BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Én két módosításról szeretnék beszélni. Az egyik: szeretnék hozzászólni Lezsák Sándor képviselő úrnak az 1. és 2. pontban szereplő, a címre és az 1. §-ra irányuló módosító javaslataihoz, amelyek az egyetem megnevezéséről szólnak. A másik módosító javaslat, amelyről beszélni szeretnék, a saját kapcsolódó módosító javaslatom, amelyet szintén az egyetem megnevezésével kapcsolatban - kapcsolódva Lezsák képviselő úr javaslatához - nyújtottam be.

Kezdeném az első kérdéssel, a Lezsák-féle módosító javaslattal. Lezsák képviselő úr azt javasolja - és erről ma már itt volt szó -, hogy Andrássy Gyula helyett gróf Andrássy Gyula szerepeljen a megnevezésben. Zuschlag képviselő úr azzal érvelt ezzel szemben, hogy nem divat. Én azt hiszem, hogy ennél sokkal súlyosabb kérdésről van szó, és szerintem Lezsák Sándor ezt pontosan tudja.

Van ennek a dolognak egy jogi oldala, és van egy érdemi oldala. A dolog jogi oldala az, hogy Magyarországon az 1947. évi IV. törvény, amely ma is hatályban van, tiltja a nemesi előnevek, valamint a vitéz megnevezés használatát. Tiltja! Ezt a törvényt a második világháború végét követően az akkori politikai élet különböző irányainak egyetértésével hozták meg, legalábbis a fontosabb irányainak az egyetértésével. Nem tudom, hogy mit tekintsek abban az időben az MDF elődjének, de azt hiszem, hogy valahol a Kisgazdapárt és az akkori Nemzeti Parasztpárt körül kell keresnem az MDF elődjét. Ők támogatták, mert akkor a magyar közéletben egy nagyon széles egyetértés volt, ahogy akkor mondták, a bárók, grófok és hercegek világával szakítani kell ennek az országnak, a vitézekével meg aztán különösen. Ezért hozták ezt a törvényt, hogy ezeket az előneveket Magyarországon többé nem lehet használni.

Vannak a világnak olyan országai, elsősorban az Egyesült Államok, ahol hasonló törvény létezik, és vannak olyan országok, például Németország, ahol nincs ilyen szabályozás, és ahol szabadon lehet használni ezeket a régről itt maradt előneveket, miközben a mai Németország gyakorlatához ezeknek már semmi közük, ott ez egy hagyomány.

Magyarországon azonban ezt törvény tiltja. Kezdeményezheti Lezsák képviselő úr, hogy helyezzék hatályon kívül ezt a törvényt. Én nem szeretném, ha Lezsák képviselő úr ezt kezdeményezné, és még kevésbé szeretném, ha az Országgyűlés ezt megtenné, bár lassan el tudom képzelni, hogy a Fidesznek ez is meg fog tetszeni. De én mégis azt mondanám, hogy először is, ma nem lehet. Én tudom, hogy a magyar közéletben ez terjed. Még azt is tudom, hogy az új ötezrest az különbözteti meg az elődjétől, hogy azon Széchenyi grófi előnév nélkül szerepelt, a mostanin pedig igen. Sajnos, ez is sérti a hatályos törvényt.

Mondhatja azt, hogy kérem szépen, az előnév használatát csak az élő emberek nem használhatják a maguk nevéhez. Ön nem volt képviselőtársa, amikor Bethlen István képviselő volt, akkor ön meg én nem voltunk azok, csak az MDF-ben voltak együtt. Bethlen István, aki Amerikában sosem használta a gróf előnevét, Németországban és Magyarországon használta. Nem használhatja Magyarországon. Tilos! A dolognak van tehát egy jogi oldala.

De van egy politikai oldala is. Indokoltnak tartja-e Lezsák Sándor azt, hogy Magyarországon ismét úgy különböztessük meg az embereket, hogy ki az, aki főnemes, és ki az, aki nem. 1945 után Magyarország úgy döntött, mint az Egyesült Államok vagy Franciaország, hogy ezt a megkülönböztetést megszünteti, formálisan is megszünteti. Azt gondolja-e Lezsák képviselő úr, hogy ebben a tekintetben is, mint sok más tekintetben, vissza akar térni 1945 előttre? És ilyen módon akarja ezt kifejezésre juttatni? Még egyszer mondom: hogy idős úriemberek szeretik ezt a magánéletben használni, hogy idős úriemberek a vitézi rendet újra létrehozzák, és egymást vitézzé avatják, ezt ugyan a törvény ma tiltja, de engem nem zavar, hogy ezt senki nem szankcionálja. Ha ez nekik jólesik, essen nekik jól.

Hogy az Országgyűlés a vitézi rendnek pénzt ad, azt már nem tudom elfogadni, ezért sem szavaztam meg a társadalmi szervezeteknek ezt a pénzosztási országgyűlési határozatát, mármint az SZDSZ. De ugyanígy, hogy az állam tegyen olyan gesztusokat, ahol a főnemesi előneveket használja, és hogy Lezsák képviselő úr ezt javasolja, és mint értesültem róla, a kormány ezt támogatja, ezt én nagyon szerencsétlennek tartom. Ez az ország leszokott erről. Leszokott arról, hogy Széchenyit grófnak, Eötvöst bárónak titulálja, és ettől még tudja tisztelni Széchenyit is, meg Eötvöst is. Ha tiszteli Andrássyt, akkor nem azért tiszteli, mert gróf, hanem azért tiszteli, ami a műve. Miért kell ezt visszahozni, kedves képviselő úr? No, ez a dolog egyik fele.

(13.10)

Úgyhogy én azt javaslom, hogy Lezsák képviselő úr módosító javaslatát - amennyiben ennél az elnevezésnél marad az Országgyűlés - ne támogassák.

Van azonban egy másik javaslatom is. Ez egy kapcsolódó módosító javaslat, amit benyújtottam.

Én egyetértek azokkal az ellenzéki képviselőtársaimmal, akik nem helyeslik, hogy önök ezt a német nyelvű egyetemet, német nyelvű intézményt ilyen módon akarják létrehozni. Azzal egyetértek, hogy ez helytelen. Ugyanakkor helyeslem, jónak tartom, ha Magyarországon létrejön egy posztgraduális társadalomtudományi képzéssel foglalkozó német nyelvű intézmény. Ezt helyeslem, ennek örülök, mint aki mellesleg, magam is egy német nyelvű felsőoktatási intézményben tanít.

Szeretném azonban hozzátenni, hogy ennek akkor van értelme - és talán ebben is egyetért velem az államtitkár úr -, ha ez az intézmény nemcsak német nyelven oktat, hanem egyszerre válik részévé a magyar és a német akadémiai körnek, ha egyszerre válik részévé a magyarországi felsőoktatásnak és a német nyelvű kultúrkörnek. Gondolom, ebben egyetértünk.

Azt gondolom, hogy a névválasztás ebből a szempontból nem a legjobb, enyhén szólva. Az egy külön kérdés megint, hogy kell-e egy egyetemet elnevezni valakiről. Ebben a nemzetközi szokások különbözők. Az államtitkár úr ugyanúgy tudja, mint én, hogy az angolszász nyelvterületen ez nem szokás, a magyar meg a német nyelvterületen pedig szokás. (Dr. Pálinkás József bólint.); nem kizárólagos, de azért eléggé általános. Nem nagyon használják, mondjuk, egy német egyetemnek - amikor kívül kerülünk az egyetemen - a megnevezésénél, hogy ez, mondjuk, az én egyetemem, a Goethe Universitä
t Frankfurt, hanem általában azt mondják, hogy frankfurti egyetem, de azért a német egyetemeknek általában van egy neve.

Ha már viszont van egy neve, akkor a kérdés az, hogy kiről nevezzük el. Azt gondolom - és a német egyetemek többségét tudósokról nevezik el, és nem politikusokról; tudományos személyiségekről, és nem politikai személyiségekről - , hogy ez jó. (Dr. Gidai Erzsébet közbeszól.) Igen, tudom, azt mondtam, hogy a többségét, de nem politikus, mint tudja a képviselő asszony. (Dr. Gidai Erzsébet közbeszól.) Úgyhogy én azon gondolkoztam, hogy ha azt akarjuk, hogy ezt az egyetemet a német (Rozgonyi Ernő: Marx Károly, az az igazi!) - Marx Károly egyébként tudós volt (Rozgonyi Ernő: Hát azért mondom!), nagy tudós, de én ebben az esetben nem ezt javaslom... (Rozgonyi Ernő: De nem volt gróf Marx, ez egy nagy hiba!) Én azon gondolkoztam, hogy mi lenne a jó megnevezés.

Ha azt akarjuk, hogy ez az egyetem minél gyorsabban ismertté váljon a német kultúrkörben, és magyar egyetemként váljon ismertté, akkor olyan tudóst, és az egyetem profiljából következően lehetőleg társadalomtudóst kell választanunk, aki egyszerre részese a magyar és a német tudományosságnak. Fejtörésem eredményét a német lexikonok lapozgatása is előmozdította, és ennek alapján - talán az államtitkár úr már ki is találta -, ahhoz a tudóshoz lyukadtam ki, aki egyszerre német tudós és magyar tudós, társadalomtudós, és akit Lukács Györgynek hívnak. (Rozgonyi Ernő: Haha!)

Lukács György az a magyar tudós (Rozgonyi Ernő nevet.), akit a német nyelvterületen a legszélesebb körben ismernek. Fellapoztam a Brockhaus és a Meyers német nagylexikonokat. A Brockhaus lexikonban Lukács Györgyről egy 65 soros szócikk szól, Andrássy Gyuláról egy 25 soros szócikk. Lukács Györgynél a szócikk végén nyolc német irodalmi forrásra utalnak, Andrássy Gyulánál kettőre. A Meyers lexikonban Lukács Györgyről egy 66 soros, Andrássy Gyuláról egy 37 soros szócikk van. Lukács Györgynél öt német forrás, Andrássy Gyulánál két német forrás szerepel. Lukácsról mind a két lexikonban a második leghosszabb olyan szócikk szól, amely magyar tárgyú. Lukácsot a Meyersnél Bartók Béla (Rozgonyi Ernő: Nem véletlen!), a Brochhausnál Liszt Ferenc előzi meg, a két legnagyobb és világszerte legismertebb magyar zeneszerző.

Csak illusztrációképpen, a Meyers Lexikonban, mondjuk, István királyról 12 sor, Mátyás királyról 24 sor, Kádár Jánosról 21 sor, a természettudósaink közül Szent-Györgyi Albertről 17 sor, Semmelweis Ignácról 15 sor, Eötvös Lorándról 17 sor van - Lukács Györgyről 66. Ez nem azt jelenti, hogy Lukács György nagyobb tudós lenne, mint Szent-Györgyi Albert (Rozgonyi Ernő: Kilóra, méterre, centire!) vagy Eötvös Loránd, persze hogy nem. Egy dolgot jelent, hogy mint németül író, Németországban kiadott és Németországban olvasott filozófus Lukács része volt és része ma is a német tudományosságnak.

Ugyanezt idézhetem a Brockhausból is, ahol Lukácsról 65 sor, Szent-Györgyi Albertről 17, Semmelweis Ignácról 11, Eötvös Lorándról 8 sor szerepel. De mondhatnám legnagyobb politikusainkat is a magyar történelemben (Kiss Andor: Horn Gyula!), István királyról 12 sor. Ez most nem értékítélet (Dr. Pálinkás József: Ezt remélem is, képviselő úr!), csak az, államtitkár úr, hogy ha valaki azt akarja, hogy ezt az egyetemet mielőbb megismerjék a német tudományos életben, akkor célszerű egy olyan nevet választani, amelyet németül ma Németországban, Ausztriában, Svájcban magától értetődően értenek, és Lukács György, Georg Lukács neve, ilyen név. (Rozgonyi Ernő közbeszól.) Ön még azt is ellenvetheti, mert arra figyelek, hogy ön mit vethet ellen, hogy nade Lukács György kommunista volt, igaz?

Lukács György filozófus volt, aki tagja volt a Nagy Imre-kormánynak, és aki, noha egy hosszú... (Balczó Zoltán közbeszól.) Úgy van, '19-ben népbiztoshelyettes volt, igen, fiatalon. Azután idős korában tagja volt a Nagy Imre-kormánynak, és mint nyilván ezt is tudja, egész életében nem volt hajlandó '56-ot ellenforradalomnak nevezni, hanem mindig is forradalomnak nevezte, és emellett kitartott. (Tóth István közbeszól.) Tessék? (Tóth István nemet int.) A kérdés az, államtitkár úr: úgy gondolják-e önök, hogy az egész magyar szellemi életből, az egész magyar tudományos tradícióból, ha valaki baloldali volt, akkor azt ki kell zárni? Annak a művére, annak az emlékére például egy ilyen gesztussal már nem lehet Magyarországon utalni? Merthogy a legismertebb magyar társadalomtudós a XX. századból a német nyelvterületen, azt hiszem, ezt ön sem vitatja.

Ezért javaslom önnek, hogy ha azt akarják, hogy ennek az egyetemnek a neve, a ténye, a létezése a német nyelvterületen gyorsan ismertté váljon (Balczó Zoltán: Legyen kompromisszum, gróf Lukács!), akkor nevezzék el Lukács Györgyről, aki természetesen nem volt gróf. (Balczó Zoltán közbeszól.) Ha mégsem azt akarják, hogy ismertté váljon az egyetem, hanem önöknek ennél fontosabb az önök azon törekvése, hogy Magyarországon csak egy tradíció létezik, amelyre 2001-ben Magyarország visszautalhat, egy konzervatív tradíció, és más tradíció nincs, akkor persze értem, hogy önök Andrássy Gyulához ragaszkodnak, aki fiatalon még Kossuth híve, idős korában a Monarchia külügyminisztere volt, és a legnagyobb eredménye, hogy Bosznia-Hercegovinát a Monarchiához csatolták. Ha ez a fontos tradíció... - csak akkor nem fogják tudni a német nyelvterületen, hogy kiről is van ez az egyetem elnevezve, mert az ő neve itt él, ott nem él.

Úgyhogy ez a másik javaslatom, őszinte segíteni akarással ajánlom az önök figyelmébe, elfogadva és helyeselve azt a tényt, hogy egy németül oktató egyetem Magyarországon létrejön. Természetesen ezt vagy azon a törvényes módon kell csinálni, amit Bazsa képviselő úr javasol, hogy ezt állami egyetemként kell létrehozni, vagy magánegyetemként, de akkor magánpénzből kell létrehozni, mert nem véletlen, hogy a hatályos felsőoktatási törvény megteszi ezt a különbséget.

De ha mégis maradnának az önök által elképzelt megnevezésnél, akkor egyrészt azt javaslom önöknek, hogy ne tegyék bele az egyetem nevébe azt, hogy német nyelvű, mert ez gyermeteg, ha valaki ezt külföldön látja, másrészt azt javaslom, hogy a törvénybe tegyék bele az egyetem német nyelvű megnevezését is, mert ez így logikus ebben az esetben. De ilyen módosító javaslatot Andrássy névvel én nem tettem, csak Lukács névvel.

Attól azonban mindenképpen óvom a kormányt, hogy Lezsák képviselő úr módosító javaslatát támogassa, már csak azért is, mert hatályos törvénnyel kerül szembe, ha ezt teszi, és azért is, mert Magyarország modernségével is szembekerül, ami talán még ennél is fontosabb szempont.

Köszönöm szépen.

(13.20)

Forrás: parlament.hu