DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2001-es költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés és az Állami Számvevőszék vizsgálata tulajdonképpen két nagy témakört ölel fel, mint általában az ilyen csoportosításoknál ezt, gondolom, természetesnek vehetjük.

Az egyik a forma, tehát jelesül, hogy a költségvetés végrehajtása mennyire felelt meg az eljárási szabályoknak, milyen az egyezősége, milyen az összehasonlíthatósága, milyen az áttekinthetősége; a másik, hogy a költségvetés mint eszköz mennyire szolgálta azt a célt, amelynek a társadalom rendelte, jelesül a gazdaság fejlődésének és a társadalom jobbításának.

A szűkebb területemet tekintve örömmel olvastam az Állami Számvevőszék jelentését, hogy a volt Közlekedési és Vízügyi Minisztériumnak a formai fegyelmét az ÁSZ megfelelőnek találta, a 2001-es végrehajtás során sem a megállapítási része, sem az ajánlati része erre a volt tárcára marasztaló megállapításokat nem tartalmaz; olyannyira nem, hogy a javaslati részben ezeken a szakmai területeken számottevő javaslatot az utódminisztériumok számára sem fogalmaztak meg.

A 2001-es költségvetés e területen történő végrehajtásának gyakorlati részét tekintve viszont úgy gondolom, akkor korrekt vagy legalábbis érthető a bemutatás, ha nem egy évet szakítunk ki, hiszen infrastruktúra fejlesztéseknél nagyon nehéz 12 hónapos naptári időre megnézni elsősorban a trendeket; a különböző folyamatok vizsgálata ad számunkra eligazítást. Figyelemmel arra, hogy ez nem egy négyéves beszámoló, hanem egy egyéves munkát értékel, engedjék meg, hogy csak néhány számot az előbb említett trendek jelöléseként vagy jellemzéseként elmondjak.

A közúthálózat-fejlesztésében a gyorsforgalmi utaknál, ha a felújításokat is nézzük, a korábbi négyéves ciklusnak a mintegy 137 milliójával szemben 246 milliót költöttünk el. Ennek egyébként a jelentős része állami volt, ellentétben a korábbi ciklussal, ahol nagyon jelentős volt a koncessziós tartalom, amire engedelmükkel még majd visszatérek. Ha az összes közúthálózat-fejlesztést nézzük, akkor 1995 és 1998 között mintegy 334 milliárd, az elmúlt három és fél-négy évben 539 milliárd forint ráfordítást állapíthatunk meg.

Jelentős volt a vasúthálózat-, eszközparkfejlesztésben és a -felújításban is az előrelépés, hiszen 138 milliárddal szemben mintegy 260 milliárdot költöttünk el erre a célra.

Mielőtt azt a jogos észrevételt megkapom, hogy a túlzott önbizalom nem helyes dolog, ennek megelőzése érdekében nagyon gyorsan hozzáteszem, hogy természetesen ezek sem elegendőek, ezek a számok nem azt jelentik, hogy minden feladatot elvégeztünk, pusztán a fejlődési trendet szeretném ezekkel érzékeltetni.

(15.40)

Összességében: ha a közlekedés fejlesztését nézzük, akkor azt látjuk, hogy a korábbi ciklus 505 milliárdjával szemben a polgári kormány mintegy 900 milliárd forintot költött erre a célra.

Meggyőződésem szerint hasonlóan jók a trendek az árvízvédelem, a vízügy területén is, ahol - inkább naturáliában mondom, mert az talán jellemzőbb - az 1995-98 közötti mintegy öt-hét kilométerrel szemben az elmúlt három és fél évben több mint kétszáz kilométer fővédvonalat sikerült létrehoznunk. Ezekben a teljesítményekben természetesen nincsenek benne a mindenki által ismert természeti katasztrófákkal kapcsolatos többletkiadások, amelyek az elmúlt években az egész társadalom számára komoly terheket jelentettek.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az infrastruktúra fejlesztésében nemhogy éves, de még négyéves ciklusidőket is nehéz kiszakítani. Ezeknek a fejlesztéseknek természetesen megvolt az előzményük, a lassításuk vagy a gyorsításuk, csakúgy, mint az ebben az évben kezdődött új kormányzati ciklusban is megvan a reményeink szerint hasonló ütemben létrejövő fejlesztések előzménye is.

Ma elsősorban a vezérszónoki beszédekben hangot kapott olyan vélemény is, hogy az általam előbb említett formai és tartalmi vagy cél- és eszközrendszerben hozzá kell számítani a költségvetési tételekhez azokat az infrastruktúra-fejlesztéseket is, amelyek a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozásában kerültek vagy kerülnek végrehajtásra. Ezeknek a megítélése természetesen nem fér bele egy ilyen időkeretes hozzászólásba, de a végeredmény mindenképpen adott. Ha azonban egy ilyen összevetést elvégzünk, abban az esetben akkor vagyunk korrektek, ha nemcsak a költségvetés és a banki finanszírozás, hanem a költségvetés és a koncesszió párosítását is megnézzük. Veres képviselőtársam vezérszónoki beszédében hivatkozott a napirenden nem szereplő, de fogalmilag kétségtelenül idetartozó, az ÁSZ tevékenységéről szóló jelentésre is, amelyben igen részletesen szerepel a korábbi évek koncessziós gyakorlata, közte az infrastruktúra fejlesztése során alkalmazott koncessziós megoldások is.

Az Állami Számvevőszék ezen vizsgálatok során megállapította, hogy a korábbi években létrejött koncessziós konstrukciók nem szolgálják Magyarország sem gazdasági, sem társadalmi érdekeit, azok tulajdonképpen sem anyagilag, sem kihatásukban nem feleltek meg azoknak a céloknak, amelyek érdekében annak idején az ezt megalkotók helyesnek vélték felhasználni. Félreértés ne essék, nem a koncesszióval mint jogintézménnyel van a hiba, hanem annak a gazdasági tartalmával.

Nem akarjuk a jelenlévőket untatni a mindnyájunk által ismert példákkal, de azt szeretném megjegyezni, hogy nemcsak az M5-ösről van szó, hiszen annak a rendkívül hátrányos kihatásait ismerjük, ez Európa talán legdrágább autópályája, hanem vonatkozik ez a koncesszióban megvalósított vasút-villamosítási projektekre is és más kisebb koncessziós dolgokra is. Kérem mind képviselőtársaimat, mind azokat, akik megítélik az elmúlt négy év infrastruktúra-fejlesztési és finanszírozási gyakorlatát, hogy ezt ne csak önmagában, hanem - egyebek mellett - például a koncesszióval összevetve is értékeljék.

Engedjék meg, hogy a rendelkezésemre álló 55 másodpercben még egy dologra kitérjek. A nap folyamán ugyancsak elhangzott a főváros közlekedése kapcsán, hogy ki mit mulasztott, tett, illetve mit kellett volna tennie. Reméltük, hogy közismert, de ha nem, akkor engedjék meg, hogy elmondjam, a budapesti közlekedési szövetség létrehozására a polgári kormány három éve készen áll. Ehhez biztosítottuk a költségvetési pénzeket, többször személyesen megkerestük a főváros vezetését, akik mindig újabb és újabb, a témához szorosan nem kapcsolódó feltételeket kaptak. Azzal, hogy létre kellett volna hozni és sokkal jobb lenne, ha működne, gondolom, mindnyájan egyetértünk. Meggyőződésem, hogy az elmúlt négy év alatt - így a 2001-ben is - folyó infrastruktúra-folyamatok fejlődése az egész ország és az egész társadalom szempontjából létfontosságúak, és a jelenlegi kormány reményeink szerint ezt így is fogja kezelni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu