DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A formatervezés a gazdasági élet szinte valamennyi területén fontos versenyképességi kérdés. A modern piacgazdaságban a termék megjelenése, a külcsín a fogyasztó szempontjából gyakran éppen olyan fontos, mint a belbecs, azaz a termék hasznossága, értéke, műszaki színvonala. A formatervezés azonban nemcsak a piaci siker előfeltétele, hanem mindennapjaink, otthonunk, munkahelyünk, köztereink tárgyi kultúrájának alakítója, gazdagítója is.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy a formatervezési minták oltalmát átfogóan, törvényi szinten szabályozza újra, és teljessé tegye a hazai szellemitulajdon-védelmi szabályozás megújításának évtizedes munkáját. A javaslat mindenekelőtt a hatályos jogszabályokban, így elsősorban az ipari minták oltalmát jelenleg szabályozó 1978. évi 28. törvényerejű rendeletben szereplő elnevezés megváltoztatását célozza. Bár a hatályos jogszabályokban szereplő ipari minta elnevezés a jogi nyelvben már hagyományosnak tekinthető, a köznyelv és az európai közösségi szóhasználatban alkalmazott design kifejezés mégis inkább a formatervezés fogalmával azonosítható. A javaslat az elnevezés megváltoztatásán túl - nemzetközi kötelezettségeinkre is figyelemmel - tartalmilag is új szabályozást ad. A már kihirdetett ilyen tárgyú nemzetközi egyezmények mellett a mostani javaslat egyrészt már teljes mértékben összeegyeztethető szabályozás a formatervezési minták oltalmáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvvel. Ezt a kormány jogharmonizációs programja erre az évre irányozza elő.

Másrészt illeszkedik az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló hágai megállapodás Genfben, 1999-ben felülvizsgált, de hatályba még nem lépett szövegéhez. A javaslat a közösségi irányelvben foglaltaknak megfelelően, a hatályos 1978. évi törvényerejű rendelettől eltérően, illetve azt korszerűsítve szabályozza újra az oltalmazhatóság tárgyát és feltételeit, az oltalom időtartamát, valamint azokat az okokat, amelyek a mintát kizárják az oltalomból.

A javaslat rendelkezik többek között a mintából és a mintaoltalomból eredő jogokról és kötelezettségekről, a minta és a mintaoltalom bitorlásáról, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal és a bíróság mintaoltalmi ügyekben történő eljárásáról.

A javaslat a szellemi tulajdon védelmét érintő több más törvény kisebb módosítását tartalmazza, ezek közül kiemelést érdemel a szerzői jogról szóló törvény módosítása. Ennek célja, hogy biztosítsa a szerzői műre vonatkozó kritériumokat kielégítő önkéntes szabványok szerzői jogi védelmét. Nem utolsósorban ezzel válhat lehetővé a Magyar Szabványügyi Testületnek az európai szabványügyi szervezetekhez való csatlakozása. A tervezet korlátok között lehetővé kívánja tenni, hogy a lejárt oltalmú és a hatályos törvényerejű rendelet szerint lajstromozott minták is részesülhessenek a tíz évről most már huszonöt évre felemelt oltalomból.

(0.30)

A javaslat széles hivatásbeli és érdek-képviseleti egyeztetésen alapul, ami biztosítja a szakmai megalapozottságot és a jogszabályi tartalmat illető konszenzust.

A formatervezési minták korszerű jogi védelme a magyar nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához járul hozzá, előmozdítja a hazai formatervezők nagyobb erkölcsi és anyagi elismerését, valamint tárgyi kultúránk gazdagításával javítja a hazai életminőséget is.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu