DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Mikor a kormánykörökből hírét lehetett venni, hogy hozzányúlnak a nem oly rég elfogadott törvényhez, reménykedtem. Reménykedtem, hogy végre győz a józan ész, amely józan ész végtelen egyszerű hozzányúlást igényelt volna. A kormány nagyot nőhetett volna az érintettek szemében akkor, ha módosítgatás, mégpedig semmitmondó módosítgatás helyett visszavonta volna vagy kezdeményezte volna hatályon kívül helyezni az egyébként is alkotmánysértő mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt, és kezdeményezte volna egy olyan törvény benyújtását, amely törvény valamennyi üzletrész-tulajdonos, a ma jogaiban megcsorbított nyugdíjas szövetkezeti tagtól az eredeti, még egyszer mondom: alkotmánysértő törvényben preferált néhány külső üzletrész-tulajdonosig bezárólag mindenkinek az érdekét érvényesítette volna.

(18.10)

Érvényesítette volna azt, hogy az állam álljon helyt bizonyos kötelezettségekért, amiért nem az érintettek a felelősek, és egyidejűleg olyan javaslatot tartalmazhatott volna, ami nem érintette volna a még működő szövetkezetek működőképességét. A feladat csak ennyi. Ezt a feladatot törvényjavaslati formában a Magyar Szocialista Párt az előző törvényjavaslat vitája során benyújtotta, azt elvetették, de jobbat alkotni, benyújtani eddig nem tudtak.

Még mindig nem látom időn túlinak annak a gondolatnak a felvetését, hogy ezt a törvényjavaslatot, amit most éppen tárgyalunk, vonja vissza a kormány, egyidejűleg kezdeményezze a már említett módon az elfogadott 2000. évi CXLIV. törvény hatályon kívül helyezését és ezzel párhuzamosan nyújtsa be a parlament elé azt a tartalmú törvényt, aminek a részleteit az előbb elmondtam. Ha ez idáig elmehetnek, mindenki nagyot nőhetne az érintettek szemében, ha nem, akkor csak az van, amit az Alkotmánybíróság fog tenni.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu