SZABADOS TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Ilyenkor, a késő délutáni, kora esti órákban van a közoktatási törvény mindenkori módosításának évadja. Mindig, emlékszem, minden ciklusban ilyenkor, a kora esti órákban szoktunk hozzákezdeni a közoktatási törvény módosításához.

Arra is emlékszem, hogy az elmúlt ciklusban, amikor Pokorni Zoltán elmondta a miniszteri expozéját, tizenketten ültünk a teremben, és főleg azok a képviselőtársaim vettek részt a vitán, akik az oktatásnak nemcsak civilben, hanem a foglalkozásuknál fogva is elkötelezettjei, magyarán mondva az akkori oktatási bizottság tagjai. Hadd jegyezzem meg, örömteli az az érdeklődés, hogy az oktatási törvény módosításának vitáján ennyi kormánypárti képviselőtársam vesz részt.

Mielőtt az előttünk lévő törvény módosításáról szólnék, engedjék meg, hogy szóljak néhány szót arról, hogy amikor mi a Magyar Szocialista Pártban megalkottuk a kormány szakmai, majd ezen alapuló választási programját, ez két év szisztematikus munkájának az eredménye volt. A párt mellett dolgozó oktatási szakemberek, politikusok az országot járva konzultációt folytattak a szakmai érdekvédelmi szervezetekkel, a pedagógusszervezetekkel, a szülői szervezetekkel, a diákokkal, és széles körben vitattuk meg azt, mi is a magyar közoktatás pozitívuma és negatívuma. Készítettünk egy összegzést, egy kórképet, hogyan is néz ki a magyar közoktatás. Arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az 1998 és 2002 közötti ciklus, bár a Fidesz-kormány kifejezetten sikerpropagandaként próbálta eladni ezt az ágazatot, nem hozott döntő, pozitív áttörést. Mi is volt a jellemző, illetve napjainkig is mi a jellemző?

Ha van valami abszolút a magyar közoktatásban, az a változás. A rendszerváltozás óta, amikor kormányok jöttek, kormányok mentek, gyakorlatilag mindig gyökerestül mintha újrakezdődött volna az élet a közoktatásban, mintha előtte lévő kormányok nem lettek volna, mintha nem lettek volna iskolák. Hitvitává silányulva vitáztunk arról, hogy kerettanterv vagy nemzeti alaptanterv, milyen tartalmi szabályozás lenne jó, milyen iskolaszerkezet lenne jó.

A másik szomorú dolog az, hogy a tanulói teljesítmények tovább csökkentek. Pedig minden jel arra mutat vagy a józan ész arra engedne következtetni, hogy csökkenő tanulólétszám mellett a tanulói teljesítményeket igenis lehetne fokozni. Ennek ellenére a nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy bizonyos alapkészségekben a magyar oktatási rendszer ma már nemzetközi összehasonlításban a mezőny végén kullog, bizonyos alapkészségek: szövegmegértés, szöveggyorsaság, olvasási gyorsaság s a többi területén.

Minden ellenkező híresztelés ellenére a pedagóguspálya, a pedagógushivatás rangja nem javult az elmúlt négy évben. Bár történtek lépések - és ezt el kell ismerni - a szakma anyagi elismerésére, és '97 óta rendszeresen reáljövedelem-növekedés következett be, ennek az üteme azonban minden évben elmaradt a versenyszférától, tovább tágult az olló a versenyszféra és a humánszféra között. A tanulói esélyegyenlőtlenség tovább mélyült, és ezen a kerettanterv sem segített. Ezért a programunkban a következőket hirdettük meg.

Az egyik fő jelszavunk, hogy nyugalmat az iskolákba. Legyen vége azoknak az áldatlan és sehová nem vezető vitáknak, amelyek valóban hitvitává tették, hogy valaki a kerettantervre vagy a nemzeti alaptantervre esküdött-e. A másik ilyen: célul tűztük ki a pedagóguspálya presztízsének, rangjának emelését, sőt visszaállítását. A harmadik ilyen célkitűzés az esélyegyenlőtlenségek csökkentése; s a negyedik a szakmai szervezetek tekintélyének és jogainak a helyreállítása.

Nos, hölgyeim és uraim, kedves képviselőtársaim, az előttünk lévő törvénytervezet is ezt célozza, a kormányprogram megvalósítása elkezdődött. Holnap kezdi el tárgyalni az Országgyűlés a 2001-2002-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot.

(18.00)

Ebben fogunk 500 ezer közalkalmazott sorsán anyagilag javítani, benne több tízezer pedagógustársunk és az oktatásban dolgozó több tízezer, nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársunk sorsán. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez az 50 százalékos alapbéremelés történelmi léptékű, a magyar közoktatásban hasonló nagyságú béremelésre még soha nem került sor. És ezt csak az első lépésnek tekintjük!

Ami pedig az előttünk fekvő T/108. számú törvényjavaslatot illeti, ez valóban nem nagy terjedelmű - mint ahogy azt miniszter úr is és az előttem szólók is elmondták -, de néhány olyan dolgot orvosol, illetve néhány olyan dolgon javít, amit a kormányprogramban kitűztünk. Az egyik a kerettantervek nem kötelező voltának törvénybe iktatása. Itt is szeretném elmondani azt, amit a bizottsági ülésen is elmondtam: ez a törvényjavaslat a kerettantervet nem helyezi hatályon kívül. Ez a törvényjavaslat a kerettantervet továbbra is a magyar közoktatás fontos dokumentumának tartja. Egyetlenegy megengedő passzust tettünk a törvénybe, nevezetesen, kihagyjuk az eddigi engedélyt - ami azt jelenti, hogy miniszteri engedéllyel el lehet térni a kerettantervektől -, és a szöveg nem úgy fog szólni, hogy "miniszteri engedéllyel", hanem úgy, hogy "el lehet térni a kerettantervtől", ha valaki, valamelyik pedagógus közösség vagy fenntartó úgy gondolja, hogy az azonos célt másként jobban el lehet érni. De itt is szeretném leszögezni, hogy a követelményekből nem engedünk. Nem engedünk, mert a követelményeket kerettanterv nélkül vagy kerettantervvel teljesíteni kell.

Szeretnék itt valamit megjegyezni. Erről a pulpitusról mondta el az elmúlt ciklusban Pokorni Zoltán akkori miniszter úr, amikor a nemzeti alaptantervet nem tette kötelezővé, hogy a nemzeti alaptanterv nagybecsű dokumentum, amelyet továbbra is értékén fogunk kezelni. Aztán tudjuk, hogy mi lett a nemzeti alaptanterv sorsa, még azt a kötelező minimumot sem volt hajlandó a kormány felvállalni, ami a mai napig is előírás a közoktatási törvényben, nevezetesen, hogy háromévente felül kell vizsgálni. Kedves fideszes képviselőtársaim, ez bizony elmaradt. Mi azt ígérjük, hogy a kerettantervvel kapcsolatos törvény adta feladatainkat nem fogjuk elhanyagolni.

A másik változtatás - amiről nem szeretnék sokat beszélni - a szorgalmi idővel kapcsolatos. Akár hiszik, akár nem, ez valóban elemi igényük volt az iskoláknak, és egy magára valamit adó oktatási rendszerben tényleg nem normális dolog, hogy augusztus 28. és szeptember 3. között bármikor lehet iskolát kezdeni. Számomra, pedagógus számára a tanévnyitó ünnep, amit a volt kormány is mindig elismert azzal, hogy a mindenkori minisztere - vagy Pokorni úr, vagy Pálinkás úr - a tanévnyitó értekezleten valamelyik iskolában elmondta a maga politikai beszédét. De attól ünnep valami, hogy tudjuk, melyik napon van, ezért a tanévkezdést és a tanévzárást fixáljuk a törvényben. A tanév zárónapját is szeretnénk rögzíteni, ezzel kapcsolatban már be is adtunk képviselőtársaimmal egy módosító indítványt, hogy azok az aggályok is elmúljanak, amit fideszes képviselőtársaink a bizottsági ülésen felvetettek.

A magam részéről a legnagyobb jelentőségűnek a kerettantervek kötelező voltának megszüntetése mellett az Országos Köznevelési Tanács jogainak visszaállítását tartom. Itt valóban - ezt mondtam el a bizottsági ülésen is - döntő különbség van a parlamenti patkó két oldala között. Önök, kedves ellenzéki képviselőtársaink, úgy gondolják, hogy egy korlátlan hatalmú miniszter Budapestről, a Szalay utcából vígan el tudja ezt a hatalmas intézményrendszert - amit magyar közoktatási rendszernek nevezünk - irányítani. Mi meg azt hisszük, hogy a miniszter nem tévedhetetlen, ezért kellenek azok a fékek és szakmai korlátok, amelyek a mindenkori miniszter ilyetén való hatalmát korlátozzák. Úgy érezzük, hogy az Országos Köznevelési Tanács - amely a magyar közoktatás reprezentatív szakmai, illetve érdekvédelmi szervezeteiből áll - ezt meg fogja oldani.

Most nem sorolom fel, mert mindnyájan tudjuk - ezért az általános vitában nem akarom felsorolni -, hogy milyen jogosítványai lesznek az Országos Köznevelési Tanácsnak, de egyet azért szeretnék kiemelni, azt, hogy az oktatási jogok miniszteri biztosának a kinevezése előtti javaslattétel is az Országos Köznevelési Tanács joga lesz. S egy módosító indítvánnyal még azt is szeretnénk pontosítani, hogy a miniszteri biztosi hivatal költségvetésének a javaslata is az Országos Köznevelési Tanács hatásköre legyen. Tehát ez valóban tekintélyes, akár a miniszteri hatalommal is szembeszállni képes miniszteri biztosi hivatal legyen.

Az óraszámokkal kapcsolatban csak annyit jegyzek meg, hogy annak idején, az elmúlt ciklusban elmondtuk az aggályainkat, amikor két órával felemelték a kötelező óraszámokat. Elmondtuk, hogy a pluszidőt a kívánt módon nem lehet igazán szakmai munkával kitölteni, valamint hogy az akkori óraszámnövelés a 20 százalékos béremelés 10 százalékkal való csökkentésével ért fel, és nem volt mögötte igazi szakmai indok, hanem csak a tanárok munkájának a növelése volt a cél.

Az idegen nyelv C típusú nyelvvizsgával való tanításának 2006. szeptember 1-jéig történő megengedése nem öröm számunkra. Tisztában vagyunk vele - és ebben Schmidt képviselő úrral teljesen egyetértek -, hogy ez nem növeli a minőséget, ez tény és való. De a kérdés nem is úgy merül fel, hogy a vidéki kisiskolák ajtaján ezrével, százával vagy akár tucatjával kopogtatnak a jobbnál jobb angol-, német- vagy franciatanárok, hanem egész egyszerűen arról van szó - mint azt ön is tudja, képviselő úr -, hogy számos iskolában még C típusú nyelvvizsgával, középfokú nyelvvizsgával bíró kollégát is nehéz szerezni. Ennek a határidőnek a kitolása nem öröm, hanem szakmai kényszer, de inkább választjuk ezt az utat, semmint hogy arra kényszerítsük az igazgató kollégákat, hogy törvénytelenül működtessék az iskolákat.

Kedves Képviselőtársaim! Igazán nagy öröm számomra, hogy ez a kormány úgy kezdi el négyéves kormányzását, hogy ilyen nagy hatású béremelést hajthat végre, és büszke vagyok arra, hogy oktatási szakemberként, oktatáspolitikusként szavazatommal hozzájárulhatok ennek a törvénynek az elfogadásához - illetve a másik törvényéhez is -, és arra kérem önöket, kedves ellenzéki képviselőtársaim, ha tartják magukat az eredeti véleményükhöz, hogy a pedagógusokat, az iskolát támogató törvényeket meg fogják szavazni, hogy csupa igeneket lássunk az önök részéről.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu