KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő jelentéssel a kormány két kötelezettségének tesz eleget.

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény elrendeli, hogy a kormány kétévente számoljon be az Országgyűlésnek a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről. A törvény szerint az Országgyűlés által az 1998. évben elfogadott országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról is jelentést kell készíteni az Országgyűlés részére.

A jelentéssel együtt benyújtottuk az országgyűlési határozati javaslatot is, amelynek a célja, hogy meghatározza a területfejlesztési politika megvalósulását elősegítő további intézkedéseket a kormány számára.

A jelentés az 1991-98. évek közötti időszak területi folyamatait tekinti át, a területfejlesztési politika érvényesülése vonatkozásában pedig elsősorban a törvény hatálybalépését követő négy év történéseit öleli fel. Vizsgálja továbbá az országos területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fő stratégiai célok, valamint az ágazati fejlesztési prioritások érvényesülésének helyzetét, és javaslatokat tesz a legfontosabb intézkedésekre.

A területi folyamatok értékelésének előkészületi munkálatai már 1998-ban elkezdődtek. A jelentés, a területfejlesztésben érdekelt tárcák által elfogadott tematika alapján, a tárcák aktív bevonásával, az általuk biztosított háttéranyagok felhasználásával készült, kidolgozásában a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja is közreműködött.

A jelentést - minden témát érintően - tanulmányok, célorientált vizsgálatok, hatáselemzések alapozzák meg, amelyet 26 háttéranyag dokumentál. A háttéranyagok a kijelölt bizottságok titkárságain megtalálhatóak, és a tisztelt képviselők rendelkezésére állnak.

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és az országos területfejlesztési koncepció a következő stratégiai célokat fogalmazza meg: a területi egyenlőtlenségek mérséklése, a Budapest központú térszerkezet oldása, az innováció térbeli elterjedésének elősegítése, a természeti környezet állapotának és minőségének védelme, a természeti értékek megőrzése, a nemzetközi integráció elősegítése. A célok megvalósítását tekintve néhány területen előrehaladás történt, vannak azonban olyan célok, amelyek megvalósításához hosszabb időszakra és további intézkedésekre van szükség.

A területi folyamatok és intézkedések áttekintése alapján megállapítható, hogy a 90-es években a területfejlesztési politika elsődlegesen a területi egyenlőtlenségek mérséklését tűzte ki célul. A politika középpontjában az elmaradott területek és válságtérségek problémáinak a kezelése, ezen területek felzárkóztatása állt. A 90-es évek folyamatait elemezve két olyan szféra emelhető ki, amelyben a térszerkezet változásában határozott közeledés, regionális és települési egyensúlyjavulás vált érzékelhetővé. Az első ilyen terület a települési műszaki infrastruktúra - vezetékes víz, szennyvízrendszerek, villamosenergia- és földgázvezetékek -, ahol, a szennyvíz kivételével, minden térségben javultak az ellátottsági mutatók, a keleti országrész felzárkózásával csökkentek a területi különbségek. A másik terület a távközlési és kommunikációs alrendszer, amelyen belül mind a telefóniában, mind a tömegkommunikáció szervezetrendszerében határozott fejlődés és decentralizáció ment végbe.

Tisztelt Képviselők! Az 1990-es évek gazdasági-társadalmi területi folyamatait a politikai, majd azt követően a gazdasági rendszerváltozás határozta meg döntő mértékben. A gazdaság területi folyamatainak alakulásában meghatározó, hogy az iparban a privatizáció során megtörtént az állami tulajdon nagyarányú lebontása, teljessé vált a vállalkozások szabadsága, megnyílt az út a külföldi tőke beáramlására. Ezek legjelentősebb térségi megjelenési formái az új ipari beruházások.

A mezőgazdaság terén a kárpótlással végbement tulajdonrendezés ellenére tovább csökkent az ágazat nemzetgazdasági súlya, de országosan és egyes térségekben ma is jelentős foglalkoztatási és népességmegtartó szerepe van az agráriumnak.

A városok fejlődését nagymértékben elősegíti a szolgáltatások mennyiségi és minőségi növekedése. A különböző szolgáltatások terjedése már elérte a vidéki nagyvárosi kört is, amelynek jelentős létszámmegtartó szerepe van.

A 90-es éveket a társadalmi különbségek felerősödése jellemezte. A térszerkezet alakulásában - az öröklött területi egyenlőtlenségek mellett - meghatározó jelentősége van a piaci folyamatoknak. Az átalakulás adta lehetőségeket a lakosság elsősorban azokban a térségekben tudta kiaknázni, ahol magasabb iskolai végzettségű és vagyonosabb volt, valamint megfelelő szintű kapcsolati és szellemi tőkével rendelkezett.

(15.50)

Mint ahogy az önök előtt is ismert, az évtized legnagyobb társadalmi megrázkódtatását eredményező folyamat a tömeges munkanélküliség volt, amelyet sajátos időbeli és térbeli lefutás jellemzett. Főleg a periferikus földrajzi helyzetű és az ipari válságtérségekben lakó, képzetlenebb társadalmi csoportok vesztették el tömegesen a munkájukat.

Azonban nemcsak negatív jelenségek jellemezték hazánk társadalmi és gazdasági folyamatait a vizsgált időszakban, hanem optimizmusra alapot adó közelítési folyamatok is megfigyelhetők voltak, például a vándorlásban és a lakosság civilizációs folyamata viszonyaiban. Hiszen mind a közműellátottság, mind pedig a lakásfelszereltség terén csökkentek a különbségek.

Tisztelt Országgyűlés! Az ország jövőjét illetőn meghatározó folyamat az Európai Unióhoz való csatlakozásra való felkészülés. A regionális fejlesztéspolitika célkitűzései alapvetően összhangban vannak az EU társadalmi és gazdasági kohéziós politikájának céljaival, ami a területi egyenlőtlenségek mérséklésében, az elmaradott térségek felzárkóztatásában ölt testet.

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény hatálybalépésével új típusú területfejlesztési tervezés kezdődött el. A régiók fejlesztési koncepciói az utóbbi két évben elkészültek, a programok készítése most kezdődött el. Valamennyi megye elkészítette a területfejlesztési koncepcióját, jelenleg folyamatban van a programok, valamint a területrendezési tervek készítése. A kistérségi társulások által készített tervek pedig csaknem az egész ország területét lefedik.

Az intézményrendszert a decentralizált döntési hatáskör, a partnerség elvének érvényesítése, valamint a nyilvánosság és a társadalmi részvétel biztosítása jellemzi. A magyar területfejlesztési intézményrendszer amellett, hogy decentralizációs folyamatokat indított el, és kereteket biztosít a különböző területi szintek és gazdasági szektorok együttműködéséhez, hozzájárul ahhoz, hogy országos szinten az ágazati dominancia mellett a területi szempontok megerősödjenek, a kormányzati koordináció érvényesülhessen az Országos Területfejlesztési Tanács munkáján keresztül.

A regionális szint megjelenésével a nagytérségi együttműködés intézményesüljön, amely a regionális fejlesztési tanácsok létrehozásában, valamint az önkéntes alapon szerveződő térségi fejlesztési tanácsok létrehozásának lehetőségében nyilvánul meg. Megyei szinten a decentralizáció és a partnerség elvének közvetlen érvényesülését biztosítja a megyei területfejlesztési tanácsok munkájában. A kistérségek szintjén növekedjen a készség az együttműködésre, ami a területfejlesztési önkormányzati társulások létrehozásának lehetőségében nyilvánul meg.

A strukturális és kohéziós támogatások fogadása céljából továbbra is jelentős tervezési és intézményfejlesztési kötelezettségek hárulnak az országra. Az ország fejlődését alapvetően meghatározó nemzeti fejlesztési tervet 2002-re ki kell dolgozni, nagy hangsúlyt fektetve az ágazati fejlesztések mellett a regionális fejlesztésre is. A tervezésben aktív szerepet vállaló intézmények megerősítése és az Európai Unió által támasztott követelményeknek való megfelelésre alkalmassá tétele elengedhetetlen feltétele a ránk váró feladatok végrehajtásának.

Tisztelt Képviselő Urak! Összefoglalóan elmondható, hogy a magyar területfejlesztési politika szervesen kapcsolódik a kormány gazdasági stratégiájához, amelyben megfogalmazásra került, hogy a társadalmi-gazdasági esélykülönbségek csökkentésének feltétele minden régióban a gazdaság tartós növekedésének biztosítása, a lakosság jövedelmi viszonyainak javítása, a munkaerő- és tőkepiaci hatékonyság növelése. A kormány programja széles mozgásteret biztosít a jövőben is a területfejlesztési politika megvalósításának tekintetében arra, hogy az EU közösségi politikájának is meghatározó eleme a regionális politika.

A jelentéshez benyújtott országgyűlési határozatban a kormány számára feladatként megjelenő intézkedéseket az alábbiak indokolják. Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása esetén a közösségi források elnyerése érdekében szükséges a nemzeti fejlesztési terv kidolgozása és benyújtása az Európai Bizottsághoz. Mivel ezen támogatások elnyerésének alapvető feltétele az addicionalitás elvének érvényesítése, mindez megköveteli a magyar társfinanszírozás biztosítását. A területfejlesztési folyamatok hatékony és folyamatos vizsgálatának pedig elengedhetetlen feltétele a területi alapú nyilvántartás, a területi információs rendszer továbbfejlesztése.

Tekintettel arra, hogy a területfejlesztést szolgáló intézkedések eredménye csak hosszabb időtávon értelmezhető, ezért indokolt az Országgyűlés részére benyújtandó jelentés időtávjának két évről négy évre való növelése.

Kérem az igen tisztelt képviselőket, hogy a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelentést szíveskedjenek elfogadni, valamint a határozati javaslatban foglaltakat támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu