ROZGONYI ERNŐ (MIÉP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A kormány a Széchenyi-terv bűvöletében él, és nagyon meg van elégedve. Kétségtelen, ezúton a közép- és nagyvállalkozói réteg előtt egy korábbinál szélesebb körű lehetőség nyílt meg. Ez önmagában jó dolog, bár a bedolgozói hálózat bővítése igen nagy kockázattal jár, és igazi haszna pedig a nemzetközi tőkét hizlalja, az építési jellegű tevékenység bővülési lehetőségei pedig, miután már nincs magyar építőanyag-ipar, ugyancsak a nemzetközi tőke malmára hajtja a vizet. Így a terv magyar gazdaságélénkítő hatása akár meg is kérdőjelezhető; a Széchenyi-terv feltételeiből következően a kis- és mikrovállalkozásoknak semmit sem jelent. Ez a réteg ebből is kimaradt. Ez nem jó dolog.

Ennél is nagyobb baj azonban, hogy döbbenetes érzéketlenséggel ezt a réteget módszeresen sújtja a legkülönbözőbb módon a kormányzat. Ezzel 400-500 ezer család jövőjét, megélhetését veszélyezteti. Lehetetlen helyzetet teremt az is, hogy a telepengedélyeket 2001. július 1-jéig, a vállalkozói igazolványokat pedig 2001. december 31-éig meg kell újítani, illetve újra meg kell váltani. Az öreg műhelyeket, amiből eddig is éppen csak meg lehetett élni, EU-kompatibilissé nem lehet tenni, az ISO-szabványról nem is beszélve. Ezek a rendelkezések még a túlélésben sem adnak esélyt, nemhogy a rentábilis működéshez nyújtanának segítséget. Ráadásul - említem meg - az érintett kör még munkanélküli-segélyre sem jogosult.

Kérdem, mi a kormányzat igazi célja a kisvállalkozói réteget illetően. Csak nem a multinacionális cégek előtt óhajtják a terepet tisztára söpörni? Vagy ezzel a réteggel is a feketegazdaságot akarjuk növelni? (Taps a MIÉP soraiban.)

Forrás: parlament.hu