DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönettel fogadom megtisztelő interpellációját, amelyet a belügyminiszter úrnak címzett, és a miniszterelnök úr kijelölése alapján nekem kell megválaszolnom.

Az állattartás helyi szabályait a helyi önkormányzatok a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdése, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglaltak felhatalmazása alapján, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. kormányrendelet 36. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján állapítják meg.

Az alkotmány 44/A. § (2) bekezdése kimondja: "A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal." A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése egy általános önkormányzati rendeletalkotási jogosítványt szabályoz, amelynek alapján a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

Idézem a kormányrendeletben megállapított helyi önkormányzatok rendeletalkotási jogosítványát, illetve kötelezettségét megállapító szabályt is, amely az állattartással kapcsolatos építési feltételekre vonatkozik. "Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a közegészségügyi és állat-egészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani. A helyi rendelet kiadásáig az említett követelményeket az egészségügyi szakhatóság eseti előírása alapján kell meghatározni."

Az előzőekben elmondottak alapján megállapítható, hogy az önkormányzatok valóban erős jogosítványokat kaptak az állattartás helyi viszonyainak szabályozásában, és ez így helyes, mert a helyi viszonyokat olyan testületi szervek által kell szabályozni, amelyek a helyi viszonyokat ismerik, és a helyi lakosság érdekének megfelelően szabályozzák az állattartás szabályait.

Az önkormányzatok állattartással kapcsolatos jogalkotási jogosítványai nem korlátlanok, az alkotmány fentebb idézett szakasza alapján a helyi rendelet nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A Magyar Köztársaság állattartással kapcsolatos jogalkotása igen szigorú állattartási feltéteket ír elő. Ezek a normák az európai uniós követelményeknél általában szigorúbb előírásokat tartalmaznak. Példaként felhozhatom az állategészségügy területén az állategészségügyről szóló 1995. évi XCIV. törvény éppen aktuális módosítását, amelyet most tárgyal a parlament. E törvénymódosítást az Országgyűlés bizottságai előtt még az ellenzék is elismerte és egyhangúlag támogatta.

Megvizsgálva a helyi önkormányzatok állattartással kapcsolatos jogosítványaival foglalkozó önkormányzati rendeletben foglaltakat, megállapíthatom, hogy az önkormányzatok általában a következőket szabályozzák:

1. Az állattartás általános szabályai. Külön elbírálás alá esnek az üdülőterületek, ahol szigorúbbak az önkormányzatok állattartási rendeletei, de ez a világon mindenütt így van. A higiénés feltételek betartásával azonban itt is lehetőség van állattartásra.

2. A helyi állattartási rendeletek mellékleteiben meghatározzák, mikor minősül kisüzemi állattartásnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az állatok létszáma alapján az állattartás, és meghatározzák az állattartásra szolgáló melléképületek védőtávolságait. (Az elnök ismét csenget.)

Kérem a tisztelt képviselő urat (Az elnök ismét csenget.) a válaszom elfogadására. (Taps az FKGP soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu