DR. DÁVID IBOLYA igazságügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Célszerűbbnek tartanám, ha most válaszolnék az elhangzott kérdésekre, semmint a szavazás előtt, ezért engedjék meg, hogy az egész csomaggal kapcsolatban, az egész módosítással kapcsolatban mondjak néhány gondolatot.

A törvényjavaslatunk célja a polgári törvénykönyv és a polgári perrendtartás megfelelő módosítására irányult. Egy olyan jogszabályi keret kialakítását kívánjuk elérni, amely csak a legszükségesebb mértékben korlátozza az érintettek személyi szabadságát, döntési autonómiáját, ugyanakkor biztosítja, hogy gyors és egyben alapos, megfelelő jogi garanciát tartalmazó eljárásban történjen döntés a gondnokság alá helyezésről. Én nagyon örültem annak, hogy az általános vitára bocsátás kapcsán valamennyi párt egyhangúlag támogatta ezt az előterjesztésünket, elismerve ennek a belföldi szükségességét, és elismerve azt is, hogy az Európa Tanács 1999. február 23-án elfogadott a cselekvőképtelen nagykorúak védelméről egy ajánlást, és ez az előterjesztés, amely önök előtt van, ennek az Európa tanácsi ajánlásnak minden szempontból megfelel.

A törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig csak az SZDSZ és az MSZP nyújtott be módosító javaslatot. Mindösszesen 52 darab ilyen módosító indítvány érkezett. Ezek alapját a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet észrevételei és javaslatai képezik, amelyeket egyébként mi magunk is ismerünk.

A részünkről a módosító javaslatok közül többek között támogatható volt az az indítvány, hogy a bíróság a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés esetén, amennyiben a belátási képesség hiánya nem általános jellegű, ne azokat az ügyköröket jelölje meg ítéletében, ahol a cselekvőképesség fenntartható, hanem azokat határozza meg és indokolja, ahol a cselekvőképességet korlátozni kell. Ezt az indítványt is egyébként két ellenzéki képviselő nyújtotta be, Hack képviselő úr és Csákabonyi képviselő úr.

Ugyanakkor támogatható még az a javaslat, hogy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés esetén is legyen fő szabály a határozat kötelező felülvizsgálata, amely csak akkor mellőzhető, ha az érintett személy belátási képességének hiánya kétséget kizáróan véglegesnek tekinthető. Ilyen van, mert ilyen a súlyos mértékben értelmi fogyatékos személyek meghatározott köre.

Bár ezek a módosító javaslatok tartalmilag helyesek, és egyetértettünk velük, támogathatóak, azonban megfogalmazásukban, kodifikációs és technikai szempontból több helyen is pontatlanok voltak, illetve ezek a javaslatok annyiban voltak hiányosak, hogy amikor ez érintett a törvényben egy másik szakaszt, akkor ezeket a korrekciókat nem hajtották végre. Erre tekintettel dr. Csáky András képviselő úr számos kapcsolódó módosító javaslatot nyújtott be. Mi magunk az eredeti javaslatot ezekkel a kiegészítő vagy csatlakozó észrevételekkel és módosító javaslatokkal együtt támogathatónak tartjuk.

A nem támogatható módosító javaslatok közül számomra külön említést érdemel, ami ma is itt többször elhangzott, Csákabonyi Balázs képviselő úrnak és Hack Péter képviselő úrnak az a javaslata, hogy a jövőben a gondnokot ne a gyámhatóság, hanem a bíróság rendelje ki. A javaslatukat azzal indokolják, hogy ez nagyobb garanciát biztosít a visszaélések elkerülésére. Ez a javaslat részemről és a tárca részéről sem támogatható, mivel a bíróságnak nincsenek olyan eszközei és a bíróságnak nincs lehetősége annak a személyi körnek a vizsgálatára, amely a gondnokság kirendelésénél számításba jöhet. Ezen túlmenően, ha a bíróság rendelné ki a gondnokot, neki kellene határoznia a visszahívásról, felmentésről, illetve az új gondnok kirendeléséről is, ami a bíróság nagyfokú leterhelését eredményezné.

Kiélezett vitapont az, hogy a törvényjavaslat értelmében a gondnokoltakról az országos számítógépes nyilvántartás elkészül, és ez a nyilvántartás az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalához kerül. A nyilvántartásból az tájékozódhatna, aki jogi érdekét igazolja, vagy legalábbis valószínűsíti. Az adatszolgáltatás tényét a rendszerben rögzítik, és a jogellenes adatkérés következményeit a felvilágosítást kérő viseli.

Jelenleg a bíróságokon lehet informálódni, illetve a gondnokság alá helyezésről hirdetmény jelenik meg a bíróságon, valamint a jegyző hirdetőtábláján is. A módosító javaslatok szerint ez sértené a személyes adatok védelméhez fűződő jogot. Hack Péter képviselő úr módosító javaslata arra irányul, hogy csak a gondokság alá helyezett kérhessen igazolást arról, hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem.

A javaslat azért nem támogatható, mivel a forgalom biztonsága, de az érintett személy érdeke is megkívánja a törvényjavaslatban szereplő jogi megoldás megvalósítását. A hatóságok, bíróságok számára is biztosítani kell, hogy eljárásuk során indokolt esetben maguk is hiteles forrásból informálódhassanak az érintett személy cselekvőképességéről. Szeretném megjegyezni, hogy mi ezt a törvényjavaslatot megküldtük észrevételezésre, és az adatvédelmi biztos szakmai véleményét kértük. Az adatvédelmi biztos úr a törvénytervezetben foglalt megoldásunkkal egyetértett.

A törvényjavaslat tárgyalásának megkezdését követően az adatvédelmi biztos - korábbi egyetértését megváltoztatva - már inkább a módosító javaslatban megfogalmazottakat támogatta; bár szeretném aláhúzni, hogy egyetlenegy alkotmányos aggályt nem fogalmazott meg az adatvédelmi biztos a második észrevételében. A levélben foglaltakra tekintettel ugyanakkor támogattunk egy olyan jellegű kapcsolódó módosító javaslatot, amely szerint a nyilvántartásból csak az informálódhat, aki jogi érdekét igazolja. A jogi érdek valószínűsítése nem elég.

A módosító javaslatok bizottsági vitája során a bizottságok támogatták a kormány álláspontját az egyes indítványokkal kapcsolatban. Az alkotmányügyi bizottság ülésén azonban egy kérdésben a módosító javaslatot benyújtó képviselők korrigálták javaslatukat. Ennek értelmében a cselekvőképesség definíciója a törvényi javaslathoz képest úgy módosulna, hogy ahhoz nem szükséges, hogy az érintett személy belátási képessége állandó jelleggel hiányozzon, elég, ha tartósan. Egyetértek Fazekas képviselő úr szavaival és mindazokkal, akik ezt a bizottsági ülést végigülték, hogy ez egy nagyon rögtönzött javaslat volt. Mi, az Igazságügyi Minisztérium a bizottsági ülésen ezt a módosítást nem támogattuk, a bizottság ennek ellenére ezt megszavazta. Elvi akadálya nincs egy ilyen támogatásnak, de a szakértőink vizsgálják azt, hogy szükséges-e és van-e egyáltalán értelme annak, hogy ezt az egyébként már eddig bevett fogalmat a jövőben másként értelmezzük és másként használjuk.

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)

Én ezeknek a módosító javaslatoknak a támogatása mellett kérem a tisztelt képviselőket és kérem a tisztelt képviselőcsoportokat, hogy támogassák az általunk benyújtott, cselekvőképességgel és gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztésünket.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu