LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A felszólalásom a munka világát, a szociális területet, a családokat és a fogyatékkal élőket fogja érinteni, egy-egy ezzel kapcsolatos gondolatot fogalmazok meg.

A 2000. évi költségvetés megszavazása idején a munkaügyek ellenőrzésének tapasztalatai felhívták arra a képviselők figyelmét, hogy erősíteni kell a munkaügyi felügyelőségek létszámát. Elharapódzott a feketefoglalkoztatás, a dolgozók társadalombiztosítási terheinek a késedelmes vagy soha meg nem történő befizetése, lazult a munkavédelmi fegyelem, és nagyon sok munkahelyen nem használták a kötelező védőeszközöket. Ezt a növekvő feladatot kívántuk a korábbinál több létszámmal ellátni, de az MDF javaslata nem találkozott a parlamenti képviselők többségének az egyetértésével.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség költségvetési adataiból kitűnik, hogy nagyon is megtérült volna a jelenleginél több munkaügyi ellenőr felvétele, kiképzése és alkalmazása.

A bevételi előirányzatot közel 50 százalékkal teljesítette túl a főfelügyelőség, 548 millió forint bevétel helyett 816 millió forintot teljesített, elsősorban külföldiek illegális foglalkoztatása és a munkavédelmi előírások megszegése miatt kirótt bírságok révén.

Ugyancsak az MDF képviselői szorgalmazták az Európai Unió országaiban sikerrel alkalmazott aktív szociálpolitika megerősítését, azaz közmunkaprogramokban való részvételtől függővé tenni a szociális segélyezés megítélését. A 2000. évi közmunkaprogramokban mintegy 9 ezer ember dolgozott és tudta ily módon keresettel is kiegészíteni a segélyét. A 2 milliárdos keretet teljes mértékben kiaknázták a pályázó önkormányzatok.

Egy másik költségvetési terület: mind a fővárosban, mind a nagyvárosokban látványos és súlyos szociális probléma a hajléktalanság. Ennek a megoldása elsősorban a helyi önkormányzatok feladata, de az állami költségvetés is segíti a hajléktalanok ápolására, ellátására szerveződő intézmények és szálláshelyek létrehozását. Az erre a célra fordítható összeg 97 százalékát nyílt pályázati út révén használta fel a tárca, és ez tanulságokat rejt magában, amelyeket a következő költségvetési év előkészületei során nyilván hasznosítani fogunk.

Tisztelt Ház! Választókerületem falvaiban az önkormányzatok és az idős emberek várakozással és megnyugvással fogadták a falugondnoki hálózat kialakítását és fejlesztését. A 2000. évre előirányzott összeg nagyon csekély volt, mindössze 230 millió forintot tett ki, amit teljes mértékben felhasználtak. Ebből a nem jelentős összegből nagyon hatékonyan tudják megoldani a szociális alapellátás körébe tartozó gondokat az aprófalvas, illetve a tanyás lakott helyekkel rendelkező települési önkormányzatok.

2000-ben a sajtóban nagy publicitást kapott, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány költségvetésben biztosított kerete már az év elején, februárban kimerült. Akkori hírek szerint az 50 ezer forintnál alacsonyabb összegű nyugdíjból élők számára biztosított kedvezmények miatt fogyott el hamar a tervezett támogatás. A fejezeti indoklásból kitűnik, hogy nem történt aránytalanság az üdülési támogatás felosztása során. 15 ezer volt a nyugdíjas korú kedvezményezett - az összes támogatásban részesülők egynegyede -, és 35 ezer kiskorú gyermek, valamint 2 ezer diák kapott üdülési támogatást. Ők az összes támogatott létszám 64 százalékát tették ki. Az üdülési támogatást elnyertek 11 százaléka volt segélyezett vagy gyermekei nevelése miatt szociális ellátásban részesülő szülő.

Végezetül röviden a mozgáskorlátozottak támogatásával kapcsolatban mondanék néhány szót. Nyilván sok-sok területről lehetne beszélni, el is hangzott több, véleményem szerint is jogos kritika. Én annyit szeretnék elmondani, hogy a mozgáskorlátozottak támogatására eredetileg 4,3 milliárd forint volt a költségvetésben, mely összeget az árvízi katasztrófahelyzet pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében a kormány 2000 májusától 4 milliárd forintra csökkentett. Ezt a keretet a mozgáskorlátozottak lakásátalakítási támogatása, közlekedési és gépjárműszerzési támogatása, az orvosi vizsgálati díjak fedezése teljes mértékben kimerítette. Az árvízi helyzet forrásigénye valóban indokolta a költségvetési támogatások visszafogását, de joggal vetődhet fel az a kérdés, hogy helyes volt-e valamennyi kiadásból lecsípni. 2000 májusában már lehetett arra számítani a költségvetési bevételek havi összege alapján, hogy bevételi többlet keletkezik. Ennek a többletnek az ismeretében talán el lehetett volna kerülni azt, hogy a mozgáskorlátozottak támogatására előirányzott összegek ugyanolyan mértékben csökkenjenek, mint bármely más kiadási tétel, holott a mozgásukban korlátozottak kiszolgáltatottsága, a költségvetési támogatásra történő ráutaltsága nem ugyanolyan mértékű, hanem jóval erősebb.

(15.40)

Ez az utolsó gondolat erősítse azt, hogy természetesen nemcsak ez a vita, de ez a költségvetés is sok-sok tanulsággal szolgált számunkra is, és nyilván ennek ismeretében kell majd elkészíteni a következő évi költségvetést.

Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Vojnik Mária tapsol.)

Forrás: parlament.hu