BOTKA LAJOSNÉ, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási és tudományos bizottság 2002. június 12-én megtárgyalta a közoktatásról szóló '93. évi LXXIX. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság döntése szerint 11 igen, 10 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartja a benyújtott törvénymódosítást. A bizottsági ülésen több mint két és fél órás vitában igen nagy aktivitással tárgyalta az előttünk levő törvénymódosításról szóló javaslatot.

A módosítás időszerűségét az ellenzéki képviselőtársaink sem vitatták. A többségi véleményalkotók a módosítást indokoltnak, mértéktartónak, szükségesnek és szakmailag megalapozottnak tartották. A módosításban megjelenő változtatások a kormány programjával összhangban négy területen jelennek meg, a kerettantervvel összefüggő, a tanév kezdésével és befejezésével kapcsolatos, az Országos Köznevelési Tanács további jogállásával, valamint a pedagógusok alkalmazásával összefüggő területeken fogalmaz meg módosításokat.

A bizottság kormánypárti többsége támogatta, hogy a kerettantervre vonatkozó szabályok olyan módon változzanak meg, hogy a kerettanterv kötelezettsége szűnjön meg. Nem módosul a kerettanterv, ugyanakkor továbbra is változatlanul érvényes az iskolatípusonként eltérő kerettanterv. Nem módosul a kerettantervi követelmény sem.

Akkor mi a változás lényege? A változtatás lényege, hogy míg a jelenlegi hatályos szabályok és rendelkezések alapján a kerettantervtől való iskolai intézményi eltérésre egyetlenegy lehetőség van, mégpedig a miniszter egyedi engedélye, addig a jövőben az eltérés lehetőségét az iskola, az adott iskola és az adott iskola fenntartójának hatáskörébe utaljuk.

A kormányprogramban a jogbiztonságot, kiszámíthatóságot, stabilitást és szakszerűséget is megfogalmaztuk.

(17.40)

Ennek az elvárásnak felel meg a bizottság többségi véleménye szerint a tanév kezdésének és a szorgalmi időszak befejezésének törvényi megfogalmazása. A többségi vélemény támogatta, hogy ezentúl törvényi garanciával minden tanévkezdést szeptember első munkanapjához kössük, a szorgalmi időszak befejezését pedig június második hetének utolsó munkanapjához. Úgy ítéljük meg, ez kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi a jövőben a törvényi garanciával együtt a tanév szervezését.

Különösen fontosnak és támogatásra érdemesnek tartjuk az Országos Köznevelési Tanács jogállásának módosítását, mégpedig a tekintetben, hogy minden olyan kérdésben, amely az oktatás stratégiai változását jelenti, immár szakmai garanciaként az Országos Köznevelési Tanács egyetértését, azaz vétójogát a törvény biztosítsa. Ezzel a szakmaiság garanciáját is szeretnénk törvényi szintre emelni. Ezen a ponton jelentős volt a többségi és a kisebbségi vélemények közötti eltérés.

A pedagógusok foglalkoztatásával összefüggő módosítások váltották ki a legkevesebb vitát. Fontos és támogatandó módosításnak tartottuk az idegen nyelven és az idegen nyelvet tanító pedagógusok alkalmazására tett módosító javaslatot, miszerint 2006. szeptember 1-jéig lehetőség van e területen nyelvvizsgával tanítani. Nem örülünk a módosításnak, de szükségesnek tartjuk, ha az iskolák törvényszerű működését szeretnénk garantálni. Nem örülünk, mert továbbra sincsenek nyelvtanárok, akik a mai pedagógusbérekkel és alkalmazási feltételekkel inkább az iskolát választanák munkahelyül.

Különösen támogatjuk a kötelező óra eltörlését, márminthogy a 2000. szeptember 1-jei 20 százalékos béremeléshez kötött 10 százalékos kötelező óra eltörlését, annál is inkább, mert ez a bevezetett kötelező óraemelés valóságos feladatot nem jelentett és a bevezetést is elodázta. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Úgy gondoljuk, hogy ezzel a módosítással és az 50 százalékos alapbéremeléssel együtt a pedagógusok szakmaisága, a közoktatás minőségének a fejlesztését valóban szolgálja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu