ATYÁNSZKY GYÖRGY (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Olyan, mintha nem egy dologról beszélnénk. Én azt gondoltam, hogy a sorkatonai szolgálat módosítása a jelen pillanatban közös érdek.

Molnár képviselőtársam arról beszélt, hogy 1998-ban a Kisgazdapárt vezette honvédelmi tárca már megkezdte ennek a kidolgozását. Nos, ha kronológiai sorrendben megyünk, '99-ben lettünk NATO-tagok, és most eljutottunk végre oda, hogy ez a megoldás megoldás lehet. Erre fel mi történik? Nem a megoldás irányába megyünk, hanem idézzük most a miniszterelnök urat, idézünk különböző felszólalókat, holott én úgy gondolom, hogy a történet sokkal, de sokkal fontosabb elemeit kellene talán taglalni, hogy a jelen pillanatban felkészült tisztek-e azok, akik ezekkel a katonákkal foglalkoznak, megfelelő intenzitással, mennyi idő alatt tudják olyan állapotba hozni ezeket a katonákat, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. Azt hiszem, hogy ezek sokkal fontosabb kérdések, mintsem hogy megpróbáljunk megint kampányízű beszédekbe, felszólalásokba belemenni. Azt szeretném, ha mindannyian annak a lehetőségét vizsgálnánk, hogy ebből a megoldásból hogyan lesz valóság, teljesen mindegy, hogy ez 2001 vagy 2002.

Én emlékszem arra az időre, amikor nagyon sok család azt mondta, hogy bárcsak bevinnék a fiamat katonának. Gondolom, hogy ez mindannyiunkban él, és valóban él - én falusi gyerek vagyok -, a faluban szégyen volt, ha valakit nem vittek el katonának. Gondolom, erre próbáltak ezekkel az idézetekkel utalni.

Még egyszer kérek mindenkit, hogy maradjunk ennél a kérdésnél, és próbáljuk közösen megoldani. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu