LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nemrég egy furcsa eset irányította a közvélemény figyelmét az elbirtoklás lehetőségére és szabályaira. A főváros egyik legfrekventáltabb helyéről, a Gellért Szálló teraszáról derítették ki a főváros vagyonkezelői, hogy a terasz nagyobbik fele közterületen terül el, azaz már sok-sok évtizede ingyenesen és jogosulatlanul használja ezt a fővárosi közterületet a szálló. A híradások szerint egyezkedés kezdődött a felek között, és a jövőben a szálló bérleti díjat fog fizetni az eddig észrevétlenül használt terület után. Többen nem értették meg a szálló engedékenységét, hiszen ismereteik szerint ha évtizedekig nem törődik a tulajdonával valaki, esetünkben a főváros, akkor az elbirtoklás szabályainak kellett volna érvényesülnie, és ez a határidő ebben az esetben szerintük már régen lejárt.

Nos, a szálló valóban élhetett volna az elbirtoklás lehetőségével, de csak néhány hónap múlva, amikor lejárt volna az elbirtokláshoz eddig szükséges tízéves folyamatos és az eredeti tulajdonos által nem kifogásolt telekhasználat időszaka. Hiába használta évtizedeken keresztül a szálló háborítatlanul a terasz alatti önkormányzati, korábban állami területet, a korábban használatos polgári törvénykönyv 1991. június 9-ig kizárta a társadalmi tulajdon, azaz az állam és a szövetkezet birtokából kikerült ingatlan elbirtoklás útján történő tulajdonszerzését. Mindössze néhány hónap választotta el a szállót 2001. június 9-étől, az ingyenes tulajdonszerzés lehetőségétől.

Ez a konkrét eset is azt igazolja, hogy az utolsó pillanatban került a tisztelt Ház elé az elbirtoklás időszakát meghosszabbítani javasoló törvény-előterjesztés.

Tisztelt Ház! Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát az, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. Tíz évvel ezelőtt, amikor az 1991. évi XIV. törvény megszüntette a tulajdonjog egységes kezelésével és egyenrangú védelmével ellentétes előjogokat és kedvezményeket, akkor feloldotta a korábbi társadalmi tulajdon elbirtokolhatóságát tiltó jogszabályokat. Ez a törvény így egyenrangúvá tette a korábban eltérő jogosultságú tulajdonosokat, és ez a döntése feltétlenül pozitív volt, de nem vette számításba azt, hogy a sok százezernyi állami és önkormányzati ingatlan nyilvántartása nem naprakész, azaz az állami vagy önkormányzati ingatlanok elbirtoklásának lehetősége komoly vagyoni károkat okozhat.

Az elbirtoklás intézménye korábban is létezett a magyar jogban. A cél az volt, hogy ne legyen az országban hasznosítatlan, gazdátlan tulajdon. Ennek érdekében a tulajdonosi jogok gyakorlásának hiánya egy idő eltelte után jogvesztést, az eredeti tulajdonjog megszűnését, majd egy új tulajdonjog keletkezését eredményezte. Ez a jogvesztő időszak a polgári törvénykönyv hatálybalépését megelőzően 32 esztendő volt. Ez az időszak csökkent le fokozatosan tíz évre, 1960. májusától 1970. májusáig. Mind saját múltbéli joggyakorlatunkra, mind az európai országok joggyakorlatára való tekintettel indokolt az elbirtokláshoz szükséges eddigi tízéves időtartam tizenöt esztendőre történő megnövelése.

Az elbirtoklásnak nemcsak az időtartamát szabályozzák a törvényeink, hanem a tárgyát is. Jelenleg belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet - a magyar állam, az önkormányzat, az erdőbirtokossági és legelőbirtokossági társulat, valamint a közalapítvány kivételével -, illetve külföldi magán- és jogi személy termőföld tulajdonjogát elbirtoklás útján sem szerezheti meg. A mostani vita során talán azt is át kell gondolnunk, hogy milyen állami és önkormányzati vagyontárgyakra terjedjen ki netán az elbirtokolhatóság korlátozása vagy tilalma. Mire gondolok? Elég ha csak arra utalok, hogy olyan festmények, értékes bútorok vagy más értékes ingóságok is voltak a rendszerváltás előtti állami és társadalmi szervezetek használatában, amelyek feltérképezése és nyomon követése még nem történt meg. Ha ezekre az ingóságokra nézve elfogadjuk a törvényjavaslatban megengedett tízéves elbirtoklási időt, akkor lehet, hogy hibát követünk el, mert ez az időszak néhány hónap múlva már lejár.

Elég ha csak arra gondolunk, hogy az ingatlanok esetében azért kell kitolni az elbirtoklás időszakát, mert mindmáig nem teljes körű az állami és önkormányzati ingatlanok nyilvántartása. Ha az ingatlanok nyilvántartása elégtelen, akkor miért lenne kedvezőbb helyzetben az ingóságok nyilvántartása?

Mindezen gondolatokkal együtt a Magyar Demokrata Fórum nevében is a törvény-előterjesztést általános vitára alkalmasnak ítélem és elfogadásra ajánlom.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu