DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a kormány részéről néhány kiemelt vitapontot illetően válaszoljak az általános és a részletes vitában elhangzott hozzászólásokra.

A vita során elhangzottak közül kiemelek néhány olyan kérdést, amelyek teljesen érthetően egyébként visszatérően felmerültek. Ezek a főtisztviselői rendszerhez, valamint a főtisztviselők jogállásához kapcsolódó szakmai garanciák bevezetése, az államtitkári kar főtisztviselői kinevezése, az úgynevezett szerzett jogok fenntartása és védelme, valamint az e körben lefolytatandó érdekegyeztetési eljárás.

Éles megfogalmazások hangzottak el természetesen az ellenzéki oldalról a rendelkezési állomány jelenleg még ötéves időtartamának két évre történő csökkentéséhez kapcsolódóan. Döntően az alkotmányügyi bizottság keretében lefolytatott viták során több alkalommal felvetették képviselőtársaim, hogy a rendelkezési állomány ötéves időtartama a már kinevezett főtisztviselők, valamint a központi tisztek vonatkozásában egyfajta szerzett jognak tekinthető, így az Országgyűlés azt nem változtathatja meg. Ehhez kapcsolódóan azt is megfogalmazták, hogy a rendelkezési állomány időtartamának csökkentése sérti a jogbiztonságot, és a módosítás elfogadása hátrányosan érintené a korábban kinevezetteket.

Szeretném kiemelni és megerősíteni, amit a parlamenti vitában és az expozéban is elmondtam, hogy senkinek a joga nem csorbul, mivel a jelen törvénymódosítás csak a hatálybalépés után rendelkezési állományba helyezett főtisztviselők és központi tisztek esetében csökkenti két évre ezt az időtartamot. Ha ez a megoldás nem lenne alkotmányos vagy jogszerű - ahogyan ezt az ellenzéki képviselőtársaim visszatérően állítják -, akkor hasonló megfontolások alapján korábban az előző kormány sem vezethette volna be 2001. július 1-jétől a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget vagy nem írhatta volna elő kötelezően a közigazgatási szakvizsgát, ugyanis ezek a módosítások megváltoztatták a köztisztviselők jogviszonyát. Hasonló jellegű módosításokra, és a munkavállalók jogállását érintő jelentős változásokra egyébként számos esetben volt már korábban példa.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az elmondottak is azt támasztják alá, hogy a fenti módosítások kiállják az alkotmányosság és a jogállamiság legszigorúbb próbáját. Az általános vita keretében az ellenzéki képviselők azt is felvetették, hogy az államtitkári kar miért alanyi jogon kerül be a főtisztviselői karba, és miért nem biztosít a javaslat lehetőséget, hogy mindez kérelmükre és szabad elhatározásuk alapján történjék.

Ehhez kapcsolódóan szeretnék rámutatni arra, hogy az államtitkárok is csak abban az esetben lesznek a főtisztviselői kar tagjai, ha megfelelnek a törvényben előírt magas szintű feltételeknek, amelyeket egyébként ez a módosítás meghatároz. Mindez egyébként nem történhet akaratuk ellenére, mivel senki sem köteles elfogadni az államtitkári jogviszonyt, illetőleg kinevezést.

Az államtitkárok pályázat nélkül történő bekerülésének egyébként az az alapja, hogy az ilyen állami vezetői tisztségben dolgozó magas szintű köztisztviselők munkájuknál, felelősségüknél fogva tagjai kell legyenek a közigazgatás legfelső szintű szakmai elitjének, mivel a főtisztviselők szakmai munkáját döntően ők fogják össze, ők irányítják. Ebből fakadóan éppen az okozna problémát, és vetne fel gondokat, hogyha az államtitkári kar tagjai nem tartoznának a főtisztviselői karba.

(10.50)

Mindezt egyébként a jelenleg hatályos szabályozás is így kezeli, mivel a korábbi államtitkárok többségét a korábbi kormány beemelte a főtisztviselői karba.

Őszinte érdeklődéssel figyeltem a Gémesi György képviselő úr által felvetetteket, hogy a törvényjavaslatban szereplő kérdések mellett foglalkozni kellene a közigazgatás személyi állományának helyzetét erősítő javadalmazási kérdésekkel, az önkormányzatok illetményének javításával. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Kontrát Károly képviselő úr is, aki a köztisztviselőket érintő 30 százalékos szorzóemelés mielőbbi bevezetését érintette. Örülök ezeknek a felvetéseknek, mivel magam is egyetértek azzal, hogy még sokat kell tennünk a köztisztviselők általános helyzetének javításáért, a javadalmazási pozíciók megerősítéséért. Az e körbe tartozó javaslatokat a szociális partnerekkel együttműködve a köztisztviselői törvény felülvizsgálata keretében ki fogjuk dolgozni és azt törvénymódosításként szintén a tisztelt Ház elé fogjuk hozni.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ezúton is köszönetet mondjak a bizottsági, valamint a plenáris ülésen részt vevő képviselőknek, akik támogatták és javaslataikat elmondták az Országgyűlés előtt. Szeretném önöket tájékoztatni arról és ugyancsak megköszönni a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete elnöksége, a Magyar Közigazgatási Kar elnöksége, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége és a Jegyzők Országos Szövetsége javaslatait, amelyek egyetértettek a módosítással. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu