ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! Az újdonsült magyar demokrácia tizenkét évében nem először zárták le tüntetők az Erzsébet hidat. Az önök padsoraiban ülnek ma azok az SZDSZ-es és MSZP-s politikusok (Dr. Géczi József Alajos: Mi nem!), akik akkor elsőként rohantak a barikádra kormányt dönteni. (Moraj és közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Így van! - Dr. Géczi József Alajos: A szocik nem! - Az elnök csenget.) Az önök kétszínűségét, tisztelt miniszter asszony, mi sem mutatja jobban, mint hogy most azokra mutogatnak nagy garral, akik sem akkor, sem most nem voltak ott a barikádokon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az Erzsébet hídon lezajlott eseményeket értékeljük, ki kell mondanunk: az ország békéjét és nyugalmát megteremteni a mindenkori kormány felelőssége. A békét és a nyugalmat pedig, tisztelt képviselőtársaim, nemcsak rendőri eszközökkel lehet megteremteni, időnként némi politikai előrelátással is.

Akkor, amikor a 2002-es országgyűlési választások után Magyarországon olyan helyzet alakult ki, hogy önökre az országban több mint két és fél millió ember nem szavazott, hogy az országgyűlési választások második fordulójában a 176 egyéni választókerületből 95-ben, tehát a többségben a nemzeti oldal jelöltjei nyerték meg a választást, akkor az önök politikai felelőssége minden eddigi kormány felelősségénél jóval nagyobb. Lett volna módjuk arra az elmúlt esztendőkben, az elmúlt hónapokban, hogy mérlegeljék ezt a politikai felelősséget, és több alkalommal is hozhatott volna a parlament olyan döntést, hogy megőrzi a szavazólapokat, elvégzi azok újraszámlálását (Moraj és közbeszólás az MSZP soraiban: Kilencedszer is!), és tisztelt miniszter asszony, ha önöknek nincsen titkolnivalójuk, akkor ebből az újraszámlálásból önök politikailag is megerősödve kerültek volna ki. (Folyamatos zaj.)

Mindehhez képest, tisztelt miniszter asszony, önök lesöpörték az asztalról a törvényes kezdeményezéseket, és akkor pedig, amikor az Erzsébet hídon demonstrációra került sor (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akkor mindezt nem rendészeti ügyként, hanem politikai ügyként kezelték...

Forrás: parlament.hu