DR. HÁZAS JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi bizottság 2001. március 20-án tárgyalt a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításához benyújtott T/3846. számú törvényjavaslatról. Az ülésen éppen Manninger Jenő közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár úr ismertette az előterjesztő nevében a törvény módosításának célját, amennyiben a vízgazdálkodási törvény rendelkezéseit alkalmassá kell tenni a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271-es EGK-irányelvek hazai jogrendszerbe történő beillesztésére, valamint azt is, hogy a további jogi szabályozáshoz rendelkezésre álljanak a szükséges felhatalmazások.

Elmondta még az államtitkár úr azt is, hogy a hazai, alig 50 százalékos szennyvízelvezetés mértéke szükségessé teszi, hogy a 2000 lakosegyenértéket meghaladó, úgynevezett szennyvízelvezetési agglomerációt alkotó településeken a szennyvíz összegyűjtése, ártalommentes elvezetése és elhelyezése a vízgazdálkodási törvényben kell, hogy külön kötelező feladatként legyen meghatározva.

A bizottsági ülésen az általános vitára való alkalmasság eldöntésének gyakorlatához képest szokatlanul élénk vita alakult ki. Az élénk képviselői érdeklődés bebizonyította, hogy nagyon fontos kérdés került elénk, jellemző volt a vitára, hogy a törésvonalak nem az ellenzéki és kormánypárti vélemények különbözősége mentén alakultak ki. Mindkét oldal részéről megfogalmazódott, hogy a törvényjavaslat szükséges, a jogharmonizációs folyamat fontos lépését jelenti. A hozzászólok szinte egybehangzó véleménye alapján viszont a beterjesztett módosítás kevés.

Az európai uniós direktívákban már átfogó felülvizsgálat fogalmazódik meg, ami ebben a javaslatban még nem látható. Az ivóvízbázis védelme, a szennyvízelvezetés jelenlegi helyzete, ellentmondásai szükségessé tennék a törvény átfogóbb módosítását. Aggályosnak látták képviselőtársaim, hogy csak a nagy tisztítóművek létrehozására módosul a törvény, az alternatív szennyvízkezelési módok kimaradtak. Megfogalmazódott, hogy a kötelező önkormányzati feladat mellé a törvény forrást nem nevez meg. Markánsan megjelent a vízgazdálkodás felelősségének három tárcához történt szétosztásának problémaköre is. Szükségesnek látnák a bizottság tagjai megfelelő térképek, adatbázisok elkészítését a vízgyűjtő területekről, melyek tartalmaznák a veszélyforrásokat is a jelzett régiókban.

Képviselőtársaim kifogásolták az érzékeny vízbázisok szűk körét, konkrétan megnevezve még a szigetközi és a karsztvidékek vízbázisait. Többen felvetették a vízgazdálkodási társulások helyét, szerepét, kifogásolták a nemzeti program sorsát, különösen azt, hogy erről a szakbizottság tagjai nem kaptak tájékoztatást.

Tisztelt Országgyűlés! Végül a bizottság 7 igen szavazat és 7 tartózkodás mellett nem tartotta általános vitára alkalmasnak benyújtott törvényjavaslatot. Az a helyzet állt elő, hogy nem többségi és kisebbségi vélemény megfogalmazására kerül most sor, hanem rendhagyó módon ellenzéki és kormányoldali indoklásra.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu