DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Miniszter Asszony! Professzor Asszony! Ombudsman Urak! - és a parlament karzatán helyet foglaló tisztelt Résztvevők!

Ebben a vitában alig tudtam megállni, hogy ne nyomjam meg egy kétpercesre a gombot, de most azért elmondom: az jutott eszembe, hogy van a híres verssor, hogy "Vigyázó szemetek Párisra vessétek!". Mi, ellenzéki képviselők megígérjük, hogy vigyázó szemünket a jövőben is az ombudsmanokra vetjük, pozitív értelemben. Mint ahogy Bauer képviselőtársam a koppenhágai csúcs gondolatait említette - azt a három fontos követelményt, amit Koppenhágában megfogalmaztak -, az első követelmény az, hogy legyen demokratikus intézményrendszer és az működjön. Nem hiszem, hogy a kormánynak érdeke lenne az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt az, hogy egy jól működő demokratikus intézményrendszert az ő hibája következtében kiüssön, megszüntessen, mert ez nem lenne jó ajánlólevél az Unióba való belépés előtt. Tehát még egyszer: mi vigyázó szemünket nem Párizsra, hanem az ombudsmanokra vetjük.

És most már szeretnék rátérni valóban a 2000. évi munkára, az országgyűlési biztosok 2000. évi munkájára. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló 519 oldalnyi beszámoló részletes, kiváló tájékoztatás az országgyűlési képviselők számára. Ajánlom képviselőtársaimnak ezen jelentés megőrzését és tanulmányozását. Én az idegenforgalmi bizottságban dolgozom, de ennek ellenére jó pár napot szántam arra, hogy ezt az 519 oldalt végigolvassam, végiggondoljam, és szeretném, ha a többi képviselő is, ha nem is most, de a későbbiek során foglalkozna ezzel. A jól felépített, rendszerbe foglalt gondolatok, kiválóan szerkesztett kör- és oszlopdiagramokkal hozzájárulnak a tájékoztató megértéséhez.

Az országgyűlési biztos igen szép, az állampolgárok jogait vigyázó tevékenységéről ezen rövid idő alatt csak néhány lényeges kérdéssel kívánok foglalkozni, mintegy mazsolázva a jelentésből.

Az ombudsmanok 2000 novemberi VII. világkongresszusán megállapították, hogy - idézem -: "Egy igazságos és a civil értékeken alapuló társadalomban olyan a kormányzati rendszer, amely a jogállamiság és az emberi méltóság tisztelete alapján működik. Tudatában van annak, hogy felelősséggel tartozik azoknak a polgároknak, akiknek a nevében cselekszik. Az ombudsman intézménye a maga sajátosan gyenge eszközeivel elszámoltatja a helyi és központi kormányzati rendszert, és ilyen módon hozzájárul a hatékony és jó közigazgatás fejlődéséhez."

A magyarországi állampolgári jogok országgyűlési biztosa ezen gyenge eszközöket - idézőjelbe a gyenge eszközöket - igen jól felerősíti eredményes munkájával, és szeretném Fenyvessy képviselőtársamnak is megemlíteni, hogy ez a felerősítés számtalan példával bizonyítható. Egyet lehet érteni azzal, hogy az emberi jogok sérelmeinek esetei tulajdonképpen az egyes emberek és az emberek csoportjainak konfliktusa az állami túlhatalommal, az egyre növekvő hatalmat jelentő szaktudással, a piaci törvényekkel, a kialakult monopolhelyzettel vannak kapcsolatban. És mivel ezek a túlhatalmi jelenségek erősödnek, ezért az ombudsman intézményére a jövőben még inkább szükség van.

Az is helytálló megállapítása a beszámolónak, hogy az országgyűlési biztosi eljárás sikere, az állampolgári jogok hatékony védelme azon múlik, hogy mennyiben sikerül szakmai - még egyszer mondom: szakmai -, érzelmi és politikai befolyástól mentes kapcsolatot kialakítani a vizsgált hatóságokkal. Gönczöl Katalin asszony a beszámolójában hangsúlyozta azt, hogy kiváló szakmai kapcsolatot tudtak kialakítani a különböző hatóságokkal. Az országgyűlési biztos nemcsak a kormányzatnak, hanem az Országgyűlésnek is igen fontos információs bázisa, a kinyilvánított és jogos sérelmek csokorba gyűjtésével.

Úgy gondolom, hogy a tisztelt Ház egyetért a beszámoló azon megállapításával, amit már a korábbiakban mondtam, de még egyszer ismétlem, hogy a legrászorultabb, legelesettebb rétegek alapvető emberi jogainak védelme a demokratikus fejlődés és felzárkózás záloga. A hivatal 2000-ben - mint ahogy már korábban is elhangzott - 6002 ügyet iktatott, ami az előző évhez viszonyítva 11 százalékos növekedést jelent. Országgyűlési képviselőként is sokszor megtapasztalom azon megállapítást, hogy a panaszosoknak sokszor az is kielégítő, ha meghallgatják őket. Sajnos, jogos gondot okoz a hivatal számára, hogy az ügyfelet fogadó munkatárssal egy szobában dolgozók kénytelenek dolgozószobájukat elhagyni az őszinte, nyílt beszélgetés érdekében. Ezen változtatni kellene, mert a kis alapterületű szobákban négyen dolgoznak. Már volt szó arról, hogy a költségvetésnek hatékonyabb segítséget kellene ennek kapcsán adnia.

Fogadóóráimon én is megtapasztalom, hogy a panaszosok között sok az idős ember. Véleményem szerint ennek egyik oka az, hogy a kormányzat nem fordít kellő figyelmet gondjaikra, de bizonyára az is közrejátszik, hogy a rendszerváltás előtti biztonsághoz hozzászokott emberek már nem élvezik a társadalmi értelemben vett biztonságot. Ferge Zsuzsa helyesen szól arról, hogy a rendszerváltással nem nyertünk annyi szabadságot, mint amennyi biztonságot vesztettünk.

Egyetértek a beszámoló azon megállapításával, hogy az országgyűlési képviselők többször fordulhatnának az országgyűlési biztoshoz. Fogadóóráimon számtalan esetben megadtam panaszosaimnak a hivatal címét, ha problémájukat nem tudtam orvosolni. A beszámoló megállapítja, hogy Békés, Győr, Heves megyékből több panaszt nyújtottak be átlagosan, mint a többi megyéből. Ezt minden bizonnyal az okozta, hogy az említett megyékben 2000-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkatársaival háromnapos munkalátogatáson vett részt.

Országgyűlési képviselői minőségemben megtapasztaltam, hogy a választópolgárok számára tartott fogadóórák igen alkalmasak a panaszok feltérképezésére. A panaszosokat fel kell keresni, nem várni a panaszokat. És itt is vitatkozom Fenyvessy képviselőtársammal, az jó dolog, ha felkeressük a panaszosokat, mert akkor a panaszok jobban nyilvánvalóvá válnak. Nem toborozza az országgyűlési biztosok intézménye a panaszosokat, hanem helyben próbálja gondjaikat orvosolni.

A kisebb települések nem képesek úgy élni jogaikkal, mint a városban lakók. Ehhez nekünk, országgyűlési képviselőknek is több segítséget kellene adni. Figyelemre méltó a beszámoló azon megállapítása, hogy minden ötödik panaszkodó ember a települési önkormányzat eljárását kifogásolja; ez a panaszok 22,1 százalékát teszi ki.

(13.30)

2000-ben az összes panasz 42 százalékát a kiemelten kezelt kilenc panasztípus képezte. Az önkormányzati panaszok 40 százalékát a lakás- és helyiséggazdálkodással és a szociális ellátással összefüggő panaszok alkották. Állandósult azoknak a szerveknek a megoszlása, amelyekkel kapcsolatban a panaszok felmerültek. A helyi önkormányzati testületek és polgármesteri hivatalok döntését kifogásolják a legnagyobb arányban. A beszámoló rávilágít arra, hogy a kormánynak, a különböző ellenőrző szerveknek a jelentésben hangsúlyozott panaszokat a jövőben jobban figyelemmel kell kísérni, és olyan kormányzati és önkormányzati munkára van szükség, hogy a panaszok száma csökkenjen.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, nagyon jónak tartom azt, hogy az országgyűlési biztosok helybe mennek, panaszládákat tesznek ki, mert ez a feladatuk. Számtalanszor megtapasztaltam, hogy az igazán rászorulók csak akkor panaszkodnak, ha felkeressük őket.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu