befizetési kötelezettségét kifizeti. A magyar kormány erre a 2001-2002. évi költségvetésben szükséges összeget előirányozta. Országgyűlési határozat szükséges ahhoz, hogy ez a tőkeemelés megtörténjen.

Kérem tehát a tisztelt Házat, hogy a felsorolt módosításokat, valamint a két másik, a Lett Köztársasággal és a Szlovén Köztársasággal megkötött beruházásvédelmi megállapodásokat is támogassa.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu