ROZGONYI ERNŐ (MIÉP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az ÁSZ a tevékenységét jogszabályok alapján, pártatlanul végzi. Ezért az éves beszámoló ürügyén fellángoló politikai csatározásokat meglehetősen gusztustalannak tartom, és a MIÉP ilyenbe nem hajlandó és nem is lesz hajlandó beszállni.

Az ÁSZ a Magyar Országgyűlés ellenőrző szervezete, és mint ilyen, az a szervezet, amely a legfőbb és a legpontosabb információkat adja arról, hogy a legkülönbözőbb területeken hogyan hasznosul az adófizetők pénze. Talán azt is el lehetne mondani erről a szervezetről, hogy végre van egy olyan szervezet, ami az, aminek szánták, azt a munkát végzi, ami a dolga, amit a jogszabályok alapján végeznie kell. Azon kevéske szervezet közé tartozik, amelyik megfelel a létrehozói akaratnak, azt csinálja, amiért létrehozták, és az egyre bővülő munka mellett van ereje munkájának színvonalát megőrizni, sőt növelni is. Ritka dolog ez manapság, ezért kellett kiemelnem.

Tulajdonképpen mi, országgyűlési képviselők mindnyájan csak hálásak lehetünk, hogy van ez a szervezet, és azt hiszem, köszönettel tartozunk mindnyájan az ÁSZ munkatársainak és vezetőinek. Az éves munkáról beszámoló jelentéseket ha visszamenőleg nézzük meg és ezek mellé tesszük a 2000. évi hasonló összegzést, akkor azt látjuk, hogy az összesítésekből kiderül bizonyos hibák törvényszerű, állandó ismétlődése, és kiderül még valami: az, hogy valami az egész rendszerben nincs rendben, hogy rendszerbeli hiányosságok vannak. Ez utal egyébként leginkább arra - de ezt sokszor ki is mondják -, hogy itt az államháztartás egészével kapcsolatos problémákról van szó.

Azt hiszem, hogy nem lehet negyven-egynéhány jelentésből készült összegezés kapcsán részletekbe belemerülni, de néhány dologra talán érdemes kitérni, érdemes felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy éppen ezek az ismétlődő hibák, éppen az a szomorú tapasztalat, hogy évről évre lehet találkozni hasonló vagy teljesen azonos problémákkal, ennek van egy óriási veszélye: az úgynevezett elfásulás veszélye. Ez az egyik, amire felhívnám a figyelmet, hogy tudatosan törekedjen arra a szervezet és valamennyi munkatársa, hogy ne kerüljön ilyen állapotba, mert ez valóban veszélyezteti magát az egész ellenőrzési tevékenységet.

A másik, amire talán felhívnám a figyelmet, az az - amit helyesen tesznek is -, hogy a jogszabályok, a tények alapján megállapítják a hibákat, a helyzetet, utána törekednek arra, hogy bemutassák a dolgok ok-okozati összefüggési láncolatát is, és abba helyezzék bele - ha lehetséges - a megjelenő hibákat és problémákat. Ez egy nagyon fontos dolog. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy ezt talán az eddiginél is következetesebben tessék végigvinni, mert igazán tanulni, a munkában igazán hasznosítani azt tudjuk, amikor az ok-okozati összefüggéseket is ismerjük, és azokon keresztül látjuk azt, hogy egy-egy hibának, problémának mi a súlya, mi a szerepe és hogyan kerül az egészbe.

Ugyancsak a 2000. évi jelentésből, de a korábbi évek jelentéseiből is, mint mondtam, kiderül az, hogy rendszerbeli hibák vannak, és ezeket szerencsére kiemelten jelzi is az ÁSZ minden ilyen összefoglaló jelentése. Azt kell mondanom, hogy ezek a rendszerbeli hibák tulajdonképpen visszavezethetők a már említett államháztartás egészének a problémakörére is. A mozdulatlanság ára az, hogy egyre több ilyen probléma fog felmerülni, hiszen mi is történt eddig, amikor arról beszélgetnek, azt mondják, megtorpant ennek-annak a reformja. Nem torpant itt meg semmi, kérem szépen! Az elmúlt években az államháztartásban és a kapcsolódó jogszabályokban történt módosulások nem egy koncepció részei, azok napi, aktuális gazdaságpolitikai, politikai megfontolások alapján történt változtatások! Ha szabad azt mondanom, csak kuszábbá, áttekinthetetlenebbé teszik a helyzetet. Nem erre van szükség! Nem szabad a reformot összetéveszteni jogszabály-módosítással. Erről szó sincs.

Koncepcióhiány van szerintem, átfogó koncepcióban van hiány, és ebből következően áll be az a helyzet, hogy senki nem vállalkozik arra, hogy nekiessen, és valóban átkottázza, újjászervezze... - nem megreformálja! Itt vadonatúj, széles értelemben vett államháztartási rendet és rendszert kellene megteremteni!

(15.00)

Itt azonban el kell mondanom azt, hogy mindenhez hozzá kell nyúlni, kezdve a költségvetés bevételi oldalánál, folytatva a kiadási oldalánál, beleértve ebbe az önkormányzatok teljes körű finanszírozását, beleértve ebbe a társadalombiztosítási alapokkal kapcsolatos kérdéseket, és mindent tulajdonképpen, ahol állami pénz valamilyen formában megjelenhet. És azt hiszem, hogy pontosan a jelzések alapján itt nekünk kell levonni a megfelelő következtetéseket, hiszen nekünk szólnak a jelentések, nekünk lenne a dolgunk az, és lett volna eddig is a dolgunk az, és lesz talán a jövőben is a dolgunk az, hogy kezdeményezzünk, hogy kikényszerítsük a lépéseket. A kormányok eléggé elfoglaltak a napi ügyeikkel. Mindenképpen el kell odáig jutni, hogy ezt az átfogó, új államháztartási rendet és rendszert valóban el lehessen indítani egy egységes, egy teljeskörűen átgondolt koncepció alapján, és nem ad hoc jelleggel. Mint ahogy a mi felelősségünk az is, hogy a kapott jelentéseket, ezt az éves jelentést is, de az év közben kapott negyven-egynéhány jelentést is miképpen hasznosítjuk.

Én úgy vettem észre, és bár ne lenne igazam, hogy eléggé formálisan kezeljük ezeket a jelentéseket, eléggé rezignáltan vesszük tudomásul az e jelentésekben foglaltakat, és nem élünk azokkal a lehetőségekkel, amiket ezek a kezünkbe adnak - nem a kormány kezébe, hanem a mi kezünkbe, és ezért említettem a mi felelősségünket is.

A Magyar Igazság és Élet Pártja köszöni az ÁSZ-nak a 2000. évi munkáját is, az arról szóló beszámolót természetesen elfogadja, és tiszta lelkiismerettel javasoljuk, javaslom személyesen, mint a számvevőszéki bizottság alelnöke is azt, hogy a tisztelt Országgyűlés fogadja el ezt a beszámolót, köszönettel, mert azzal tartozunk az ÁSZ munkatársainak.

Köszönöm. (Taps a MIÉP és a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu