DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen a szót. Mindenekelőtt azt szeretném leszögezni, hogy szerintem a személyi hatály igenis jól meghatározott, és ilyen szempontból talán a legeurokonformabb tervezet, amit valaha is ebben a témában olvastam; hiszen nem vérségi alapon, mint ahogy a szomszédságban is osztanak igazolványokat családfakutatások s a többi alapján, hanem szabad identitásválasztásra alapoz.

A gondot nem az jelenti, hogy mi a jogalany meghatározása, hanem az, hogy milyen földrajzi körben, és ekörül folyik a vita. Ezt lehet rosszhiszeműen úgy megfogalmazni, hogy az egykori Magyarország területére vonatkozik, holott ez egészen tárgyszerűen nem igaz, hiszen a csángókra éppúgy vonatkozik ez a szomszédságban élő magyarokra vonatkozó törvény, mint ahogy vonatkozik, mondjuk, a székelyekre vagy a csallóközi magyarokra, a csángók pedig a történelmi Magyarország határán kívül éltek mindig.

Ami igazán komoly gondot jelent, az a mi történelmünk ebben az ügyben. Hiszen nagyon kíváncsian várom is azt, hogy a kormány milyen módosítással tud ezeknek az igényeknek elébe menni, hiszen nyilvánvalóan nem különbözik a helyzet és az eset aközött, ha valaki Csallóközből kikerült a Szudéta-vidékre, vagy Pozsonyból elköltözött Prágába, vagy pedig munkaviszonyai következtében Székelyföldről leköltözött Bukarestbe. A törvény a földrajzi hatály következtében mégis másképp kezeli jelenleg ezt a kérdést.

Ugyancsak problémát jelent számomra Ausztria is, mert az ottani autochton magyarságra vonatkozólag nyilvánvalóan csak a gazdasági ellenérvet lehet felhozni, hogy egyszerűen ennek a törvénynek a kedvezményei nem jelentenek számukra annyit, de a szimbolikus jelzése biztos jelentene valamit. Viszont ha, mondjuk, Erdélyből átköltözött, jelenleg Bécsben élő emberekre gondolunk, akkor azok nyilvánvalóan inkább a nyugati magyarság fogalomkörébe tartoznak. Tehát ez a helyzetből adódó nehézség, amihez tökéletes megoldást biztos nem fogunk találni, de meg kell közelítsünk egy jó módosítást.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu