KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény öt év után módosításra szorul.

(11.00)

Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy rövid vagy hosszú életet élt-e meg módosítás nélkül. Történelmi visszatekintésben bizony rövid ideig élt változatlanul. Az első magyar élelmiszertörvényt 1895-ben szentesítette a király, és 1958-ig élt. A harmadik 1976-ban, majd a negyedik, a most módosításra kerülő, 1995-ben született. A működési idő tehát a felhasznált anyagok, a technológiák és a fogyasztói igények rohamos változása miatt gyorsan csökkent.

Ha mai viszonyainkat nézzük, amikor ezekhez a változásokhoz még a piacgazdasághoz, az Európai Unióhoz való igazodás kényszere is hozzájárul, szép kornak mondhatjuk a jelenlegi törvény eddig lényegi változás nélkül megélt öt évét. Szép kornak és egyben sikeresnek is kell tekintenünk, mert elvégezte és ezután is végzi azt az alapvető feladatát, hogy a magyar élelmiszer-termelés olyan korszerű szabályok szerint történjen, melyet a hazai fogyasztók és a külpiacok egyaránt megkövetelnek. Megteremtette és biztosította azon rendszerek működését, melyekben átvettük az Európai Unió szabályait. Az ezek szerint gyártott élelmiszereink minden piacon megállják a helyüket.

Miért kell akkor a módosítás? A piacgazdaság, az EU szabályaihoz való igazodás következő, meggyőződésünk szerint utolsó lépéseként eljárási szabályainkat is módosítani kell. Ezek a központosított gazdaságirányítási modell örökségeként létező szabályok, amelyek a termékek piacra jutását különféle hatósági engedélyekhez, vizsgálatokhoz kötik. Ezek nehezítik, akadályozzák a termékváltást, a kínálat folyamatos megújítását. A nagyobb baj azonban az velük, hogy a piacgazdaság viszonyai között nem elég hatékonyak. Az éles piaci verseny esetében egy hatósági vizsgálat, szakvélemény, engedély nem biztosíték arra, hogy az abban foglaltakat be is tartják. A hatóságnak a helyszínre kell mennie, a termelést, a forgalmazást - importot és belföldit egyaránt - ellenőriznie és a szabályok megsértése esetén szigorúan intézkednie kell.

Ezt a szükséges változtatást szolgálja a törvény most benyújtott módosítási javaslata, melynek legfontosabb eleme az 5. §, mely megszünteti az úgynevezett új termék fogalmát, ami az EU-ban máshol nem ismert, rendkívül tág, lényegében minden élelmiszer beleesik. Megszünteti az új terméknek számító importélelmiszer előmintájának kötelező előzetes vizsgáltatását. Eszerint az importőrnek a behozni kívánt élelmiszer mintáját minőségi és közegészségügyi vizsgálatra kell beküldeni. Ha ezek a vizsgálatok megfelelőek, három évig minden további ellenőrzés nélkül importálható a termék. Megszünteti az új terméknek számító élelmiszer előállításának kötelező engedélyeztetését. Az engedélyeztetés a végrehajtási rendelet részletes szabályai szerint csak azokat a kisebb jelentőségű és volumenű termékeket érinti - az élelmiszerek körülbelül 20-25 százalékát -, melyek a magyar élelmiszerkönyvben nem szabályozottak. Megszünteti az élelmiszer-előállító hely létesítésének engedélyezését, miután az építési engedélyezés rendszere miatt ez felesleges.

Az 5. § szerinti engedélyezés eltörlés következménye az 1. §, ugyanis a különleges táplálkozási igényeket kielégítő, ilyen például a diétás élelmiszer és az új élelmiszer, ilyen például a genetikailag módosított, melyek természetesen az EU szerint is előzetes engedélyhez kötöttek, esetükben nálunk eddig csak az előállítás engedélyezése volt előírva. Ennek oka, hogy ezen termékek - miután a mi új termék fogalmunkba minden más élelmiszerrel együtt beletartoztak - importjának kötelező előzetes vizsgálata biztosított volt. Az új termék előzetes vizsgálatának eltörlésével egyidejűleg tehát az új élelmiszerre és a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerre a forgalomba hozatal engedélyeztetését is elő kell írni. Ezzel az import és a hazai gyártás azonos elbírálását és a fogyasztók azonos színvonalú védelmét biztosítjuk.

A 3. § rendelkezése is az új termék előállítási engedélyezése eltörlésének a következménye. Az engedélyezés ugyanis az úgynevezett gyártmánylap - mely a termék minden lényeges jellemzőjét rögzíti és elkészítése az előállító kötelezettsége - hatósági jóváhagyásával történt. A rendelkezés biztosítja, hogy maga a gyártmánylap - mely hasznos, szükséges, nem ellenkezik az EU-gyakorlattal - megmaradjon, csak előzetes hatósági engedélyezése szűnjön meg. A gyártmánylap előkészítési kötelezettségére adható kivétel, mely jelenleg az őstermelők néhány speciális termékére létezik is, természetesen nem jelenti azt, hogy ezen termékeknek nem kell minden biztonsági és minőségi előírásnak megfelelni. Ez csak az adminisztrációs terheket csökkenti ezen indokolt esetben.

A 2. § a termékek igen szűk körét: az ionizáló energiával kezelt, besugárzott élelmiszereket érinti. Az EU nemrég megjelent szabálya az erős fogyasztói ellenérzések miatt csak a termékek egy szűk körét, jelenleg a fűszereket engedi besugározni. A magyar szabályozás eddig nem tett ilyen kivételt, de a gyakorlatban nálunk is csak fűszerbesugárzás volt. A változtatás biztosítja, hogy a mindenkori EU-szabályozással összhangban lehessünk.

A most eltörlésre javasolt előzetes engedélyezések munka- és költségigényesek, ezért természetesen pénzbe kerülnek. Ez az engedélyező, vizsgáló hatóságoknak, intézményeknek munkaerő-felszabadulást és bevételkiesést egyaránt okoz. A felszabaduló kapacitásnak megvan a helye, erősíteni kell az ellenőrzést az élelmiszer-forgalom területén. A feladatátcsoportosítás időigénye miatt javasoljuk a kihirdetést követő hatodik hónapban történő hatálybalépést.

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A bevételkiesés pótlását segíti a 4. §. Ebben a gazdasági élet szereplőinek kérelmére végzett ellenőrzéseket, igazolásokat - melyeket elsősorban nemzetközi kereskedelmi célra egyre gyakrabban igényelnek az előállítók, kereskedők - díjkötelessé javasoljuk tenni.

Joggal vetődik fel a kérdés, hogy a javasolt változtatás mit jelent a magyar társadalom számára. Az élelmiszer-előállítók, forgalmazók helyzete látszólag egyszerűsödik. A gyártás megkezdéséhez, a külföldi termék importjához nem kell előzetes hatósági engedélyt, vizsgálatot kérni. Gyorsul, egyszerűsödik, olcsóbb lesz tehát a piacra jutás. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez az egyszerűsödés valójában csak látszólagos, mert ezzel megszűnik egy előzetes kontroll, egy olyan szakmai szűrő, mely a termék esetleges hibáira még korán, a forgalomba hozatal előtt figyelmezteti a gyártót, és ezzel lehetővé teszi a hiányosságok gyors kijavítását. Ha már a piacon lévő termékről derül ki a hiba, sokkal nagyobb a kár, nehezebb a javítás. Ezért az előzetes engedélyezés - a magyar élelmiszer-gazdaságban még meglévő állami mankók talán utolsója - megszüntetésével a gazdaság szereplőinek felelőssége növekszik. Ennek a szabályok alaposabb ismeretével, élelmiszer-biztonsági és minőségbiztosítási rendszerek kiépítésével, nagyobb odafigyeléssel tud megfelelni.

A tervezett módosítás az engedélyezést és az előzetes vizsgálatot végző hatóságok, intézmények munkájának részbeni átszervezését jelenti. Az előzetes vizsgálatból felszabaduló munkakapacitásokat a már gyártott, forgalomban lévő termékek hatékony ellenőrzésére kell fordítaniuk. Ez a munkaszervezési, ellenőrzési módszerek változtatása mellett a hosszú időn át kialakult szemlélet változtatását is jelenti, és tudom, hogy sokszor ez a legnehezebb feladat.

(11.10)

Végül a legfontosabbnak, a magyar fogyasztónak az egészsége és érdekei jobb védelmét kell jelentse. Azt tehát, hogy az elfogyasztott élelmiszer - és ezt manapság különösen fontos hangsúlyozni - ne veszélyeztethesse egészségét; azt, hogy az élelmiszereken levő feliratok ne tévesszék meg; azt, hogy az élelmiszerben levő értékes anyagok mennyisége valóban annyi legyen, amennyit a szabályok, a deklarációk megadnak, és amit a fogyasztók a árban megfizetnek. A mostani változtatással létrejövő, az általános előzetes engedélyezést megszüntető rendszer csak nálunk új. Az Európai Unióban és a piacgazdaságban ez működik, és sikerrel működik. Teljesen biztos vagyok benne, hogy ez így lesz nálunk is.

Tisztelt Ház! Kérem, hogy a benyújtott törvénymódosítási javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu