KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ott folytathatom, ahol Göndör István abbahagyta, bár néha nagyon nehéz feladat triviális számtani igazságot megértetni olyanokkal, akik nem hajlandók számolni.

Közhely, hogy egy családnak, egy személynek, egy keresőnek a kereseti viszonyai attól függenek, hogy hogyan alakul a bére, tehát milyen a béremelkedésének a mértéke, hogy milyen az infláció, és milyen adópozíciókat biztosít neki a mindenkori költségvetés.

Ha abba a helyzetbe kerültünk - és ebbe a helyzetbe kerültünk -, hogy a családtámogatás és az adórendszer egymásra csúszott, akkor ezek után kétségtelenül a családok helyzetét nem csupán a béremelkedésből, az inflációból és a családtámogatási rendszerből kell kiszámolnunk, hanem bele kell számolnunk, bele kell kevernünk az adórendszert is. De akkor - dettójel ahhoz, amit Göndör István elmondott - tessék nekem elhinni, hogy az adózó magyar állampolgárnak teljesen mindegy, hogy gyermektámogatás címén fizet kevesebb adót, vagy azért, mert a költségvetés úgy számít bevételekre, hogy az adósávokat széthúzza, vagy azért, mert esetleg a minimális bér adózását megszünteti! Ezek mind jövedelmet növelő tényezők, legfeljebb igazságosabb társadalmi elosztásban, és a családra való célzottságot pedig a családi juttatások igazságosabb emelésével próbáljuk meg elérni.

A 20 százalékra nem kívánok visszatérni, mert méltatlan belemenni egy olyan ellenzékkel ebbe a vitába, amelyik négy éven keresztül egyetlen fillért sem adott, most pedig lökögeti itt az asztalon a 20 százalékot, hogy miért csak ekkorka! Hát, csak ekkorka! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu