GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valahogy én is úgy vagyok, mint Kósa Ferenc, hogy nagyon sokat hezitáltam azon, hogy szóljak, ne szóljak, vagy egyszerűen itthagyjam ezt a vitát, mert engem mélységesen bánt és mélységesen sért, és én megpróbálom elmondani - talán megérti Szabó Erika is -, hogy amit ön elmondott, az miért sért nagyon sok embert, aki a baloldaliságot vállalja.

Igenis sért az, hogy kinek van joga egy kitüntetést alapítani, és igenis sért, amikor Horváth János, általam nagyra becsült képviselőtársam azt mondja, hogy mi alkalmasabbak lennénk arra, hogy egy ilyet tegyünk vagy ilyet előterjesszünk. (Dr. Horváth János: Én nem mondtam!) Szó szerint ezt mondta, kedves képviselőtársam: alkalmasabbak lennénk - így használta. (Dr. Horváth János: Nem mondtam! Akkor sem mondtam ilyet!) Megnézzük a jegyzőkönyvet, majd amikor kihozzák. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Az már késő!) A köztünk lévő barátság miatt majd én ezt ki fogom keresni, és majd megbeszéljük. (Körömi Attila: Nézzük meg most!) Vissza tudjuk keresni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Miért nem lehet megnézni? - Nem erről szól!) De erről volt szó. (Az elnök csenget.) Nagyon sok hozzászóló azt mondta, hogy vonjuk vissza, mert nekünk ehhez nincs erkölcsi tőként. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.)

Szóval, hadd mondjam el önöknek... - én türelmesen vártam több órán keresztül, engedjék már meg, hogy én is elmondjam! (Körömi Attila: Minden így kezdődik, hogy kiforgatjátok a másik szavait! - Az elnök ismét csenget.) Bocsánatot kérek.

Forrás: parlament.hu