TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A késői órákra tekintettel röviden kívánom igénybe venni a türelmüket. Négy olyan módosító indítványt szeretnék az Országgyűlés figyelmébe ajánlani, amely a Házszabály ügyrendi bizottság által előterjesztett módosító indítványához kapcsolódik.

Az első indítvány egy látszólag kis jelentőségű indítvány, amely arról szól, hogy a Házszabály jelenlegi rendelkezései szerint a nyomtatott jegyzőkönyvet egy megfelelő körnek ki kell küldeni, és a módosító indítvány ezt a nagyon merev szabályt kívánja úgy oldani, hogy az Országgyűlés hitelesített jegyzőkönyvét csak azok kapják meg, akik ezt kérik, vagy egy más változat szerint akik nem mondanak le erről.

A dolog arról szól, hogy, hála istennek, a Magyar Országgyűlés számítógépes rendszere, internetes rendszere ma már olyan állapotban van, hogy valamennyi képviselő irodájában hozzá lehet férni azokhoz az iratokhoz, információkhoz, amelyek a Ház munkájához kapcsolódnak. Ezzel szemben van egy merev szabály, amely merev szabály azt tartalmazza, hogy minden képviselőnek, ha tetszik neki, ha nem, meg kell küldeni a nyomtatott jegyzőkönyvet. Egy pici módosítást szeretnék itt elérni: azt szeretném kérni, hogy legyen meg a képviselőnek az a joga, hogy ha akar, erről a nyomtatott jegyzőkönyvről lemondhasson. Nem többet kérek, ennyit. Ha a Házszabály azt tartalmazza, hogy ki kell küldeni, akkor kérem, a hivatal nem tehet mást, ki fogja küldeni annak is, aki fogja úgy, ahogy megvan a jegyzőkönyve, és teszi a szemétbe vagy azokhoz a papírokhoz, amelyeket nem kíván használni. Tudják, képviselőtársaim, hogy elég szép számmal kapunk ilyen iratot.

Nos, én azt hiszem, hogy a dolog könnyen átlátható. Épp ma délután foglalkozott az Országgyűlés az elektronikus aláírás kapcsán általában az információs társadalom jelentőségével, annak alapjaival. Azt gondolom, hogy egy pici mozdulat, amit ha most itt el tudunk fogadni, vagy el tud fogadni a Ház, ebben a vonatkozásban a Házszabály az élethez fog igazodni, és ennek megfelelően mind a jegyzőkönyvek esetében, mind az ülésszakonként kiadásra kerülő országgyűlési napló esetében a nyomtatott forma mellett kapjon polgárjogot az elektronikus adathordozón megjelenő információ is. Ez az első javaslatom.

Remélem, hogy valóban nyitott kapukat döngetek. Annyiban van kétségem, hogy az eddigi bizottsági viták során ennek az egyszerűen átlátható módosító indítványnak az értelméről és indokoltságáról nem tudtam meggyőzni a kormánypárti képviselőtársaimat. Most beadtam egy kapcsolódó módosító indítványt. Örök optimista ember vagyok, remélem, ebben a formában talán eléri azt az ingerküszöböt, amely szükséges ahhoz, hogy ebben az ügyben partnert találjunk a kormánypárti képviselőtársaink körében is.

A másik javaslat a bizottsági ülések zárttá nyilvánítása tárgyában beadott módosító indítvány. Ez már nem technikai jellegű; álláspontom szerint ennek politikai súlya van, garanciális súlya van. Ennek megfelelően mi eléggé fontos kérdésnek tekintjük annak az ügynek a megítélése szempontjából, hogy ez a házszabály-módosítás meg tudja-e kapni a kétharmados többséget, avagy nem.

A javaslat lényege az, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy az Országgyűlés ülésére vonatkozóan a Házszabály tartalmazza, az Országgyűlés bizottságainál is a képviselők kétharmadának támogató szavazata legyen szükséges a zárt ülés elrendeléséhez.

Azt gondolom, hogy két indok támasztja alá ezt a módosító indítványt. Az egyik az, hogy magára az Országgyűlésre vonatkozóan az alkotmány ezt a szabályt tartalmazza. Nem látom be, hogy miért kellene az Országgyűlés, illetve bizottságai vonatkozásában eltérő szabályozást alkalmazni.

A másik indok az, hogy az elmúlt két és fél év során sajnos tapasztaltunk olyat, hogy bizottsági üléseknél bizony politikai célok érdekében előfordult az, hogy zárt ülést rendelt el a kormánytöbbség arra tekintettel, hogy számukra egy bizonyos kényelmetlen kérdés megvitatása zárt ülés keretében, azaz a nyilvánosság kizárásával kényelmesebb volt. Azt gondolom, hogy ez a megoldás a zárt ülés intézményével való visszaélés. Annak érdekében, hogy ez a hajlam csökkenjen, a kétharmados döntési küszöböt javaslom beemelni a Házszabály módosítása során.

A harmadik módosító indítvány ehhez kapcsolódik egy olyan kiegészítő szabályként, hogy előírja, hogy csak akkor lehet házszabályszerűen egy bizottság ülésén zárt ülést elrendelni, ha a javaslattevő konkrétan meghatározza azt az államtitokkört, szolgálatititok-kört vagy személyes, üzleti vagy törvény által védett más adatkört, amelyre hivatkozva ezt a kezdeményezését teszi. Ha csak úgy általánosságban veti fel, hogy fontosnak tartaná a zárt ülés elrendelését, akkor azt gondolom, hogy ez nem lenne házszabályszerű, hiszen az intézménynek pont az a rendeltetése, hogy meghatározott titkot, titokkört védjen. Természetesen nem arra irányul az indítvány, hogy megnevezze magát a titkot az illető, hiszen ez képtelenség lenne. Arra irányul, hogy konkrétan nevezze meg azt a kört, azt a témakört, amely miatt valószínűsíthető, hogy valóban olyan adat elhangzik, amely adat indokolja az ülés zárttá nyilvánítását.

Végül a negyedik kérdés azzal foglalkozik, hogy a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek esetében a titoktartási vagy titkosítási szabályok egy ponton szigorúbbá váljanak, mint amely az előterjesztett indítványban megtalálható.

Ennek a lényege az, hogy gyakran előfordul, hogy a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben lévő titok logikailag is, szerkezetileg is elválasztható az egyébként a jegyzőkönyvben meglévő többi információtól, adattól. Ebben az esetben egy ésszerű megoldás az, hogy kérem, konkrétan azt a titkot, amely miatt egyébként az egész jegyzőkönyvet titkossá minősítik, ki lehet emelni a jegyzőkönyvből, ki lehet takarni - egyszerűen fogalmazok -, és ennek következtében a visszamaradó részben már nincsen olyan információ, amely ennek a jegyzőkönyvnek a titkosságát indokolná.

Azt gondolom, hogy ez a megoldás egy ponton még jobban biztosítja az előterjesztetthez képest azt a lehetőséget, hogy a minimális mértékben, a szükségesen minimális mértékben korlátozzuk az Országgyűlés és szervei munkájának nyilvánosságát. Lehet, hogy ez adott esetben néhány ember ügye, lehet, hogy csak azoknak a kérdése, akik adott esetben egy bizottsági ülésen szerepelnek, vagy róluk szó van, de nagyon jelentős lehet egy-egy kérdés kezelésekor, hogy valaki hozzáférhessen olyan jegyzőkönyvhöz, amely jegyzőkönyv tartalma őt érinti vagy érdekli, de azért nem férhet ma hozzá, mert bizonyos titokvédelmi szabályok miatt az egész jegyzőkönyv titkossá van nyilvánítva.

Azt gondolom, hogy megoldható; megnéztük, technikailag megvan az a garanciális megoldás, amely véletlenszerűen sem okozza azt, hogy annak a jegyzőkönyvnek titokvédelem alá eső része nyilvánosságra kerüljön. Ennek az a szabálya, hogy a titokgazda kontrollálja, hogy az a jegyzőkönyvi rész, amely immár nem tartalmaz titkos adatot, valóban nem tartalmaz-e, és az ő egyetértésével a javaslat szerint ez a megoldás is a titokvédelmi szabályokkal és a jegyzőkönyvkészítés általános szabályaival összhangban elvégezhető.

Tisztelt Ház! Ezt a négy módosító indítványt javasolja a Magyar Szocialista Párt, hogy a bizottsági önálló indítvány elfogadásakor vegye figyelembe a Ház. Mint jeleztem, ebből politikailag nagy súlyú kérdésnek a bizottsági zárt ülések elrendelésének rendelkezéseit tartjuk.

(22.10)

A többi ügyet olyannak minősítjük, hogy természetesen lehetnek eltérő megítélések. Az első kérdésben, azt gondolom, nem nagyon lehet vita, hiszen a józan ész azt mondja, hogy az ésszerű takarékosság jegyében ezt a módosító indítványt végezzük el, és a szabályozás legalább ebben a vonatkozásban az információs kőkorszakból emelje át a szabályozást a bronzkorszakba, mert nem többről van szó ebben az esetben, de, azt gondolom, kötelességünk, ha már ehhez a részéhez hozzányúlunk a Házszabálynak, ezt a módosítást elfogadni.

Köszönöm a figyelmet és a meghallgatást. (Taps az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu