DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Megjegyzem, a kormánynak ez nem tartozik a kompetenciájába, így érdemi kormányzati választ nem tudok adni. Tisztelt képviselő úr, egy magánvéleményemet azonban hadd osszam meg itt önnel.

Hogy luxuslakópark, nem luxuslakópark, kik jönnek ide... Volt ilyen Monroe-i elv: "Amerika az amerikaiaké" - nem volt jó csengése. Egy fideszes képviselőtől ez, azt hiszem, megint csak nem jó. Mi félünk attól, ha betelepszik egy településre egy olyan populáció, amelynek munkát kellene adni, de nem tudunk, saját megélhetéséről nem tud gondoskodni, hát leromboljuk a házát, vagy attól tartunk, hogy valami problémát okoz. Ezt az ember ahogy hallja, lassan már nem is lepődik meg rajta, mégis bosszantó.

A másik oldalról viszont én még ilyet nem hallottam, hogy ha valahova módosabb polgárok akarnak jönni, akik feltételezhetően a város életébe is pénzt visznek - és ezáltal a többieknek is, gondolom, némiképpen javul az életnívójuk -, azzal szemben miért ilyen vehemens az ellenállás vagy a szembefeszülés. Lehetséges, hogy ez ott Győrben komoly társadalmi problémát jelent, és ön ezért hozza ezt fel, és ezért próbál ilyen keményen még az Országgyűlés falain belül is fogalmazni, de én azt hiszem, hogy ezeknek a problémáknak az orvoslása mindenképpen egy olyan helyi nyilvánosság fóruma kell hogy legyen, ahol a tervekről a város lakosságát megfelelően tájékoztatják, illetve az oda beköltözők is vagy azok képviselői megpróbálják a helyi civil szervezetekkel, illetve a társadalom azon részével, akik érdeklődnek ez iránt a probléma iránt, saját magukat is bemutatni.

Én azt hiszem, hogy ha nem elszeparált városállamokat akarunk építeni, hanem azt mondjuk, hogy igen, szívesen látjuk, mint ahogy Szent István szívesen látta Magyarországon az úgynevezett idegeneket, sőt Imre herceghez írt intelmeiben, amit végrendeletének is szoktak emlegetni, azt mondja: szívesen fogadd az idegent, az idegen kultúrával gyarapszol, egy többnemzetiségű, többnyelvű ország erős és hosszú életű, míg egy egynyelvű, egykultúrájú esendő és gyenge. Szent István írta le, és így is cselekedett - ehhez képest én ezt a félelmet vagy ezt a bezárkózást nem értem.

Hála a Jóistennek, viszont az országban számos olyan településsel találkozunk, ahol az önkormányzat és a település lakossága maga szorgalmazza és kívánja, hogy olyan emberek települjenek le, olyanok építsenek ott vagy készüljön számukra megfelelő életszínvonalat biztosító lakóövezet, amely az ő környezetüket is emeli, javítja, és esetlegesen nekik ez munkahelyet teremt. Mert bizony még az is munkahely, ha valaki kertészként helyezkedik el egy ilyen helyen, sok helyen ennek örülnek is, hogy van ilyen; vagy üdülővendégként olyan szolgáltatásokat vehet igénybe, amelyekben a helyi lakosság munkát találhat. Én egy olyan településen lakom, Jászszentandráson, ahol már elég sok német, holland vásárolt házat, és most is a falu vezetésének és lakosságának az az igénye, hogy ez a folyamat fennmaradjon, mert így ér többet az ő ingatlanuk is, és így lesznek ők is olyan környezetben, ami javítható. Még egyszer mondom, ez teljesen magánvéleményem volt, nem a kormány véleményét fejtettem ki, és köszönöm, hogy ezt itt ön meghallgatta. Köszönöm, elnök úr.

Forrás: parlament.hu