DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Azt hiszem, nemcsak a parlament tekintélyét kell nekünk megvédenünk, hanem a saját magunk tekintélyét is, ezért reálisnak kell lennünk.

Első megállapításom az, hogy addig lehet nyújtózkodni, amíg a takarónk ér. Egy stabilizációs állapotban, akkor, amikor '94-től '98-ig meg kellett teremteni a stabilizációt, a takaró kisebb volt, most a takaró nagyobb. És hogy ezt a takarót, ezeket a forrásokat megfelelően hasznosítja-e a kormány vagy nem, erről kellene vitatkoznunk.

A másik, amit szeretnék megemlíteni: csak az az orvos jó, aki megállapítja a betegséget, és megpróbálja azt gyógyítani. Azt, aki a betegséget nem veszi figyelembe, azt én nem tartom jó orvosnak. Ez a véleményem ezzel kapcsolatban.

A harmadik, amit mondani szeretnék, még egyszer hangsúlyozva: mi az eredményeket is elismertük, akkor nem volt benn, amikor erről beszéltem, de azért a hibákról is essen már szó!

A következő: Balsay képviselőtársam azt mondja, hogy az elmaradott térségek fejlesztésére fordítanak pénzeszközöket. Igaz. De egyet azért hadd mondjak el, ami nekem személy szerint fáj! Az INA német gördülőcsapágygyár Ebesen akart létesíteni egy 1200 főt befogadó gördülőcsapágygyárat - az akkori földművelésügyi miniszter a 25 milliárd forintos beruházáshoz nem adta meg a 600 millió forintos támogatást. Nem akarom ennek a szubjektív oldalait emlegetni most, nincs itt az a miniszter úr, de azért az egy borzasztó dolog, hogy a rendszerváltás óta egyedül egy zöldmezős beruházás volt Hajdú-Bihar megyében, a Curver, Ebesen, most lett volna a második, és a kormány a 25 milliárd forintos beruházáshoz nem adta meg a 600 milliót. Azért ez fájó, azt hiszem, mind a kettőnknek.

Köszönöm szépen. (Bauer Tamás tapsol.)

Forrás: parlament.hu