DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Állami Számvevőszék Elnöke! Kedves Munkatársai, akik itt vannak a teremben! Az Állami Számvevőszék éves tevékenységéről készített beszámoló képet ad többek között az államháztartás egyes területeinek működéséről, azok hatékonyságáról. Egyetértünk a jelentésnek azzal a kijelentésével, mely szerint folytatni kell az államháztartási reformot, hiszen a vizsgálat által bemutatott hiányosságok is túlnyomórészt rendszerbeli problémákra vezethetők vissza. A Magyar Demokrata Fórum a következő ciklusban is mindenképpen szorgalmazni fogja az államháztartás egészének, illetve alrendszereinek további reformját, ésszerűsítését.

A központi költségvetési szervek tervezési, gazdálkodási, beszámolási, valamint felügyeleti és belső ellenőrzési tevékenysége nem kielégítő az állami számvevőszéki vizsgálat szerint. Hiányoznak a központi költségvetési támogatásokhoz nyújtott teljesítménykövetelmények, ami lehetetlenné teszi ezek objektív értékelését, ellenőrzését. Bár a kiadások teljesítése a módosított előirányzathoz viszonyítva a fejezetek többségénél 95-100 százalék között alakulnak, azért egyes kiemelt előirányzatokat 1999-ben 17 fejezet 142 intézményénél léptek túl. Ez is jelzi, hogy bizony adódhat olyan eset - több is -, amikor szükségessé válhat a szabályozás, beszámoltatás átgondolása. Örvendetes viszont, hogy az 1999. évi zárszámadás ellenőrzése azt mutatja, hogy a fejezetek, illetve az intézményi beszámoló jelentések hitelesek, a vagyoni és pénzügyi helyzetükről valós képet adnak, az előfordult szabálytalanságok szerény nagyságrendűek.

Az APEH eredményességének növekedése mellett nőttek a fajlagos ráfordítások, amelynek következtében egységnyi adóforintot mind nagyobb ráfordítással termel a hivatal. A jelentés szerint sem az APEH, sem a Pénzügyminisztérium nem végezte el ennek a jelenségnek az elemzését, így nem lehet tudni azt, hogyan lehet ezen a mutatón javítani.

A jelentés tanulsága szerint a kis- és középvállalkozásoknál, az értékhatár alatt való egyéni vállalkozóknál az adóellenőrzés gyakorisága kedvezőtlenebb az indokoltnál. Mi, a Magyar Demokrata Fórum a kis- és középvállalatok helyzetének javítását kívánjuk elérni, de természetesen a jogszabályok betartása az elsőrendű szempont. Ezért gondoljuk azt, hogy megoldást kínálhat az ellenőrzések mellett a jogszabályok egyszerűsítése.

Az adóbevételek növelése érdekében át kell gondolni azt a gyakorlatot, miszerint az adóhátralékok kezelésében elsősorban az 50 millió forint feletti tartozással rendelkező, működő gazdálkodókra koncentrál, és ezt is főként az adott adóévben keletkezett tartozások miatt teszi az APEH. Azért érdemes átgondolásra ez a gyakorlat, mert az ellenőrzés így csak - a mai gyakorlat szerint - a tartozások egynegyedére irányul. Valószínűleg a hatékonyság és az adómorál erősítése a két fő szempont ebben a kérdésben.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalombiztosítási alapok kezelésénél és könyvelésénél is van még mit javítani a rendszeren. Kimutatja a jelentés, hogy a társadalombiztosítási alapok bevételeinek és kiadásainak eltérése nagyobb, mint a költségvetésben megjelenő hiány, amit a központi költségvetési pénzeszközátadás növekvő mértéke jelez.

A jelentés alapján elmondhatjuk, hogy a társadalombiztosítási alapok problémáját hosszú távon nem a központi költségvetési pénzeszközök átadásával kell orvosolni. Naponta tapasztalhatjuk, hogy egyre sürgetőbb a rendszer reformja. Nem születtek reform értékű törekvések, ami a gyógyító-megelőző ellátásokat és gyógyszer-támogatási rendszert érintően egyértelműen fokozza a meglévő feszültségeket. Strukturális aránytalanságok vannak a kórházi ellátás területén, és feszültségeket tartalmaz a kórházak jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszere is. Mindezt a költségvetési vita idején is tudtuk, és jól tudjuk, hogy ez a feladat még hátra van.

A költségvetési vita során nehéz szívvel mondtunk le Csáky András képviselőtársam módosító indítványáról, amely növelte volna az ágazat finanszírozását, és sok jelenlegi problémát megelőzhetett volna. Reménykeltő ugyanakkor Mikola miniszter úr lendülete, amellyel a terület rendszerszemléletű rendezéséhez hozzálátott, de úgy véljük, többletforrások nélkül az egészségügy-tb komplexum nem rendezhető.

Az államháztartás részét képező kincstári vagyonnal kapcsolatban nagyon súlyos észrevétel, hogy az állami tulajdonként bejegyzett földterületek 53 százaléka esetében nem biztosított az állam tulajdonosi jogainak gyakorlása, mivel ezek az ingatlanok hiányoznak vagy nem azonosítható módon szerepelnek a nyilvántartásokban. Nehezíti a helyzetet, hogy az állam tulajdonosi szerepét gyakorló szervezetek között a kapcsolatok nem rendezettek. Valószínűleg belejátszik ebbe az is, hogy a földhivatalok nyilvántartásában még ma sincs teljesen elfogadható rend. Ilyen viszonyok mellett bizonytalan helyzetbe kerül a tulajdon és a tulajdonos, ami egy jogállamban semmiképpen nem fogadható el. Különösen veszélyes a helyzet, mert a 2001. június 10-étől bekövetkező elbirtoklási lehetőség az állami vagyonvesztés kockázatát hordozza magában. 1996-ban már lehetőség nyílott a helyzet rendezésére, akkor nem oldották meg a kérdést. A polgári kormánynak kell és kellett lépnie határozottan és gyorsan az állami vagyon megőrzése érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Örvendetesen állapíthatjuk meg a jelentésből is, hogy az önkormányzati bevételek reálérték-csökkenésének folyamata a polgári kormány intézkedéseinek következtében 1998-tól megállt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kérdést megoldottuk és a finanszírozás tökéletes és elég, de mutatja, hogy előrelépés történt. Ugyanakkor még mindig nem egyértelmű az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás, ezért az államháztartási reform keretében ezt alaposan meg kell vizsgálni, és majd a vizsgálat következményeként módosítani kell a finanszírozási és a gazdálkodási rendszert.

Az Állami Számvevőszék kifogásolja a jelentésében az önkormányzatok vagyongazdálkodási rendszerét, pontosabban heterogén gazdálkodási gyakorlatát. Ennek egységesítésében is már időszerű lenne lépéseket tenni. Ugyanakkor örvendetes az is, hogy az önkormányzatok 1990. évi 257 milliárd forintos induló vagyona 1999 végére 2 ezer milliárdra nőtt a kárpótlás, állami ingatlanátadás, privatizáció és más vagyoncsökkentő és -növelő hatások mellett.

A jelentés kiemeli, hogy egyre nagyobb arányt képvisel a közbeszerzések területén a nyílt eljárás. Ez a gyakorlat hozzájárul a közpénzek elköltésének átláthatóvá tételéhez, a nyilvánosság és az esélyegyenlőség növeléséhez.

Tudjuk, hogy a törvényi szabályozásból adódóan az Állami Számvevőszék nem rendelkezik olyan közvetlen eszközzel, amely ellenőrzési lehetőségeinek javulását kikényszerítené. Az intézmény és munkájának fontosságát mutatja azonban, hogy megkeresésének eleget tesznek a tárcák és ajánlásait figyelembe veszik. 60 jogszabályi és egyéb módosítási javaslatból 29 esetben megtörtént a megfelelő jogszabályi módosítás, 24 esetben pedig ezt a fejezetek, illetve a kormány folyamatosan tették, és ez elutasított megállapítások száma mindössze 7 volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék jelentése színvonalas, tartalmas. Ez alapján a Magyar Demokrata Fórum úgy gondolja, hogy folytatni kell az államháztartás, az egészségügy és általában a kormányzás hatékonyabbá tételét a polgárok érdekében és a közpénzek elköltésének átláthatósága és hatékonysága érdekében.

(14.50)

Egyértelmű véleményünk, hogy az Állami Számvevőszék teljes apparátusa, dolgozói a legnagyobb elismerést érdemlik meg; nemcsak a jelentésért, mint ahogy ez elhangzott már, egész évi, helyesebben több évi, eddigi munkájukért. Gratulálunk hozzá, és kívánjuk, hogy továbbra is ilyen tartalmas és jó munkát végezzenek mindannyiunk javára.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu