DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Változatlanul az a véleményem, hogy a T/28. számú előterjesztés a médiatörvénynek egy bizonyos részére vonatkozik, új fejezetként, új címként megnyitva a kiskorúak védelmét, és nem foglalkozik sem a kuratóriumokkal, sem a televízió gazdasági helyzetével. Kétségtelen, és valóban foglalkozik azonban bizonyos fogalommeghatározásokkal, így az európai mű fogalmának a meghatározásával.

(11.30)

És az is igaz, hogy a fogalmi meghatározás minden törvényben, minden módosításban nagyon lényeges, és ha itt vannak esetleg módosító indítványok, akkor azokat meg kell tárgyalni, át kell gondolni. Azt azonban, hogy az öncél kifejezést, hogy mi az öncélú, külön meg kellene magyarázni, nem hiszem, mert hiszen maga ez a szó határozza meg, mi is az öncél. A felhozott példa, a Dózsa Györgyről szóló film történelmi eseményt elevenített meg. Valóban, a parasztkirály ott látható megégetése nem volt öncélú. Lehetett volna egyébként az is, csámcsogva ehették volna a kiéheztetett parasztok Dózsa Györgyöt, szóval az is lehetett volna öncélú; mint ahogy öncélú volt, mondjuk, a Dolánszky Macbethje, amely a drámai hatáson bőven túlment, és patakokban folyt a vér, öncélúan. Tehát az öncél meghatározza pontosan azt a fogalmat, amit ez a törvénymódosítás meg kíván fogalmazni.

Amikor arról van szó, hogy a fiatalkorúak mellett ül a szüleje, és ez majd mintegy valami visszatartó hatást gyakorolna, valóban kicsit kétséges lehet, bár gondolom, itt az lehet a törvénymódosítás célja, hogy a félreérthető jeleneteket a szülő megmagyarázza. A legjobb, ha nem is nézik sem a szülővel, sem egyedül, és akkor nincs mit magyarázgatni.

Forrás: parlament.hu