BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről és a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozatnak van előélete. Mint ahogy a lépcsőn felfelé haladáskor is minden lépcsőfokon magasabb szintről látjuk az előző történéseket és a környezetet, itt is megállapítható, hogy a polgári kormány célja e parlamenti határozattal az, hogy egy lépéssel az európai uniós csatlakozáshoz - a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény és módosításainak megfelelően - közelebb jussunk; nőjön a decentralizáció, javuljon a versenyképesség.

Ez a két szó, ez a két fogalom, amely most a területfejlesztést, területrendezést minden területen át kell hogy hassa. Nem változtak a területfejlesztés elvei, céljai, de nőtt az eszközrendszere. Kigyűjtöttük, és a területfejlesztési bizottság minden tagjának rendelkezésére állnak - és gondolom, a parlament bármelyik tagjának is rendelkezésére állhat - a 2001-2002. évi költségvetési törvényjavaslat terület- és vidékfejlesztéssel, területi kiegyenlítéssel, területi gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztésével közvetlenül, illetve közvetve összefüggő előirányzatai. Ebből látható, hogy lényeges előrelépés történt, amikor a regionális fejlesztési tanácsok számára jelentős összeget irányzott elő a célelőirányzat.

Összességében 33 százalékkal nőttek a területfejlesztésre fordítható összegek, és ez egybeesik azzal az irányzattal is, hogy ismerjük meg ne csak három régióban, kísérleti régióban a tervezés, a programozás, az ellenőrzés és a megfigyelő-, a monitorrendszer kialakításának feltételrendszerét, és alakítsuk ki az intézményhálózatot, töltsük fel arra felkészült ügyintézőkkel, vezetőkkel, tervezőkkel, programozókkal, hanem alakítsuk ki ennek az országos, regionális és megyei intézményrendszerét.

A strukturális alapokhoz való hozzájutásról mindenki beszél; a polgári kormány cselekedetei között nagymértékben meghatározó szerepet játszik az, hogy ezen nagy mennyiségű és nagy lehetőségű támogatásokhoz való hozzáférésnek minden eszközét, intézményét meg kell teremteni.

Az én információm és tudásom szerint - ellentétben néhány előttem bizottsági véleményt tolmácsolóval - elkészültek a regionális fejlesztési programok. Elkészült egy ideiglenes átfogó nemzeti fejlesztési terv és a Széchenyi-terv, egy jó irányba megtett lépésként, amelyről minden parlamenti képviselő, sőt minden befektető, sőt az internetről lehívhatóan 82 ezer pályázatot megfigyelő értesülhetett. Tehát az az állítás, hogy a Széchenyi-terv részleteivel egy országgyűlési képviselő nem rendelkezik, engem meglep.

A Széchenyi-tervet is az átfogó nemzeti fejlesztési program - amelyet fél évvel, egy évvel csatlakozás előtt kell majd elkészítenünk - irányába tett nagyon jó lépésnek tartom, amely a partnerség elve tiszteletben tartásával az áttekinthetőség, a kiszámíthatóság, a társfinanszírozás, a programozás és a kontrolling irányába tesz lépéseket. Ezek a fogalmak mind szerepelnek az előző és a mostani parlamenti ciklusban kialakított, területfejlesztéssel és -rendezéssel kapcsolatos törvényekben, európai uniós elvekben.

A decentralizáció és a versenyképesség nemcsak a vállalkozásokra, nemcsak a településekre, hanem a megyei és a regionális szintekre is vonatkozik. Hogyan leszünk képesek versenyképessé válni az Unió más térségeivel, más országaival? Hogyan tudunk versenyképes programokat létrehozni, megteremteni az európai uniós ügyek irányával, prioritásaival, és hogyan tudjuk ezt a nemzeti fejlesztési programba illeszteni?

Számomra ez a parlamenti határozat erről is szól. Számomra arról is szól, hogy a lehetséges négy kormányrendelet, amelynek az elkészítéséhez - az előterjesztő munkatársainak véleménye alapján - mintegy másfél hónap szükséges, minél hamarabb megismerhető legyen, és minél hamarabb ezen kormányrendelet a regionális és a megyei fejlesztési tanácsokban rendelkezésre álljon. Melyek ezek a területek? A területfejlesztési célelőirányzat egyes szabályairól, a területi kiegyenlítést szolgáló támogatás részletes szabályairól szükséges ezen elvek és parlamenti határozat alapján kialakítanunk - és ez az előterjesztés alkalmas rá - a megyék és a régiók közötti keret felosztását, valamint a kistérségek besorolását.

Egyetértek azokkal a költségvetési vitában történt felszólalásokkal is, amelyekből azt láthattuk, hogy egy-egy megyében vagy egy-egy meghatározó nagyváros környezetében, néhány kilométerre attól mérhetetlen nyomor, infrastrukturális elmaradottság is található, és szükséges lenne olyan szintű megfigyelőrendszer kialakítása, amely tudja mérni kistérségben is az előnyös, a hátrányos lehetőségeket, a veszélyhelyzetet, egyáltalán a gazdasági-társadalmi pozíciókat, mutatókat. Erre feltehetően várni kell, és ennek elsősorban az az oka, hogy a GDP, a nemzeti jövedelem egy adott térségre mutatott számainak kiszámításánál - bár európai uniós viszonylatban megbízható és pontos ez a mintegy másfél éves utólagos regisztráció - ma még a visszaszámítás - kistérségi szintű, statisztikai kistérségre gondolok itt - nem végezhető el.

(19.20)

Előbb-utóbb ebben a tervezési, programozási, parlamenti jogi szabályozási folyamatban - én is egyetértek - el kell oda jutnunk, hogy megismerhessük statisztikai kistérségi szinten azokat az adatokat, amelyek befolyásolják egy-egy terület támogatását. Mégis támogatom a parlamenti határozatnak azt az irányát, hogy a strukturális alapokhoz való hozzájutás, a regionális programozás, tervezés szintjén adjunk meg minden lehetőséget a régiók közötti összehasonlításra.

Nagyon örülök annak, hogy a kormány nemrégiben hozott állásfoglalása alapján az uniós párbeszédben sikerült elérnünk - és Boros Imre megbízott miniszter úrnak és a kormány minden tagjának ez a kemény tárgyalási politikáját igazolja -, sikerült elfogadtatnunk az Európai Unióval azt, hogy a már uniós tagországokkal folytatott több száz szabályozás alapján történjen Magyarország megítélése is, mind a hét tervezési, fejlesztési, statisztikai régió az egyes célterülethez tartozzék, és például a közép-magyarországi régió ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe a fejlettségi mutatók bizonyos szintje miatt.

Örvendetesnek tartom azt is, hogy sikerült a megyei területfejlesztési tanácsok programjai közé a területrendezéssel kapcsolatos feladatok támogatását is bevenni. Ezt azért tartom fontosnak, mert az ország jelentős mértékben lemaradt mind a nemzeti kataszter, mind a nemzeti topográfiai programban, és a településeknek csak mintegy 5 százaléka rendelkezik a területrendezési, térszerkezeti tervekkel. Jó tervet, hét évre előre programot úgy készíteni, hogy ennek a térbeli, fizikai, rendezési, térinformatikai, térkép alapú informatikai rendszere nem biztosított, nagyon kockázatos vállalkozás. Örülök tehát annak, hogy ez a fejezet, ez a tétel is bekerült a támogatható sorok közé.

Egyetértek azzal is, hogy átláthatóbb, kiszámítható, minden térség, minden megye és régió számára előre tervezhető forrásbiztosítással, forrásszámítással rendelkezik ez a parlamenti határozat. Célszerű lenne, ha azt, amit a kormány első olvasatban már megtárgyalt, ami az elmúlt két év folyamatairól szól, a parlament megismerhetné, talán még a vita során, hiszen ezek az adatok rendelkezésre állnak, és ebből mindenki számára érzékelhető lenne, hogy elmozdulás történt - még ha kismértékű is - néhány hátrányos helyzet csökkentésében. Gondolok itt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye infrastrukturális fejlesztéseiben megmutatkozó előrelépésre, és gondolok arra is, hogy a foglalkoztatásban is néhány, korábban jelentős mértékben gondokkal küszködő területen sikerült szignifikáns változást elérni.

Ez a tervezés, ez a jogalkotás egy folyamat. Ebben a lépést most a parlamentnek a lehetőségekhez (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a Házszabályhoz mérten meg kell hoznia annak érdekében, hogy még a tavasz során a régiók, a megyék hozzájuthassanak a szükséges forráshoz, és a tervezést el tudják végezni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu