JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló képviselőtársam azt mondta, hogy a 2001. év jó év volt. Ezzel szemben azt kell hogy mondjam, hogy a 2001. év nem volt jó év. Én ezt a megállapításomat most leszűkítem az önkormányzatokra; azért az önkormányzatokra, mert ezzel a kérdéskörrel szeretnék foglalkozni a hozzászólásomban.

(15.20)

Először is azzal szeretnék foglalkozni, hogy az államháztartáson belül a helyi önkormányzatok szerepe, pozíciója hogyan alakult a 2001. évben. Az első megállapításom az, hogy az önkormányzatok feladatai folyamatosan bővültek. Ez a bővülés az önkormányzati rendszer létrejöttétől kezdve folyamatos. Volt időszak, amikor felgyorsult a feladatbővülés, a ’95-96-os évben, majd kevesebb feladatot kaptak, majd a feladatbővülés 2000-2001-ben újból felgyorsult.

Hogy csak néhány dolgot mondjak, ami jelentős pénzügyi terhet is jelentett a feladaton, a feladat végrehajtásán túl: az egyik ilyen a köztisztviselői bérek jogos, indokolt, jelentős emelése; a másik a hulladékgazdálkodási törvény előírásai; a vízgazdálkodási törvény előírásai; a szociális törvény módosításai. Ezek mind olyan tételek voltak, amelyek az önkormányzatoknak többletfeladatot és többletkiadást jelentettek.

A második megállapításom az, hogy az önkormányzatok államháztartáson belüli pénzügyi részesedése folyamatosan csökken, így a 2001. évben is csökkenés tapasztalható: 2001-ben - számvevőszéki adatok szerint - az államháztartáson belül az önkormányzatok bevételei a 20 százalékot alig haladták meg. Ez a két dolog, az államháztartáson belüli részesedés, ugyanakkor az állami feladatokból az egyre nagyobb részesedés, úgy gondolom, olyan ellentmondást tartalmaz, amely rossz tendenciát mutat, amely, úgy gondolom, hosszú ideig nem tartható. Tehát ha több feladatot kapnak az önkormányzatok, szükséges, hogy ahhoz több forrást is biztosítsunk számukra.

Ha nem az államháztartás egészét nézzük, hanem csak az önkormányzati alrendszert, akkor érdemes megnézni néhány bevételi tételt, hogyan alakultak ezek. Az önkormányzati rendszeren belül elég jelentős tételt képez a saját bevétel, ezeknek az alakulásáról néhány szót: 560 milliárd forintos nagyságrendet képvisel ez a tétel, ez az összes bevételeknek a közel 30 százalékát jelenti. Ez a 30 százalék, úgy gondolom, alacsony szám, már csak azért is, mert a 30 százalék fölötti rész döntően a központi költségvetésből származik valamilyen formában, és ez a nagyobb arány a nagyobb kiszolgáltatottságot jelenti az önkormányzatok számára.

De nézzük a saját bevételen belüli megosztást is: a saját bevételeknek mintegy fele a helyi adókból származik. Ha tovább bontogatjuk a helyi adókat, akkor azt kell látni, hogy a helyi adókon belül a döntő rész, nagyságrendileg az adóbevételek 85 százaléka az iparűzési adó - ez a 2001. évben tételesen 226 milliárd forint volt. Ennek a megoszlásával van a legnagyobb baj, mert ha megnézzük településtípusonként, településenként vagy megyénként, akkor rendkívül nagy differenciát tapasztalunk, és ez a differencia a 2001. évben tovább nőtt.

Azt kell látni, hogy például a 226 milliárd forintból, amely országos szinten megjelenik helyi iparűzésiadó-bevételként, ebből több mint 100 milliárd forint a fővárosban realizálódik - ez 45 százalék körüli összeg, tudjuk, hogy ha lakosságszámra nézzük, akkor kétszeres nagyságrend jut egy lakosra. De ha megyénként nézzük, akkor is látjuk a rendkívül nagy különbségeket: ki lehet emelni - a számvevőszéki vizsgálat egészen pontosan kiemeli - Pest megyében, az agglomerációs körzetekben az iparűzési adó elég jelentős növekedését.

Amikor arról beszélünk és vitatkozunk, hogy az önkormányzatok bevételei hogyan alakulnak, akkor igen, azt kell mondani, hogy például az összes önkormányzati bevétel az inflációt meghaladó mértékben növekedett - természetesen ebben benne van a saját bevétel is, és természetesen benne van az a rendkívül nagy fokú differenciálódás, amely ellen nagyon régóta, évek óta szólunk, és amely annak ellenére, hogy a szándék megvan, hogy ez csökkenjen, a 2001. évben nem csökkent, hanem nőtt. Ez a 2001. év rossz tanulsága, tapasztalata, rossz hozadéka.

A bevételek másik nagy tétele az állami hozzájárulások és támogatások kérdésköre. Az átengedett szja-bevételről nem szólok, mert az a tervezés időszakában a két évvel azelőtti fix összeg, tehát azt, annak megfelelően, ahogyan megterveztük, az önkormányzatok megkapták.

Szóval, az átengedett bevételeken túli állami hozzájárulások és támogatások összege. Eredetileg a költségvetési javaslat, a költségvetési törvény 506 milliárdot irányzott elő. Év közben, előirányzat-módosítások során 564 milliárd forintra megemeltük ezt az előirányzatot, és érdekes módon, amikor a zárszámadási törvényben elszámolunk ezen előirányzattal, azt kell látni, hogy az előirányzat-módosítás ellenére is a megvalósulás az eredeti előirányzat szintjén alakult, 508 milliárd forinton. Mi ennek a háttere? Érdekes erről szólni. Voltak kormányzati átcsoportosítások, voltak fejezeti és saját átcsoportosítások. Azt kell elmondani, hogy a kormányzati átcsoportosítások döntő része feladattal terhelt átcsoportosítás volt, így az évközi bér- és egyéb tételek, a legnagyobb tétel ez volt benne. Tehát itt az önkormányzatok ez ügyben semmiféle mozgástérbővüléssel nem számolhattak.

A fejezeti átcsoportosítások tulajdonképpen csökkenési átcsoportosítások voltak, normatívákon belüli visszamondásokból, kisebb felhasználásokból adódtak. A saját hatáskörű átcsoportosítás a fejlesztési, beruházási összegeknél a 2000. évben megkezdett, de fel nem használt pénzek 2001. évre való áthúzódásából adódik. Ez nagyon érdekes folyamat, ez egy nagyon nagy tétel, 40 milliárd közeli összeg, a 2001. évben lettek felhasználva ezek az összegek, de 2001 végén a 2001. évi előirányzat ugyanúgy nem lett felhasználva, körülbelül ugyanolyan nagyságrendben jelent meg maradvány a 2001. év végén.

Mit akarok bizonyítani ezekkel a számokkal? Azt szeretném ezekkel bizonyítani, illetve bemutatni, hogy év közben, az előirányzat-módosítások során az önkormányzatoknak a mozgástere, a pozíciója semmit nem javult. Tehát az, hogy előirányzat-módosítások voltak, egyáltalán nem jelentette azt, hogy az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzete javult volna a 2001. évben - nem javult, sőt a mozgástér szűkült. Merem ezt mondani azért is, mert ha megnézzük az önhibájukon kívül forráshiányos, működési forráshiányos önkormányzatok számát, költségvetési igényét, akkor egyértelműen azt kell látni, hogy ezen önkormányzatok száma növekedett, a lényeg, hogy most már 2001-ben is egyharmad fölött volt. Ha az előirányzott összeget nézzük, akkor azt is látni kell, hogy a 10,5 milliárdos előirányzattal szemben 13,6 milliárdot kellett ezen a címen az önkormányzatoknak odaadni, hogy a működésük az év végéig folyamatosan biztosítva legyen.

Tisztelt Ház! A magyar önkormányzati rendszer sajátossága az, hogy rendkívül sokszínű, tulajdonképpen mindenre van példa, meg az ellenpéldára is lehet hozni számokat, adatokat, lehet viszonyítani különböző előirányzatokhoz, előző évhez, sok mindent be lehet bizonyítani. Egy dolog viszont tény a 2001. évben, és úgy gondolom, hogy a zárszámadás során erről kell szólni: a 2001. évben a központi költségvetés előirányzata, a központi költségvetés bevételei 185 milliárd forinttal nőttek. Természetesen ez lehetőséget adott változatlan hiány mellett 185 milliárd forintos kiadásnövekedésre is.

Ugyanekkor, ugyanebben az évben, ugyanilyen gazdasági helyzet mellett az önkormányzatok központi költségvetésből származó bevételei, tehát az állami hozzájárulások és támogatások összege nem nőtt, minimálisan nőtt, hogy pontos legyek, mert nem egészen 2 milliárd forinttal nőtt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - köszönöm, elnök úr. Ez az, ami elfogadhatatlan a 2001. évben, ez az, ami miatt azt kell mondjam, hogy a 2001. év rossz volt az önkormányzatoknak, mert ugyanolyan gazdasági pozíció mellett a központi költségvetésnek volt többlete mit szétosztani (Az elnök ismét csenget.), ugyanakkor az önkormányzatok pozíciója pedig nem javult, hanem romlott.

Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm, képviselőtársaim. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu