BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A javaslatok közül azokról, amelyekről előbb képviselőtársam is beszélt, a bizottságban a vita során némi ellentétes vélemény alakult ki, és ez természetes.

A 4. pontban, amely a terülefejlesztési támogatások átfogó elveivel foglalkozik, szeretném jelezni, hogy a 2017., az államháztartás működéséről szóló kormányrendelet pontosan szabályozza, melyek a pénzügyi, állami pénzeszközök, kedvezmények összehangolt működésének feltételei, és kik a felelősek. Ezt külön kiemelni nem szükséges, annál is inkább, mert a parlamenti határozat elfogadását követően négy kormányrendelet fogja szabályozni a decentralizációval és a hátrányos helyzetű térségek besorolásával kapcsolatos parlamenti határozatban rögzítetteket.

Szeretném továbbá elmondani, nem értek egyet azzal, hogy további késleltetése legyen a parlamenti határozat elfogadásának. Külön szeretném megköszönni a házelnök úrnak, hogy napirendre tűzte, hiszen ez az elmúlt év novembere óta a tisztelt képviselőház tagjainak a kezében van, és sajnálatos módon a költségvetési és pénzügyi bizottság későn tűzte napirendre, így nem volt a Ház elé hozható. Biztosan tudom, ellentétben az előttem szólóval, hogy a régiók és a megyék területfejlesztési tanácsai és az önkormányzatok várják, hogy mielőbb hozzájuthassanak azokhoz a forrásokhoz, amelyekkel utána megállapodásokat, további források bevonását és a fejlesztéseket tudják indukálni.

Szeretném továbbá jelezni, hogy a javaslatok között több olyan szerepel, amelyekről az előterjesztők nem teljesen tájékozódtak, hogy milyen intézményrendszer alakult ki Magyarországon. A decentralizáció iránya és célja a NUTS, az Európai Unió által elfogadott statisztikai, regionális, megyei, térségi és települési rendszer, amelyben a regionális és megyei területfejlesztési programok állami támogatását a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény értelmében kell meghatároznunk. A statisztikai vonzáskörzetek több alkalommal megjelennek, mint olyan területi egységek, amelyeknek programot kellene kidolgozni. Ez tévedés. A kistérségekben az önkormányzati társulások, a természetes társulások azok, amelyek a programokat kialakítják, és van olyan, amikor ötven esetben a statisztikai vonzáskörzet és a kistérség határa egybeesik. Ezeket a megyei területfejlesztési tanácsban és regionális szinten is szintetizálni és koordinálni szükséges.

Azt tapasztaltam épp a további javaslatoknál, hogy többen nem ismerik, milyen szabályozást ír elő az Európai Unió a határozatában, az 1260-as rendeletében a csatlakozásra váróknak és természetesen a már társult, a már belépett tagoknak, és ezt ennek a parlamenti határozatnak a tárgyalása során figyelembe kell vennünk.

A 9. sorszámú javaslatnál, amelyet a területfejlesztési bizottság nem támogatott, szeretném azt is elmondani, hogy az általunk elfogadott kétéves költségvetésben azok a tételek, amelyek a területfejlesztési célelőirányzattal vagy az önkormányzatok támogatásával kapcsolatosak, mint célelőirányzat megjelentek. Itt tehát a programfinanszírozásra való fokozatos áttérést tartom helyesnek. Annak 2002. január 1-jétől való beléptetését csak úgy tudom elképzelni, ha a költségvetésben szereplő tételeket fokozatosan bevonjuk a programfinanszírozásba.

Szerepelt egy olyan javaslat is, amely a munkarészek megvalósítása céljából készített pénzügyi tervvel, a regionális fejlesztési és megyei területfejlesztési tanácsok által megfogalmazott pénzügyi tervvel volt kapcsolatos. Mi a szigorúbb szabályozással értünk egyet, azzal, hogy a pénzügyi terv alapján kelljen intézkedéseket, nemzetközi, központi és térségi, helyi források bevonását szervezni. Ezt tehát helyesnek tartottuk az előterjesztésben.

Ugyancsak a 14. pontban előbb is említett, a területfejlesztési támogatások átfogó elveinél az európai uniós gyakorlatot tartjuk elfogadhatónak, vagyis a monitoringbizottságokat, a széles, társadalmi szervezetek köréből, a munkáltatók, munkaadók köréből is létrehozott szakértő bizottságokat tartjuk elfogadhatónak.

(14.00)

Itt is szeretnénk az uniós normákat megtartani, az előterjesztés ezt tartalmazza. Nem szeretnénk, ha ez leszűkítésre kerülne.

Nagy vita volt, és teljesen érthetetlen, hogy néhány ellenzéki képviselő a területfejlesztési támogatások átfogó elveinél, például a 18. pontban épp azt az eszközt próbálta kivenni a parlamenti határozattervezetből, amely önkormányzati szabályozás keretében, normatív támogatással segíti a súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködő települések önkormányzatait a településszintű vizsgálatok alapján történt besorolásnál.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy 2017 darab kedvezményezett település van, amelyből 1700 benne van a kedvezményezett térségek között, és körülbelül 300 olyan település ismert, amelyeknél szükséges egyedi elbírálás alapján támogatást adni az önkormányzati szabályozás keretén belül, természetesen a településmutatók ismeretében, és erre akkor van szükség, ha a térségben, amely jó állapotban van, néhány ilyen település található - az előbb említettem, hogy megközelítőleg 300 ilyen településről tudunk -, akkor a kedvezményezettek közé kell beemelni, akkor is, ha a térségi mutatók kedvezőek. Ezt mi fenn kívánjuk tartani; célszerű lenne e keret összegének a növelése, mert való igaz az, hogy vannak olyan megyék és vannak olyan térségek, ahol néhány település foglalkoztatási vagy egyéb összefüggések miatt hátrányos helyzetbe került. Igen lényegesnek tartjuk tehát, hogy a területfejlesztési támogatások átfogó elvei között megmaradjon a lehetőség, hogy önkormányzati szabályozás keretén belül normatív támogatással segíthessük az elmaradott és súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködő települések önkormányzatait.

Lényegesnek tartjuk azt is, hogy különbséget tegyünk a központi, a régiós és a megyei területfejlesztési feladatok között. Néhány módosító javaslat arra tesz kísérletet, hogy minden feladat minden szinten jelenjen meg. Ezzel mi nem értenénk egyet, differenciáltan kell a regionális, a megyei és a központi feladatokat meghatározni. Úgy gondolom, hogy egy 2003-ban joggal európai uniós csatlakozásra számító ország, nemzet akkor jár el helyesen, ha a decentralizációt, a hátrányos helyzetű térségek besorolását már most hozzáigazítja az európai uniós normákhoz, az érvényben lévő szabályozásokhoz, és nem küszöbszerűen, egyik napról a másikra kell az elfogadott szabályokat átvenni ennek az országnak. Erről szól ez a parlamenti határozat, amely igenis decentralizál, amely a korábbi 50 százalékról 65 százalékra növeli a regionális és a megyei szintű támogatásokat, és amely igenis a kistérségekkel, a NUTS-4-nek megfelelő térségekkel kiemelten foglalkozik. Ebbe a decentralizációba azok a térségek is bekapcsolódnak, amelyek eddig sem a Phare 2000-ben, sem az azt megelőző tapasztalatszerző, programíró és intézményfejlesztő programokban nem vehettek részt.

A vita során több olyan javaslat volt, amelyet az előterjesztő képviselője támogatott, és amelyet a bizottság is támogatott; ezeket tisztelettel ajánlom a tisztelt Ház és a miniszter úr elé, azzal, hogy tovább gazdagíthatja majd a kapcsolódó módosító javaslatok után is a parlamenti határozatot, amelyet szeretnénk, ha a tisztelt Ház még az ülésszak közepén, végén elfogadna, annak érdekében, hogy jól megszerkesztett kormányrendeletekkel elő lehessen segíteni a decentralizáció továbbfejlődését és a versenyképes kistérségek, megyék és régiók helyzetbe hozását.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu