MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kollégák! Örömmel vettem kézbe a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényjavaslatot, amely lényegében a régebbi nevén ipari mintának nevezett jogintézmény továbbfejlesztett változata. Közismert, hogy egy törvényerejű rendelet szabályozta az ipari minták alkalmazását, és itt volt az ideje annak, hogy az európai jogharmonizációba illesztve, a mai trendekbe beillesztve egy korszerű törvény szülessen.

Közhely, hogy a szellemi tulajdon elterjedésének az időszakát éljük. Ma már a szellemi tulajdon válik a legfontosabb tulajdonformává, a fejlődésünk mozgatójává. Ismerjük a szellemi tulajdon régi, alapvető intézményeit: a szabadalmaztatott találmányt; a használati mintát, amit egyes országokban szokás kisszabadalmaknak nevezni; az ipari mintát, amit most a törvényjavaslat formatervezési minták címen pontosít és fejleszt tovább; a védjegyjogot; a szerzői és a szomszédos jogokat és a mikroelektronikai maszkok védelmére vonatkozó jogintézményt. Várható, hogy a szerzői tulajdon tovább fog fejlődni, és a modern technika kihívásainak megfelelően újabb jogintézményei fognak megszületni. Szerény véleményem szerint a szoftver sem fogja sokáig tűrni, hogy a szerzői jog Prokrusztész-ágyába szorítsák be.

A jelen törvényjavaslat több régebbi szemlélettel szakított, szakított azzal a szemlélettel, hogy az ipari minta alkalmazása esetén nincs helye a szerzői jog alkalmazásának. Élve az európai vagylagos lehetőségekkel, a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a formatervezésiminta-oltalom megszerzése mellett szerzői jogok is érvényesüljenek. Azt is látni kell, hogy abban a sorrendben, ahogy felsoroltam az alapvető jogintézményeket, míg a találmányok esetében a teljes mértékű, precíz és pontos leírás dominált, hiszen egy találmányi leírásban rögzíteni kellett a reprodukcióhoz szükséges valamennyi elemet, pontosan meg kellett fogalmazni az igénypontokat, és egy abszolút elsőbbség volt szükséges ahhoz, hogy a szabadalmi oltalmat meg lehessen kapni, addig a használati minta esetében már egyszerűbb volt ez az eljárás, ipari minta esetében pedig csak letétbe kellett helyezni azt a dokumentációt vagy magát az eszközt, amelynek alapján egyértelműsíteni lehetett, miről van szó. A szerzői jog esetében pedig semmit nem kell letétbe helyezni, nem is lehet pontosan tudni, miről van szó, hanem a használat során derül ki az, hogy a felek, a résztvevők elismerik-e a jogokat vagy sem. Látjuk, hogy ebben a sorban a formatervezési minták oltalma inkább a szerzői jog felé eső részre jut.

Több ellentmondás is adódik ebben a sorrendben, hiszen ez egy klasszikusan kialakult rend, amely a fejlődés során, a gyakorlatban alakult ki. Várható, hogy ezek majd össze fognak csiszolódni, jelenleg azonban nagyon sok ellentmondás tűnik fel.

Csak néhány példát mondok az idő előrehaladtára való tekintettel: találmány esetében az oltalmi idő 20 év, az ipari minták esetén 5 év, ami négyszer meghosszabbítható, tehát így lesz 20 év, ezzel szemben a szerzői jogok esetében az alkotó halála után 70 év az oltalmi idő. Tehát látjuk, hogy itt nagyon nagy ellentmondások feszülnek, és a technika rohamos fejlődése miatt ezek az ellentmondások még kiáltóbbak lesznek.

Összességében: egy jól kiérlelt törvényjavaslatot tartok a kezemben, kaptunk az Igazságügyi Minisztériumból, amely segíteni fogja azt, hogy a formatervezési kultúra nagyobb megbecsülést kapjon Magyarországon, és remélhető, hogy ezek után a bejelentések száma is növekedni fog, valamint ez a tevékenység nagyobb elismerést fog kapni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Az SZDSZ támogatja a törvényjavaslatot. (Taps.)

Forrás: parlament.hu