TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kedves Tanár Úr! Nagy megtiszteltetés és lehetőség számomra, hogy a középiskolai politikai gazdaságtan órák után itt a parlamentben is újra hallhatom, és ami még külön megtiszteltetés számomra, hogy válaszolhatok önnek. Az egy külön kérdés, hogy annak idején sem a szocialista, sem a kapitalista politikai gazdaságtan órákon a tőzsdéről nem tudtunk így elbeszélgetni, hiszen akkor még a tananyagnak ez nem volt része. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)

Ami pedig a konkrét kérdését illeti, az a megállapítás, hogy a Budapesti Értéktőzsde forgalma és a BUX-index 2000-ben csökkent, mindannyiunk számára közismert. Úgy érzem azonban, az kevésbé közismert, hogy mik ennek az okai. A gazdasági élet rejtelmeivel közvetlenül kapcsolatba nem kerülő emberek számára is nyilvánvaló, hogy a tartós fejlődés nem jelenti azt, hogy időnként visszaesések, megtorpanások ne fordulnának elő. A 2000. év tőzsdei visszaesése ellenére is az 1995-2001. évek közötti időszakot vizsgálva a Budapesti Értéktőzsde a közép-európai tőzsdék között kiemelkedő teljesítményt nyújtott.

(16.20)

Megjegyzem, hogy 1998 márciusa óta minden közép-európai tőzsdén jelentősen csökken az árfolyam. Egy egységes módszertanú, ezért nemzetközi összehasonlításra is alkalmas országindex azt mutatja, hogy a három jelentős közép-európai tőzsde - a varsói, a prágai és a budapesti - összevetésében a Budapesti Értéktőzsde a mai napig őrzi vezető szerepét.

Magyar szakértők szerint alapvetően az árfolyam- és forgalomalakulás szempontjából egy tőzsdei korrekcióról van szó, amelyet három tényező indokol. Az egyik a kínálati; ebből a szempontból nézve a kibocsátó tőzsdének nincs alternatív lehetősége, hiszen a privatizáció gyakorlatilag befejeződött, a multinacionális vállalatok jellemzően nem mennek tőzsdére. A másik a keresleti; befektetői oldalról nézve viszont a részvényárfolyam csökkenése önmagában is magyarázza a befektetők és elsősorban a meghatározó külföldi befektetők elfordulását a részvénypiactól. A harmadik ok a nemzetközi környezet; a világ vezető gazdaságairól és pénzügyi piacairól a növekedés lassulásával kapcsolatos hírek érkeztek. Ez nem kedvezett a tőzsdei áralakulásnak, melyet a magyar makrogazdasági mutatók pozitív alakulása sem tudott megváltoztatni.

A konkrét kérdésére a válaszaim a következők. A kormány nem gondolja, hogy figyelmen kívül hagyhatja a befektetők érdekeit, de döntéseiben eddig sem és ezután sem biztos, hogy minden esetben kizárólag befektetői érdekcsoportok szempontjait fogja szem előtt tartani. Erre jó példa a gyógyszer- és gázáremelés, ahol alapvetően a társadalom és a lakosság érdekeit vette a kormány figyelembe. A másik: nem kíván a kormány politikai eszközökkel beavatkozni a tőzsdei folyamatokba, és ennek jogi lehetetlenségeit és jogi lehetőségeit sem vizsgálni. A harmadik: a kormány nem gondolja azt, hogy nincs szükség a Budapesti Értéktőzsdére, éppen ellenkezőleg, nem gátolja a tőzsdék működését. Egyébként a Gazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen dolgoz ki a napokban-hetekben egy munkaanyagot a tőzsde élénkítésével kapcsolatban.

Végezetül szeretném elmondani, tanár úr, hogy válaszomat csak abban az esetben tudja elfogadni, ha a politikától e kérdésben, a tőzsde megítélésével kapcsolatban teljesen mentesíti magát. A másik: ha figyelembe veszi azokat a tényeket, amelyek a tőzsdét működtetik, és azokat, amelyek itt általam elhangzottak. A harmadik, ha még ezek sem sikerülnek: ajánlom figyelmébe André Kosztolányi szavait ugyanerről a kérdésről. Azt mondja: két lényeges tényező, egyrészt a pénz- és hitelszituáció (Közbekiáltás az SZDSZ soraiból: Idő! - Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), másrészt a tömegek lélektani állapota nem egyidejűleg hatnak konjunkturálisan a tőzsdére, a gazdaságra. Ami az üzleti világnak kedvező, igen gyakran kedvezőtlen a tőzsde számára.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu