DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Több mint egy évtizeddel a rendszerváltás után nemcsak a Dunántúlon, hanem az ország fejletlenebb térségeiben is folyamatosan észleljük a külföldieknek a földtörvény - ez az 1994. évi LV. törvény - tilalmát megkerülő, tehát jogellenes földszerzési törekvéseit. A földtörvény szerint külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg a törvény 7. § (1) bekezdése alapján. A külföldiek termőföldügyleteinél a jogellenesség azzal áll elő, hogy nem érik be az Európai Megállapodás 44. cikkely 8. pontja által a földhaszonbérletre nézve számukra biztosított nemzeti elbánás kedvezményével, és ehhez képest a földtörvény alapján maximum háromszáz hektár termőföldnek legfeljebb tíz évre történő haszonbérbe vételével.

Az 1992. január 1-jével hatályba lépett társulási megállapodás uniós illetőségű külföldi jogalanyokra irányadó rendelkezései elősegítették a jogellenes külföldi földügyletek magyar jogrendszer általi megtűrését. Egyfelől a földtörvény valójában - annak ellenére, hogy az Európai Megállapodás 44. cikke a külföldiek javára a nemzeti elbánást csak a földhaszonbérletnél, ott is csak 1996. január 1-jétől tette kötelezővé - a külföldiekre vonatkozó általános szabályok körében a nemzeti elbánást a római szerződés normáival azonos feltételek alapján megelőlegezte az uniós illetőségű külföldieknek éppúgy, mintha Magyarország már tagja lenne a közösségnek. A földtörvény e feltételt tartalmilag átvette azzal, hogy a külföldi cég, amelyiknek Magyarországon bejegyzett székhelye, fióktelepe vagy önálló képviselete van, az jogilag belföldinek minősül.

Másfelől a külföldi földtulajdon-szerzési tilalmát a földtörvény azzal kívánja érvényre juttatni, hogy a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződést semmisnek nyilvánítja, és kizárja annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését. Eszerint semmisségi ok észlelése esetén a földhivatal a bejegyzés teljesítését elutasító határozatot hoz, az iratok megküldésével egyidejűleg pedig az ügyről értesíti az ügyészt, aki polgári pert indíthat a szerződés semmisségének megállapítása iránt.

Ugyanakkor a semmisséget, a gondosan kitervelt jogi trükköt legális palástoló jogcímek leplezik. A földtörvény megtehette volna, hogy a törvénybe ütköző külföldi földtulajdonszerzést részben eljárásjogilag, részben nevesített anyagi joghátrányokkal szankcionálja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ehelyett azonban az egész kérdéskört a Ptk. általános kötelmi jogi szabályainak hatályába utalta. A földtörvény szerinti tilalom jelenleg még nem valós joghátrány a törvényt megkerülő külföldi terhére, az ő földtulajdonszerző képességére ugyanis nemcsak a földtörvény, hanem az Európai Megállapodás is irányadó.

A semmisség zsákutcájával kialakult helyzeten a 2001. január 1-jétől bevezetett kötelező földhasználati nyilvántartás sem változtathat. (Az elnök csenget.) A képviselő úr interpellációja többek között a földtörvényt megkerülő legújabb jogtechnikákra hívja fel a figyelmet, nevezetesen: a földtörvény a termőföld tulajdonszerzési korlátozása alól mentesíti az erdő- és legelőbirtokossági társulásokat. Jelen interpelláció benyújtásával egy időben a tárca is érzékelte azt a sajátos törekvést, hogy külföldi magánszemélyek a tulajdonszerzési korlátozást megelőzően szerzett termőföldtulajdonokra alapozva erdőbirtokossági társulásokat alakítanak, és ezt követően legálisan termőföld vásárlásába fognak.

A képviselő úr interpellációját nemcsak fontosnak, hanem különösen időszerűnek is tartom amiatt, mert rávilágít a földjogi rendezés követelményeinek egyik kulcskérdésére és a jogalkotás tovább nem halogatható lépéskényszerére. (Az elnök ismét csenget.) Azt ugyanis mindannyiunknak világosan látnia kell, hogy az illegális külföldi földügyletek sorsa nem attól függ, hogy Európai Unió Bizottsága teljesíti-e majd a magyar fél derogációs kérelmét.

Forrás: parlament.hu