BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mai napirend utáni hozzászólásomban egy nagyon fontos kérdést szeretnék megvilágítani, egy olyan kérdéskört, amely ma még Magyarországon ugyan gyermekcipőben jár, várhatóan azonban rövid időn belül akár nemzetgazdasági jelentőséggel is bírhat.

Hazánk természeti kincsei közül kiemelkedik termálvízkincsünk, amelyre méltán lehetünk büszkék, hiszen a világ öt legnagyobb hévízkészlettel rendelkező országa közé tartozunk. Érdemes egy pillanatra végigtekinteni a vezető grémiumon, amelyben három gazdasági nagyhatalom, Japán, Olaszország és Franciaország foglal helyet; mellettük két kisebb állam, Izland és Magyarország.

Megvizsgálva a termálvízben rejlő geotermikus energia hasznosításának helyzetét, érdekes megállapításra juthatunk. Az előbb említett nemzetek közül Japán és mellette Izland az, amelyek a legjobb úton haladnak, a legrégebb óta foglalkoznak a geotermikus energia hasznosításának lehetőségével.

(17.30)

Izland több mint hetven éve kutatja e megújuló energiaforrás hasznosítási lehetőségeit, olyan összetett rendszereket fejlesztett ki, aminek köszönhetően az áramfejlesztéstől a távfűtésen át, a melegvíz-szolgáltatáson keresztül a termálfürdők üzemeltetéséig számtalan útját találta meg annak, hogyan válthatják ki az igen költséges fosszilis energiahordozókat.

Meggyőződésem, hogy a két állam szoros együttműködése, közös vállalatok létrehozásának támogatása olyan előnyöket hozhat Magyarország számára, amely mindannyiunk közös érdeke. Bizonyára ez a cél vezette a két állam kormányainak gazdasági minisztereit, amikor 2001 szeptemberében államközi megállapodásban rögzítették az együttműködés részleteit. Ennek a dokumentumnak képezte fontos részét a Magyar-Izlandi Geotermikus Tanács felállítása.

Az elmúlt napokban Reykjavíkban jártam, és sikerült találkoznom Izland gazdasági miniszter asszonyával, aki arról tájékoztatott, hogy az izlandi kormány már kijelölte azt a személyt, aki ennek a felállítandó szervezetnek az izlandi delegáltja, viszont Magyarország még sajnos mind a mai napig ennek a kötelezettségének nem tett eleget. A közös szervezet mielőbbi felállítását indokolja többek között az is, hogy olyan közös munkák indulhatnának meg rövid időn belül, amelyek a hazai önkormányzatok és gazdálkodók, valamennyi magyar polgár számára előnyös eredményeket hozhatnak a környezetvédelem, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítása terén egyaránt.

Az első ilyen program az Európai Unió támogatásainak VI. fejezetében található támogatási forrásokhoz kötődik. Ennek segítségével 350 ezer euró, azaz közel 90 millió forintos támogatással elkészülhet egy megvalósíthatósági tanulmány, amely Magyarország első geotermikus erőművének megépítését alapozná meg.

Ezzel párhuzamosan bekapcsolódhatnánk egy 50 millió euró nagyságrendű - 12,5 milliárd forintos - beruházási programba, amely az európai energetikai program részeként vissza nem térítendő támogatással segítené a közép-európai országokban megvalósuló geotermális fejlesztéseket. Ennek segítségével megépíthetnénk Magyarország első geotermikus minierőművét, ami óriási lépés lenne a hazai energetika és a környezetvédelem területén.

Ezekhez az alapokhoz azonban csak akkor férhetünk hozzá, a hazai tudományos élet képviselői, valamint a gazdasági élet szereplői, amennyiben a magyar kormány aláírja az Európai Unió Altener-programjához csatlakozó nyilatkozatát. Ebben a kérdésben sürgős lépéskényszerben vagyunk, hiszen ha sokáig késlekedik az ország vezetése, akkor lemaradunk ezekről a támogatásokról.

Végül engedjék meg, hogy még egy nagyon fontos kezdeményezésről ejtsek néhány szót. Az elmúlt év őszén a parlament idegenforgalmi bizottságának gyógy- és termálturizmus albizottsága tárgyalta és támogatta egy kutatócsoport javaslatát, amely Magyarország hidrogeológiai viszonyainak részletes feltérképezésére és feldolgozására irányult. Ezen adatok felhasználásával olyan regionális modell készíthető, amely alapját képezheti minden további, Magyarország hévízkészletével kapcsolatos fejlesztésnek. A modell segítségével a magánbefektetők jelentkezése, önkormányzati beruházások megindítása előtt az ország bármely pontján előre meghatározható, hogy milyen hőfokú és milyen hozamú kutakkal lehet számolni. Ezen is túlmutató jelentősége a modellnek, hogy segítségével nyomon lehet követni az ország valamennyi működő kútjának vízfelhasználását, ezáltal a vízbázis állapota folyamatosan ellenőrizhető.

Nagyon fontos volna tehát e három feladat mielőbbi teljesítése, magyarul: kijelölni azt a személyt, aki a közös Magyar-Izlandi Geotermikus Tanács magyarországi képviselője lesz, aláírni az Európai Unió Altener-programjához való csatlakozást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), illetve kiírni e regionális modell kialakítására vonatkozó pályázatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu