MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban nem szavaztuk meg a költségvetést, de ha 50 százalékkal mellétrafálják az inflációt, a szakmai múltam a jövőben is meggátol abban, hogy egy ilyenfajta költségvetést elfogadjak.

Visszatérnék inkább a gazdaságfejlesztési programra, én így nevezném - mindegy, hogyan nevezzük, és azt hiszem, hogy ebből nincs is probléma, hogy Széchenyinek hívják vagy bárminek. A probléma abból van, hogy ha valakit támogatunk egy olyan ötletében, amibe belebukik, akkor ez rosszul is elsülhet.

Emlékszem, hogy a kilencvenes években mennyit fordítottunk a bankok konszolidációjára - biztosan emlékszik erre mindenki: a rossz kihelyezési gyakorlat, a rossz megfeleltetés. Időközben a bankok ezeket pótolták, és csak megfelelő üzleti tervre folyósítanak pénzeket. Hiszen ha van egy okos gazdasági stratégia egy országban, egy okos gazdaságpolitikai vezetés, az kizárólag olyan vállalkozásokat fog támogatni, ami az országot előreviszi. Akkor az olyan voluntarista dolgokat nem fog támogatni - és most nem magyarországi példákat mondok, direkt azért, hogy ezen ne legyen vita -, hogy például elkezdjünk egyszerre húsz termálvizes várost felfejleszteni, mondjuk, Hévíz szintjére - legalábbis így virtuálisan -, mert ez nem megy, oda beruháztak már 10 ezer milliárd forintot.

Abban sincs közöttünk nézeteltérés, mi nem kérdőjeleztük meg, hogy kellenek sportlétesítmények, én csak azt tettem hozzá, hogy teljesítmény is kell. Akkor jön egy országba valamilyen verseny, a nemzetközi szövetségeket ismerve, amelyik országban valamiféle sportteljesítmény is megjelenik. Én mindössze azt mondtam, hogy… - szóval Bangladesben nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy világbajnokságot rendezzenek, és mi afelé tendálunk itt a futballunk színvonalát tekintve, és nem szeretném, hogy ez így legyen.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu