DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Emlékeztetném önöket arra, hogy volt olyan áldott emlékezetű korszak, amikor még nem volt televízió, nem volt rádió, de volt írott sajtó.

(18.30)

Az írott sajtónak egyik kiemelkedő korszaka volt a Nyugat folyóirat. A magyar irodalomtörténet Nyugat folyóirathoz tartozó legkiválóbb emberei ismerték azt a fogalmat, hogy dögevő firkász, sőt használták is. Kosztolányi Dezső, áldott emlékű névrokonom sokszor használta ezt a kifejezést megfelelő helyen, megfelelő súllyal. Ha most az irodalomnak ezek nagyjai föltámadnának, '98 után újra használnák ezt a kifejezést.

Megdöbbentő volt számomra, hogy '98 után újból a dögevő firkászok lepték el a magyar sajtó szinte majdnem minden orgánumát, elsősorban a baloldalhoz tartozó lapokat. Az első hangütést Meggyesi Gusztáv adta meg a két választás között, amikor azt írta az első választásokon jeleskedő polgári pártokról, hogy giliszták. Ezt a kifejezést használta az ÉS című újságban, nem a Népszavában, nem a Népszabadságban, nem a Magyar Narancsban vagy a 168 Órában, mert akkor ezek még nem léteztek. Ez a hangütés két év óta súlyosan uralja a magyar sajtót, és az, hogy a dögevő firkász minősítés visszatérhetett a magyar közéletbe, annak elsősorban az újságírók és a szerkesztők az okai, pártfüggetlenül, egyaránt, egyértelműen.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu