KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, valóban nem szóltam még. Tisztelt Ház! Szükséges a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása. Ezt senki nem vitatja. A szocialista képviselőcsoport e szükségesség igazolásául be is nyújtott - nem sokkal a kormányjavaslat előtt - egy önálló törvénymódosító, vagy azt mondhatnám, egy önálló törvényjavaslatot, ezzel is igazolva a módosítás szükségességét. Bár azt mondhatjuk, hogy a jelenleg hatályos törvény is sok vonatkozásban korszerűnek tekinthető.
Sajnálatos módon a szocialisták javaslatát még tárgysorozatba sem vette a Ház, pedig ha tárgysorozatba veszi, akkor világossá válhatott volna mindenki számára, hogy milyen koncepcionális különbség van az általunk megfogalmazott szabályozás és a kormány által benyújtott szabályozás között.
Azt gondolom, hogy amikor a benyújtott törvényjavaslatot minősítjük és beszélünk róla, akkor három dolgot mindenképpen szem előtt kell tartani, ami az eddigi vitában itt is felmerült. Csak szeretném megismételni a függetlenség kérdését, az átláthatóságot és a beszámoltathatóságot. A függetlenség kérdésének tekintetében a vitában többször is előkerült az a kérdés, hogy mit is értünk függetlenség alatt. Azt gondolom, hogy az uniós normatívákból célszerű kiindulni. Ez a függetlenség három vonatkozásban is értelmezhető: egyrészt a személyi, másrészt a pénzügyi függetlenség, harmadrészt pedig az intézményi függetlenség tekintetében.
Azt gondolom, hogy ez a javaslat, amit most tárgyalunk, jelentősen elmozdul a függetlenség biztosítása irányába, de azt is meg kell állapítani, hogy a függetlenség teljes körű biztosítása sajnálatos módon hiányzik a törvényjavaslatból. Ugyanakkor ha szorgalmazzuk a függetlenség biztosítását, az természetesen nem jelentheti, nem eredményezheti azt, hogy az elszigeteltséget növeljük, illetve az átláthatóságot csökkentjük.
Az sem természetes számomra, hogy a jegybankelnöknek olyan teljhatalmat biztosít a törvényjavaslat, mint amilyet a kormány kezdeményezése megfogalmaz.
(14.40)
Meggyőződésem szerint - a törvényjavaslatban erre vonatkozóan kezdeményezést is tettünk - feltétlenül szükséges éppen a függetlenség biztosítása érdekében rögzíteni a vezető tisztségviselők - és természetesen mi nem monetáris tanácsban, hanem jegybanktanácsban gondolkodunk - és a jegybanktanácstagok juttatásait, amitől egyébként nem lehetséges eltérni.
Egy másik nagyon fontos kérdés megítélésem szerint - és a vitában szintén fajsúlyosan került elő - az ellenőrzés kérdése. A mi felfogásunk szerint ez az ellenőrzési rendszer a Magyar Nemzeti Bank esetében háromelemű kellene hogy legyen. Egyrészt mi szükségesnek tartjuk a felügyelőbizottság további működését, szükséges, hogy az Állami Számvevőszék belépjen az ellenőrzési körbe, és nem áll szemben a felügyelőbizottság tevékenysége az Állami Számvevőszék ellenőrző tevékenységével, hiszen ahogy azt egyébként rögzíti a törvényjavaslat, az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának jogszerűségét ellenőrizni.
Emellett a felügyelőbizottság a gazdálkodás jogszerűségén, illetve a monetáris politikán kívül a Magyar Nemzeti Bank egyéb tevékenységét minden további nélkül ellenőrizheti, közvetlenül beszámolhat az Országgyűlés számára, így az Országgyűlés is sokkal jobban képbe kerülhet a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről. Természetesen a felügyelőbizottság függetlenségét is minden körülmények között szükséges biztosítani. Éppen ezért indokoltan kerülne rögzítésre - ha elfogadná a kormányzati többség a mi javaslatunkat - a tagok megválasztásának rendje, adott esetben a delegálás szabályai, és nyilvánvalóan a működésének pénzügyi és anyagi feltételei is.
Egy következő kérdéskör, amiről mindenképpen szükséges szólni, a Magyar Nemzeti Bank szervezete. A kormány törvénytervezete egy olyan szervezeti struktúra kiépítésére ad alternatívát, ami a mi megítélésünk szerint nem biztosítja kellőképpen a már említett függetlenségi garanciákat, illetve az átlátható működés feltételeit. A mi felfogásunk szerint ez elengedhetetlen az EU-harmonizációs törekvés során.
Mi továbbra is szükségesnek tartjuk ebben a szervezeti rendben a jegybanktanács funkcióját megtartani, méghozzá olyan módon, hogy a jegybanktanács szerepét és feladatát jelentősen szükséges lenne bővíteni. A jegybanktanács átvehetne feladatot az elnöktől, az igazgatóságtól és adott esetben a közgyűléstől.
A mi felfogásunk szerint a jegybanktanács a jövőben nemcsak a monetáris politika tekintetében, hanem az MNB tevékenységének egészére vonatkozóan általános döntéshozó szerv lenne. Ahogy arra utaltam, a tevékenységéért az Országgyűlésnek lenne felelős.
Megítélésünk szerint a jegybanktanács lenne képes - illetve annak a működése - a megfelelő nyilvánosságot biztosítani. Az igazgatóság a Magyar Nemzeti Bank működésének irányításáért és a működési feltételek biztosításáért felelős, és az igazgatóság a vezető tisztségviselőkből és további öt tagból állna a mi felfogásunk szerint, és neki kellene irányítani a bank apparátusának tevékenységét, neki kellene biztosítani a Magyar Nemzeti Bank tevékenységének nyilvánosságát.
A kormány által benyújtott javaslatban is fajsúlyosan szerepel az EU-harmonizáció szükségessége. Sajnálatos módon nem sikerült teljessé tenni az EU-harmonizációt. Tapasztalhattuk, hogy korábban hozott be olyan törvényjavaslatokat a kormány, amelyekben már előre megfogalmazta az EU-csatlakozás időpontjától hatályos szabályozási körülményeket.
Ebben a törvényjavaslatban is sokkal mélyebbre hatolhatott volna a kormányzat az EU-csatlakozás szabályainak megteremtésében.
Egy következő kérdéskör a rotáció kérdése. Ha valaki elolvassa a törvényjavaslatot, és összerakja a különböző törvényi szakaszokat, rájön, hogy itt gyakorlatilag hosszú időre, határozott időre bebetonozott csapat fogja uralni a monetáris politikát. Felfogásom szerint a stabil működés, a monetáris politika kiszámíthatósága érdekében a jegybanktanács kinevezését - persze, még egyszer mondom, a kormányzat monetáris tanácsról beszél - oly módon lenne szükséges szabályozni, hogy a tagok cserélődése folyamatos legyen.
Tisztelt Ház! Összességében elmondható, hogy bár számos ponton a jelenleg hatályos törvényhez képest kedvező irányba mozdul a kormány által benyújtott javaslat, azt a szintet, amit a mi javaslatunk megfogalmazott, nem éri el a kormány javaslata. Sajnálatos módon érződik a benyújtott javaslaton az egyeztetés hiánya. Ez valószínűleg abból is fakad, hogy miután a szocialisták javaslata benyújtásra került, egyfajta kényszerpályára került a kormányzat, ezért a szükséges egyeztetéseket valószínűleg nem tudta elvégezni.
Éppen ezért, mert ez elmaradt, szükséges lenne megfontolni a kormányzatnak a mi módosító javaslatainkat, és azok döntő részét elfogadni annak érdekében, hogy egy konszenzusos, Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatot tudjunk elfogadni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés