SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezen a késői órán két és fél kétpercesre kívánom a figyelmüket kérni és igénybe venni.

Aki végigülte az adótörvények vitáját, és végigüli most a költségvetési vitát, annak két ellentétes érzése van. Az egyik az, amikor az adótörvényeknél azon versenyeztünk, hogy ki tud kevesebb pénzt beszedni a költségvetésbe, ki tud több pénzt kint hagyni a lakosságnál, szinte egymásra licitálva ment ez a verseny. Most, a költségvetésnél azon versenyzünk, hogy abból a tudatosan kevesebb beszedett pénzből ki akar minél többet odaadni, ki a költségvetési hiányt növelve, ki a hiány mértékét elviselhető kereteken belül tartva.

Úgy gondolom, aki mind a két vitát nyomon követi, az tudja, hogy ezt a két témát egymástól elszakítva nem lehet értelmezni, és nem lehet egyik témáról a másik ismerete nélkül beszélni. Azért mondtam, hogy két és fél kétpercesre kérek önöktől figyelmet, mert ezt a hozzászólást, amit készültem elmondani, kétpercesekben el tudtam volna mondani. Például amikor Pettkó András képviselőtársunk az informatikáról beszélt, akkor nagyon jól össze lehetett volna azt hozni, hogy egy-egy költségvetési fejezetnél megjelenő pénzt hogyan lehet az adótörvények tükrében is figyelemmel kísérni, és hogyan kell összehozni az adótörvényekkel a költségvetési pénzt.

(23.10)

Ilyen kimondottan az informatika, ahol nem lehet eltekinteni azoktól a fejlesztési adókedvezményektől, amiről pénzügyminiszter úr is beszélt, ami a 100 millió forint feletti széles sávú internetberuházóknak jár, illetve arról a gyorsított értékcsökkenési leírásról, amit lehet alkalmazni az általános rendeltetésű számítástechnikai gépek beszerzése után, vagy arról a 30 százalékos kedvezményről, amit kapnak az internetfelhasználók a díjból, illetve hogy ezután adómentes juttatásnak számít a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat, internet-hozzáférés. Így már mindjárt másképp néz ki az a 29 milliárd forintot meghaladó támogatási előirányzat, ami megjelenik a Hírközlési Minisztériumban, ami valóban alacsonyabb a bázis-előirányzatnál, de ebben az új struktúrában a programszerű feladatok finanszírozásán keresztül a már említett adókedvezményekkel együtt lehetővé teszi azt, hogy a megkezdett programok folytatódjanak, eredményesen fejeződjenek be, és lehetőséget nyújt arra is, hogy a kormány által meghatározott prioritásokra építve új programok induljanak, amelyek, azt hiszem, azokat a célokat szolgálják, amelyeket mi mindannyian fontosnak tartunk, így a gazdaság versenyképességének a javítását, az egyes területek és társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőtlenség felszámolását, csökkentését, valamint az életminőség javítását.

De ugyanígy nem lehet külön kezelni, amiről Lasztovicza Jenő képviselőtársunk beszélt, az idegenforgalomra juttatott pénzeket. Ha azt mondjuk, hogy ez az év az idegenforgalom szempontjából a harmadik legjobb év, és magában foglalja azt a mintegy 10,6 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást is, amit az előző időszakról hozott át, illetve ha figyelembe vesszük a három évre lehetséges 70 százaléknyi elődöntési lehetőséget, akkor azt kell mondani, hogy körülbelül a megelőző éveknek megfelelő pénzösszeg jut az idegenforgalomra. De ha azt is hozzátesszük, hogy az adótörvényekben elfogadott adózási könnyítések, amelyek a falusi turizmusnál 400-ról 600-ra emeli föl az adómentesség határát, illetve ha figyelembe vesszük, hogy az üdülési csekkeknél az 50 ezer forintos, a január 1-jén érvényes mindenkori minimálbér adómentesen juttatható, és ez felülről egy nyitott kassza, tehát nincs behatárolva, hogy mennyi a pénz, akkor ez már megint a turizmusból élők lehetőségeit bővíti.

Beszéltek képviselőtársaim a jóléti rendszer alakulásáról. A jóléti kiadások a magyar államháztartás legnagyobb alrendszere, legnagyobb szelete. A jövő évi költségvetésben a szociálpolitikára nagyságrendileg 260 milliárd forinttal több fordítódik, így a nemzeti össztermék 26,5 százalékát költjük erre a szférára. Ez a növekmény három részből áll, egyrészt új juttatások kerülnek bevezetésre, és erről Horn Gábor beszélt, csak nem számszerűsítette ezeket a dolgokat, ezért én megpróbálom majd néhány számmal is illusztrálni, hogy mi az a nagyságrend. Így az új juttatások: az egyhetes fizetett szabadság az újszülöttek édesapjának, a nagyszülői gyes, a tizenharmadik havi nyugdíj; másrészt az ellátások automatikus emeléséből, a nyugdíjak, nyugdíjminimumhoz kötött ellátások emeléséből; harmadrészt a kormányzati prioritások, családtámogatás, hozzátartozói nyugdíjak, szociális támogatásokból áll össze. Ezeknek a mértéke, ami nagyon jelentős: a nyugdíjak 8,4 százalékkal, az özvegyi nyugdíjak pedig 20-ról 25 százalékra nőnek, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj fokozatosan bevezetésre kerül. Ennek a forrásigénye 184 milliárd forint. A szociális szolgáltatások önkormányzati normatívája 18 százalékkal, míg a pénzbeli ellátás önkormányzati normatívája 23 százalékkal növekszik. A tavalyihoz képest ez összesen 35 milliárd forintnyi növekményt jelent. A családtámogatásra fordított összeg adókedvezménnyel együtt 13,5 százalékkal, 366 milliárd forintról 416 milliárd forintra emelkedik. A forrásbővülés legnagyobb tétele az, amelyik mindenkihez eljut, a családi pótlék: ez 42 milliárdot tesz ki. A szociális válságkezelő programokra jövőre 35 százalékkal jut több, mint jutott idén. Reálértékben a lakosság lakástámogatására fordított összegek 19 százalékkal növekednek, és ezzel kívánjuk azt támogatni, hogy minél szélesebb rétegek jussanak lakáshoz.

Túlléptem már az ígért időt, ezért csak azzal az egy mondattal zárnám, hogy amit Csabainé Jutka elmondott a lakástámogatásokról, alátámasztja azt, amit mondtunk a kampányban, hogy minden jó kezdeményezést megtartunk, sőt, ahol van rá mód, továbbfejlesztjük. Ez a továbbfejlesztés azt jelenti, hogy a jövő évi költségvetésben a kormány mintegy 140-150 milliárd forintot kíván fordítani a lakásépítési célok támogatására.

Nem azt mondom, hogy ez minden idők legjobb költségvetése, vannak benne feszültségpontok, ahogy beszélt róla pénzügyminiszter úr is, ahogy beszéltek a vezérszónokok is. Úgy gondolom, és komolyan gondolom azt, hogy közösen meg lehet találni azokat a módokat, amelyekkel az önkormányzatoknál, a rendőrségnél jelentkező feszültségek kijavíthatók, megoldhatók ezek a problémák, és közösen el tudjuk fogadni ezt a költségvetést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu