SZABÓ JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A 2003. évi költségvetés törvényjavaslatánál az elkülönített állami pénzalapok 2003. évi gazdálkodásához kívánok hozzászólni, nevezetesen a központi nukleáris pénzügyi alaphoz.

Bizonyára közismert: az alap célja a villamos energia árában lévő többlet befizetésével biztosítani az atomerőmű majdani leszerelését, a hulladékok elhelyezését. Alapvető kötelességünk az alappal való gondos gazdálkodás, hiszen nem háríthatjuk át ennek terhét a jövő generációjára.

Az elmúlt kormányzati ciklus négy éve nehéz volt a pénzügyi alap számára, egy sor, néha egymással ellentétes intézkedés érintette az alap gazdálkodását. A 2001-2002. évi költségvetésről szóló törvény megszüntette az alap értékállóságának biztosítását, felmentette a kormányt azon kötelezettsége alól, hogy az általunk befizetett és később felhasználandó jelentős összegek - ezek tízmilliárdok - használatáért kamatot fizessen. A hibát korrigálandó, a 2001. évi CX. törvény a villamos energiáról visszaállítja az értékállóság biztosítását 2003. január 1-jétől, megkérdőjelezhető megfogalmazással, központi költségvetési támogatásként. Mondhatnánk: helyreállt a rend, de az elmúlt két évben az alap használatáért nem megfizetett kamat összege eléri a 4,5 milliárd forintot.

Az előzőekkel párhuzamosan további intézkedések befolyásolták az alap gazdálkodását és az előírt befizetéseket. Egy GM-rendelet, annak ellenére, hogy az alapot kezelő közhasznú társaság állami tulajdonban van, a létesítményeket közvetlenül a Kincstár tulajdonába utalta, ezzel megszüntette a beruházások utáni áfa-visszaigénylést, így ezután az alapot a beruházások áfája is terheli.

2000 novemberében az áfáról szóló törvény akként rendelkezett, hogy nem minősíti szolgáltatásnyújtásnak az elkülönített állami pénzalap terhére folyósított pénzösszeg ellenében vállalt kötelezettségeket. Ezzel a lépéssel az alapból finanszírozott költség jellegű kiadások áfájának visszaigénylése is megszűnt. Ez azt jelenti, hogy az alapba befizető - és ez alapvetően a Paksi Atomerőmű - befizetésének fedezetet kell biztosítani az áfára is.

A 2003-ra tervezett befizetés 21,1 milliárd forint, mely tartalmazza az áfát, visszaigénylés esetén az alap feltöltésére 16,8 milliárd forint is elegendő lenne. A jelenleg érvényben lévő, jóváhagyott terv szerint az alapból megvalósítandó feladatok áfavonzata mintegy 150 milliárd forintot tesz ki. Ezen összeg 40 százalékát az atomerőmű fizetné be, mely a tervezett élettartam végéig a villamos energia termelői árának növekedését idézheti elő. A fennmaradó 60 százalék biztosítása értékmegőrzésen keresztül valósul meg.

A visszaigényelhetőség biztosításával ezek a források felszabadulnának. Természetesen a visszaigényléshez is szükség van állami forrásra, azonban ennek döntő része, mintegy 70 százaléka, a számítások szerint 2035 után jelenne meg.

(15.40)

Vagyis a megoldással egy nehéz gazdasági helyzetben lévő államháztartás, illetve a fogyasztók terheit lehetne csökkenteni mintegy 15 éven keresztül, annak fejében, hogy az így kieső forrást a későbbiekben, vélhetően egy jobb gazdasági helyzetben pótolni szükséges. Az elmaradt és a 2003. évi többlet biztosítja az alap befizetéseinek egyensúlyát, és ezt elfogadásra javaslom, de foglalkozni kell azzal, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban kialakult gyakorlat a továbbiakban szükséges és fenntartandó vagy módosítása szükséges.

A központi nukleáris pénzügyi alap hosszú távú eleme a mindenkori költségvetésnek. Mindannyiunk és a hazai atomenergetika érdeke is, hogy az alappal kapcsolatos törvények és jogszabályok biztosítsák a folyamatosságot, a szakszerűséget és az egyértelműséget. Ehhez kérem támogatásukat.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu