MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A lakossági vízfogyasztás megállapításával kapcsolatos gondok nyilván sokak előtt ismertek. Itt, a parlamentben is többször elhangzott, megtapasztalhattuk, hogy milyen áldatlan állapotokhoz, a fogyasztók és a szolgáltatók közötti sorozatos vitákhoz vezet a díjszámítás mai formája. Az elmúlt években végzett vizsgálatok alapján mára már tisztázódott, hogy a bekötési és a mellékvízmérők közötti jelentős eltérésből adódó problémák kezelése négy törvényt, a szövetkezetit, a társasházakról szólót, a mérésügyit és a vízügyi törvényt is érintheti.

A folyamatban lévő szakmai egyeztetések során dől el, hogy a kérdést valójában melyik törvény tudja megnyugtatóan rendezni. A magunk részéről dolgozunk a közműves ivóvízellátásról, a közműves szennyvízelvezetésről szóló kormányrendelet korszerűsítésén, amellyel a leolvasási pontatlanságokból adódó problémák kezelhetők. A jogszabályban megteremthető annak a feltétele, hogy a díjszámlázás a mellékvízmérők alapján történjen a mérési különbözet egy adott nagyságáig. Hogy ez 10 százalék vagy ettől eltérő, az elsősorban nem a minisztérium döntését, hanem a szolgáltatók és fogyasztók megállapodását igényli. Az erre vonatkozó tárgyalások jelenleg folyamatban vannak, a megegyezésre a félév végéig látunk lehetőséget.

A vízmérők hitelesítése a mérésügyről szóló törvény alapján az Országos Mérésügyi Hivatal engedélyével bárki által végezhető, szabadáras tevékenység. Nem tiltja tehát előírás, hogy a víziközmű-szolgáltatók a jelenleginél nagyobb mértékben fejlesszék hitelesítő állomásaikat.

A képviselő úr példájánál maradva: Székesfehérvár önkormányzata minden további nélkül támaszthat ilyen követelményt az önkormányzati tulajdonú Fejérvíz Rt. ügyvezetésével szemben, és azt is előírhatja, hogy e tevékenységet minél alacsonyabb haszonkulccsal végezzék.

Annak sem látom akadályát, hogy a víz- és csatornadíjszámlákon szerepeljen az is, hogy a mérési eltérés kinek a hibájából származik. A számlák tartalma tekintetében a kormányrendelet csak általános előírást ad. Így lehetőség van arra, hogy a közműszámlák olyan adatokat is tartalmazzanak, amelyek a fogyasztók jobb tájékoztatását szolgálják. A részletezést a szolgáltató üzletszabályzatában kell előírni.

Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy a jogi szabályozási lehetőségek mellett megoldást kell találni az önhibájukon kívül adósságcsapdába került közösségek megsegítésére is. E körbe főleg azok a '70-es évek elején épült paneles lakótelepek tartoznak, ahol az ingatlanonként elkülönített vízmérés a mai napig nem valósult meg. A bekötési vízmérő nem a lakóépületek előtt van, hanem tőlük jóval messzebb, és emiatt a távoli vezetéken fellépő vízelfolyást az épületeken belüli műszaki ellenőrzéssel természetesen nem lehet bemérni.

Első lépésként tehát az ilyen jellegű lakóépületek körét kell országosan felmérni, amelyet a lakástulajdonosok és a szolgáltatók közösen még az idén elvégeznek. A megfelelő műszaki megoldást a vezetékek átépítése jelentheti. Az érintettek köréről és az anyagi feltételek biztosításáról a felmérés befejezését követően, legkésőbb a jövő év elején tudunk dönteni.

Addig is, reményeink szerint az év második felétől, a mérési különbözet megfizetendő mértékéről létrejött megállapodás, valamint a vonatkozó jogszabály módosítása alapján a közműszámlák kifizetésekor sok családnál már érzékelhető megtakarítás jelentkezhet.

Kérem tehát a képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu