TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Burány Államtitkár Úr! Úgy gondolom, nagyon fontos dolog az, hogy mit jegyez az ember ellenzékben, és mit jegyez kormánytagként. Ön ellenzékben egy olyan képviselői önálló indítványt jegyzett, amelynek - most ön is belátja - semmiféle realitása nincsen, hiszen ha lenne, akkor a Pénzügyminisztérium által benyújtott törvényjavaslat legalább egy picit közelítene ahhoz az ön által még szeptemberben úgy látott javaslathoz.

Ez a példa csak arra volt jó, hogy bebizonyosodjon az, hogyan változik a felelőssége, a koncepciója és a gondolkodása akkor valakinek, ha ellenzéki padsorokban ül, és hogyan változik szocialista módon akkor, ha beül a kormány tagjának, mert lám-lám, akkor már nem tudja a nevét adni egy olyan törvényjavaslathoz, amit még fél évvel ezelőtt úgy látott, hogy az országnak az tenne jót, hanem éppen az ellenkezője. Ez az egyik kérdés.

A másik pedig az adójóváírás kérdése. Ne tessenek már annyira örülni az adójóváírás-emelésnek! Nem kimutatható még, majd csak a következő évi statisztikáktól az, hogy ez hány családnak jelent hátrányt, hány család vesztette el a családi adókedvezményét, az életbiztosítási kedvezményét, a tandíjkedvezményét, és sorolhatnánk még az adókedvezményeket. Nem szabad erre büszkének lenni. Ezek a családok relatív hátrányba kerültek, ha elmondják százszor itt, ha nem mondják el, hogy az adójóváírás háromszorosára emelkedett. Ezzel több százezer családnak, ne legyen millió, megszűnt a lehetősége, hogy az adókedvezményt, ami ösztönző, hiszen magasabb jövedelem, magasabb adó, és magasabb adókedvezményt tudok a különféle megtakarításokkal a magam számára megszerezni, ezektől mind-mind elestek. Arról nem is beszélve, hogy a kormányprogramban önök azt ígérték, hogy a családi adókedvezmény mértékét emelni fogják és kiszélesítik, hogy nagyobb körben tudják azt igénybe venni. Ezzel pontosan ellentétes ez a törvényjavaslat. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu