DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Egy politikai vitanapról, ahol órákon át ömlik a szó, érdemben vagy nagyon pontos szövegelemzéssel, vagy adatok, tények alapján lehet hihetőt mondani.

Számunkra nagyon kívánatos, mert nagyon érdekes lenne a vita lényegének szövegelemzéssel való feltárása. Erre az Országgyűlés hiteles jegyzőkönyve meg is adja az alapot. Az idő szorítása sajnos nem teszi lehetővé a szövegelemzés és az abból adódó konzekvenciák ismertetését.

Egy soha nem említett motívumra most mégis felhívom a figyelmet. Arról van szó, hogy a hiteles jegyzőkönyv nemcsak a felállva elmondott, az egész közönségnek szóló szöveget tartalmazza, hanem mindent, ami adott pillanatban a parlamentben bármilyen módon elhangzik és meghallható. Ezek a magánközbeszólások elemzésünk szerint fontos és érdemi vitaréteget jelentenek.

A zárójeles megjegyzések és magatartásformák nyomon követése nyilvánvalóvá teszi a vita valóságos indulati szerkezetét. Ez pontos képet rajzol a vitázókról. Érdemes lenne ezért legalább egyszer a zárójeles megjegyzések és magatartásformák folyamatos átolvasása. Általa nemcsak a politikusok nézhetnek tükörbe, hanem a választók is megismerhetik jelöltjük valóságos politikai, emberi arculatát.

Tisztelt Képviselőház! A "vita" szó, mint tudjuk, latinul életet jelent. A magyar nyelvalkotás egyik kiváló találata, hogy míg a latinból sarjadzott francia a "vita" szót megtartotta, vagy a "vitae" szót megtartotta eredeti "élet" jelentésében, addig a magyar a latin "élet" szóból vezette le annak a folyamatnak a megnevezését, amely két vagy több személy véleménycseréjét, valamely fontos kérdés eldöntésére vonatkozó közös gondolkodást, ha kell, gondolati, szellemi küzdelmet jelent, hiszen ez a közös gondolkodás, ez a szellemi-gondolati küzdelem jelenti az élet lényegét, annak jó vagy rossz döntéseit.

Vajon ilyen vita volt-e a szóban forgó politikai vita? Kétségtelenül ilyen vita lehetett volna, hiszen e politikai vitanap alapja, lényege a kormány hároméves munkájának értékelése volt.

Egy bármely munkáról folyó véleménycseréhez, szellemi küzdelemhez pedig mindenekelőtt tudni kell, mi volt annak a munkának a célja, szándéka és eredménye, adott-e ehhez anyagot a kormány.

Most csak a következőket soroljuk: adta természetesen a kormányprogramot. Ennek a vitanapnak az érdekében a kormány a hagyományos írásos anyagokkal is, valamint CD-változatban is rendelkezésre bocsátotta azokat a dokumentumokat, melyek azt tartalmazzák, mit miért tett a kormány a vitára kerülő három esztendő alatt.

(20.00)

Ezt a hatalmas anyagot a résztvevők megkapták. Mindez elméleti és gyakorlati, gondolati és számszerű alapot, talajt biztosított a véleménycserére, a szellemi küzdelem, az értékelés, a konzekvenciák számára, a jelentős gondolatokat szülő, éltető vita számára.

A jó vitához a kormány nemcsak anyagot, adatokat nyújtott, hanem rendelkezésre álltak a kompetens személyek is, a miniszterelnök és nyolc miniszter, akik 22 hozzászólással vettek részt a munkában, valamint hét államtitkár 16 hozzászólással. Így összesen 16, kormányzatban dolgozó 38 felszólalással vett részt a vitában, reagált az elhangzott véleményekre.

Ezek a számok, adatok azt mutatják, hogy a kormány nagyon komolyan vette az ellenzéket; nem így az ellenzék a kormányt, de érdekes módon, saját magát sem. Megvolt bár a kellő létszám, megvolt a kelleténél gyakorta erőteljesebb indulat is, de hiányzott a felkínált számszerű és gondolati anyag logikus megközelítése, a rendszerszerű véleményalkotás, a gondolatcsere, a szellemi párbaj.

De hogyan is lehetne szó minderről, amikor - csak az említés szintjén - a kormánybeszámolót kezdeményező egyik jeles politikus elmarasztaló minősítésként alkalmazza a rendszertelenül említett területek "átpolitizálását". Meghökkentő dolog ezt éppen a parlamentben, éppen egy politikai vitanapon, éppen egy politikai pártot képviselve hallani. Mindez ugyanis politikai közeget és karaktert jelent, ami lehetetlenné teszi a depolitizálást, és eleve átpolitizálja az itt szóba sem kerülő legkisebb elemet is.

Vajon lehet-e ilyen félrecsúszott, hibás felfogással eleven, éltető vitát folytatni? 1990-től 2001 novemberéig eddig összesen 31 politikai vitanap zajlott le. Kétségtelen, hogy ez új műfaj a parlament történetében. De elegendő alkalom volt már arra, hogy a képviselők megtanulják: a politikai vitanapot a választók érdekében kell lefolytatni.

Köszönöm figyelmüket.

Forrás: parlament.hu