DR. VILÁGOSI GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a Házban és országunkban egyaránt egyre gyakrabban hangzik el az Európai Unió, az uniós jogharmonizáció, a jogharmonizációs kényszer.

Az Európai Unió létrejöttével, annak bővülésével és az előttünk álló, közeljövőben bekövetkező, jelentős mértékű bővülésével egyre nagyobb lesz a terület, amelyben a határok átjárhatóak lesznek, azaz létrejön egy olyan, határok nélküli térség, ahol alapvető fontosságú a biztonság. Ennek a közös biztonságnak a megteremtése számunkra eddig teljesen ismeretlen elvek elfogadását jelenti, és eddig számunkra teljesen ismeretlen együttműködési formák, technikák, mechanizmusok meghonosítását teszi szükségessé. Az államok közötti együttműködések mellett egyre fontosabbak lesznek az egyes régiók, az egyes intézmények, az egyes szervek közötti közvetlen kapcsolatok.

A bűnüldözés területén is alapvető cél a tagállamok rendőri és igazságügyi szervei közötti közvetlen együttműködés. Közhely, hogy a bűnözés nem ismer határokat, ráadásul ez annál igazabb lesz, hiszen nem is kell hogy ismerjen határokat, mert a határok gyakorlatilag átjárhatókká válnak, gyakorlatilag nem lesz tényleges határellenőrzés, és természetesen nincs is a jelenlegi körben már. Elemi érdekünk tehát a bűnözés, különösen a szervezett bűnözés elleni fellépés sikeressége, melynek pedig előfeltétele a hatékony együttműködés. Azok a szerződések, mint például a maastrichti szerződés, azok az egyezmények, a schengeni, a schengeni végrehajtási, a palermói vagy a Nápoly II. egyezmények már megfogalmazzák az Európai Unión belül működő nemzetközi rendőri együttműködés alapelveit, és egyben szabályozzák az egyes és együttcselekvés módjait és technikáit.

Az említett egyezmények ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy a bennük foglalt feltételeket valamennyi csatlakozni kívánó államnak is teljesítenie kell. Hazánk, tudomásul véve ezen kötelezettségét, mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás, tehát a gyakorlati együttműködés területén is, a szó mindennapi értelmében véve is teljes jogú tag kíván lenni.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a bel- és igazságügyi fejezet, az úgynevezett harmadik pillér egyik utolsó nagy jogharmonizációs feladata; ez az a fejezet, amelyet már az elmúlt évben lezártunk, és pontosan ez a törvényjavaslat az egyik eleme annak, hogy ne kelljen ezt a fejezetet újra megnyitni. Ez a törvényjavaslat, ahogy ez a bizottsági ülésen is elhangzott, nem biztosítana egyébként a rendvédelmi szerveink számára új jogköröket, hanem csupán egy új típusú együttműködés formáit határozná meg, a már korábban általunk itt megalkotott ágazati törvények keretei közt működő szervek nemzetközi együttműködését szabályozná.

A törvényjavaslat egyes fejezetcímeiben, alcímeiben fellelhetjük a korábban felsorolt nemzetközi szerződések, illetve egyezmények által szabályozott legfontosabb területeket, mint a közvetlen információcsere, ellenőrzött szállítás, közös bűnfelderítő csoport létrehozása, fedettnyomozó alkalmazása, határon átnyúló megfigyelés, forró nyomon üldözés, tanúvédelmi program alkalmazása, és még folytathatnám.

Általában a nemzetközi együttműködéseknek, illetve ezek jogi szabályozásának sajátos problémája, hogy hogyan viszonyul a nemzetközi jog és a belső jog, vajon érvényesül-e a belső jog dominanciája, ha érvényesül, mennyire érvényesül, milyen jogosítványokat gyakorolhatnak a külföldi bűnüldöző szervek tagjai. Általános szabályként megfogalmazhatjuk, hogy ezekben az esetekben a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar hatóságok döntése az irányadó - irányadó akkor is, amikor ezen általános szabály alól vannak kivételek.

Nagyon fontos tehát, hogy a bűn hatékony üldözése megvalósuljon, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a bűn hatékony üldözése közben ne sérüljenek alapvető emberi jogok, az egyes emberek szabadsága valóban csak a szükséges mértékben kerüljön korlátozásra. Szigorú garanciális szabályokra van tehát szükség ezen a területen, a forró nyomon üldözéstől a fedettnyomozókra vonatkozó előírásokig egyaránt. Úgy véljük, hogy ezek a garanciális szabályok megfelelő mértékben fellelhetők az előttünk fekvő törvényjavaslatban.

A javaslattal kapcsolatban mind a többségi vélemény, mind pedig a kisebbségi vélemény megfogalmazója elmondta azokat az aggályokat, azokat a hiányosságokat, amelyeknek a kiküszöbölésére, illetve finomítására szükség van, ezért én ezeket nem ismételném meg.

Ugyanakkor pedig befejezésként idézném a törvényjavaslat általános indokolásának utolsó bekezdését, mely szerint az Európai Unió a tagállamok és a tagjelöltek számára egyaránt kötelezővé teszi a tervezett vagy előkészületben lévő közösségi szabályozás nyomon követését, és lehetőleg a tagállamokkal azonos időben történő alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy a szükséges jogszabályi feltételt még Magyarország csatlakozását megelőzően meg kell teremteni, mivel a hatályos magyar jogban mind ez idáig nincs olyan törvény, amely a bűnüldöző szervek közötti nemzetközi együttműködés lehetőségét biztosítaná, illetve biztosította volna. Úgy vélem, hogy ebbe megfelelő módon sikerült besűríteni ennek a törvényjavaslatnak az indokát, hogy miért is van szükség arra, hogy most, a mai napon ennek az általános vitáját elkezdje a magyar parlament, és ebből adódóan a jogszabálytervezettel, annak szövegével, hangsúlyozni szeretném, a leendő módosításokkal együtt a Szabad Demokraták Szövetsége alkalmasnak tartja az általános vitára és a majdani elfogadásra.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu