LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Péntek óta, a száznapos program közzététele óta sokat tanultam, beleértve a mai napot is. Egyrészt megtudtam, hogy a programnak az a hibája, hogy valami nincs benne, ezért nem jó; másrészt megtudtam korábban, hogy ami benne van, azt viszont a Fidesz találta ki, hiszen az ő programjában szerepelt. Mindkét tételről valamit; az elsőről: szeretném megnyugtatni képviselő urat, és örülök is, hogy ezt szóba hozta, hogy nem minden papírhoz jutott ezek szerint hozzá, még hiányosan működik a megfigyelő szolgálat, őszintén sajnálom. Tudniillik, a kormány elé került papírok közül a kormány valamennyit elfogadta, a drogprogramot is. Nem került bele minden a száznapos intézkedésbe, mert ott nyilván nem ötven pontot akartunk elfogadni, de kormányhatározat formájában valamennyi elfogadásra került és kerül.

(9.10)

Nagyon örülök annak is, hogy a képviselő úr sem mondott ugyanakkor egyetlen intézkedést, amit kifogásolna. Nehéz is volna, hiszen ez a második száznapos program - ahogy a miniszter asszony elmondta - szintén az esélyteremtésről szól. Erről szólt az első száz nap is, kicsit más értelemben. Ott megpróbált a társadalom kárpótlást adni azoknak, akiknek eddig kevesebb esély és kevesebb jólét jutott. Most nem kárpótlásról, adósságtörlesztésről, mondhatnám inkább, hitelről van szó. Hitelt adunk azoknak, a jövőnek, akiktől így több teljesítmény, teljesebb élet várható, a gyerekeknek, a falu fejlődésének, a vállalkozóknak.

Hogy jobb lenne mindent már most, hogy jobb volna négy év teljesítményét négy hónapra előrehozni, egyetértek. Bizonyára az is jobb lett volna, hogy amikor a gyerekem beiratkozik középiskolába, mindjárt érettségit kap; ez nem ment neki sem. Vannak és voltak persze kormányok, amelyek mindjárt az első évben azt teljesítették, amit a negyedikben: mindjárt az első évben nem hoztak adócsökkentést, és ez így maradt a negyedikben is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.); mindjárt az első évben felbontottak bizonyos régi szerződéseket, és a korábban megkötött szerződésekhez való hűségük így maradt a negyedik évben is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.); mindjárt az első évben növelték a társadalmi különbségeket, és ez így maradt a negyedik évben is.

Csengetett, elnök úr?

Forrás: parlament.hu